Ünnepi pofonosztás a Hősök terén
Az együtt több mint 150 éves Nagy József (Kampi bá, amúgy 1975 Eb-ezüstérmese) és Varga Vince (Vinyó bá) éppúgy kesztyűt húzott, mint két négyéves kissrác. Meglett olimpiai, vb- és Eb-dobogósok telefonálgattak, hogy ugye ők is ringbe léphetnek, és legalább egy-két sorozás erejéig megmutathatják, mi maradt meg a régiből. Dariusz Michalczewski csak annyit kérdezett a telefonban, hogy nadrágot kap-e, mert minden mást hoz, és alig várja, hogy kesztyűt húzhasson.
Benépesült a Hősök tere, hatalmas bokszünnep lett a MÖSZ centenáriumi rendezvényéből. Összesen száz pár lépett ringbe, a hagyományos Kóczián-kupa keretén belül majdnem ötvenszer két kissrác bizonyította, hogy nemcsak múltja, hanem jövője is van a magyar ökölvívásnak, a többi meccsen pedig egykori klasszisok, mai válogatottak, külföldi díszvendégek, celebek és szponzorok mutatták meg a tudásukat.
Kovács István tavaly novemberben lett a MÖSZ elnöke, azóta már a szövetség neve is más (visszakapta az 1925-ös eredetit), már az új világszövetség, a World Boxing tagjai vagyunk, alapos ráncfelvarráson esett át a sportág, amelyhez fajsúlyos piaci szponzorok sora csatlakozott, a nemzetközi sportdiplomáciában is berúgtuk az ajtót, és jó esély van arra, hogy a novemberi WB-kongresszuson Európa után ezt a világ bokszirányításában is megtesszük.
Balzsay Károly, Eb-ezüstérmes, magyar bajnok ökölvívó, korábbi profi világbajnok: – Gergely István meccse miatt jobban izgultam, mint a sajátom miatt, hiszen mégiscsak ő a főnököm a BHSE-ben, akit én láttam el tanácsokkal – viccet félretéve: boldog és büszke vagyok, hogy vállalta a bunyót, és velünk ünnepelte a századik születésnapot. Ami a saját meccsemet illeti, biztos, hogy ez volt az utolsó, így mindenképpen az egyik legkedvesebb marad. Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a BHSE elnöke: – Ez volt az első ökölvívó-mérkőzésem, izgultam is kicsit előtte, de sportolóként is mindig szerettem ezt a fajta izgalmi állapotot, még vissza is idézte a korábbi vízilabdás éveket. Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehettem a Magyar Ökölvívók Szövetsége megalakulásának századik évfordulóján – rengeteg nagy bajnokkal, régiekkel, legendákkal és a mostaniakkal együtt. Hiszem, hogy ehhez hasonló ünnepséget minden sportágnak rendeznie kellene. Erdei Zsolt olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, korábbi profi világbajnok: – Kótai Misivel ezer éve ismerjük egymást, persze ment az adok-kapok a meccs előtt is, mondtam is neki, figyeljen, mert testre indítok, fejre ütök! De valójában itt nem az volt a fontos, melyikünk a jobb, ez bemutatómeccs volt egy olyan eseményen, amelyen méltóképpen ünnepelhettük meg a magyar ökölvívás századik születésnapját. Kótai Mihály korábbi profi világbajnok: – Jó kis gála volt ez, nagyon élveztem, sok-sok régi baráttal találkoztam, sok jó meccset láttam, mert a magamén kívül azért többet is megnéztem. Meleg volt rettenetesen, de az időjárás sem tartott távol senkit, itt volt mindenki, aki számít! Madárral már a meccs előtt megtaláltuk egymást, ő is szeret nagyokat mondani, én is, és ez így van, volt jól. Növényi Norbert: olimpiai bajnok birkózó: – Bunyós Pityu azt mondta, a visszavágót a birkózószőnyegen ejtjük meg: remélem, hogy ott vissza tudom adni, amit szombaton a ringben kaptam tőle… Amúgy nagy élmény volt vele bokszolni, hiszen régóta barátok vagyunk, de dicsérni azért nem fogom. Ha annyit elértünk, hogy az a sok ember, aki a helyszínen vagy a közvetítésben látott minket, kedvet kap a mozgáshoz és rájön, hogy idősebb korban sem kell otthon tespedni, már tettünk valami jót. Szikora „Bunyós Pityu” István magyar bajnok ökölvívó: – Barátságos meccs volt ez Norbival, fontos volt a bunyó is, még fontosabb a gála, s hogy itt lehettünk – a kétszázadik születésnapon jó eséllyel már egyikünk sem lesz ott… Becsülöm Norbit, hogy kiállt ellenem az ökölvívás szabályai szerint rendezett meccsen, ígérem, a visszavágót az ő terepén rendezzük meg. Hámori Luca olimpiai 5., magyar bajnok ökölvívó: – A Pánamerikai Szövetség elnök asszonyával léptem ringbe, elárulom, hogy pénteken már beszéltünk a meccs kapcsán, ott említette, hogy reméli, tisztában vagyok azzal, ő nem bokszoló… Persze ezen a napon nem is az volt a lényeg, hogy agyba-főbe verjük egymást – ez nagyon jól szervezett gála volt, örülök, hogy így ünnepelhettük a századik születésnapot. Biztos, hogy további motivációt ad nekem a jövőt illetően a találkozás az eseményen megjelenő nagy bajnokokkal. |
Egyelőre azonban sokkal könnyedebb műfajban, a nézők és saját maguk szórakoztatásában jeleskedtek a magyar ökölvívás egykori és mai csillagai. Mérlegelés természetesen nem volt, Kótai Mihály például hajdani 67 kilós versenysúlya felett jó 25 kilóval kísérelte meg megmutatni az anno majdnem egy tízessel felette bokszoló, de 84-85 kg-nál saját bevallása szerint ma sem több Erdei Zsoltnak, hogy milyen az, amikor ekkora testsúlykülönbség van a ringben. És végre az ő javára, nem fordítva…
A népszerű „Madár” egy edzésen kissé elütötte a bal kezét („Egy kézzel is kivégzem…” – ígérte), ám ez természetesen nem akadályozta meg abban, hogy mit sem kopó gyorsaságát ezúttal is megvillantsa. Na persze, ha esetleg valakinek kétségei lettek volna, pontozókra itt nem volt szükség, nem valódi, véres csatát, hanem klasszikus bemutatókat láttunk. De az igazán nagyok azért jelezték, hogy ha nagyon kellene, ma is kipattannának az egykori befejező ütések.
A mai válogatottakat Szaka István, Hámori Luca és Kiss Levente képviselte a ringben, Kiss egyenesen Dariusz Michalczewski ellen – csak remélni lehetett, hogy a lengyel-német ikon nem tesz keresztbe az Erdei-tanítvány vb-felkészülésének… (Nem tett.)
– A rendezvény megálmodójának, a szövetség elnökének tetszett a szombati esemény?  |
A nemzetközi amatőr és hivatásos ökölvívás csúcsvezetői mellett a szorítóban köszöntötték a legidősebb (a 84 éves Ungvári Zoltán 1959-ben nyert bajnokságot…) és a legfiatalabb (Horváth Kira 17 éves) magyar bajnokot, továbbá a legtöbbszörös férfi és női ob-aranyérmest is, Nagy Tímeát (12-szeres) és a négyszeres Eb-érmes Lakatos Pált, aki egy sajnálatos Achilles-ín-szakadás miatt ezúttal nem bokszolhatott Bedák Pállal. És életműdíjat kapott a 82. évében járó edzőlegenda, Szántó Imre is – Öcsi bácsi tizenkét éven át ült szövetségi kapitányként a magyar válogatott szorítósarkában, a csúcsot neki is Kokó atlantai olimpiai aranya jelenti.
Kampi bá és Vinyó bá összecsapása szó szerint az lett, ugyanis összefejeltek, és tele lett egészségügyi személyzettel a ring, úgy véreztek, mint fénykorukban az ellenfeleik. Hidvégi György bokszolt és bíráskodott is, Curtis ellenben előbb kesztyűt húzott, majd mikrofonnal a kézben is megvillantotta magát, de fellépett a szorítóban a Magna Cum Laude, a Himnuszt éneklő Wolf Kati és a Nélküleddel Nyerges Attila is.
100 éves a Magyar Ökölvívók Szövetsége (Fotó: Török Attila)
| Bár a szorítók csak 11 órától népesültek be a Hősök terén, a MÖSZ vezetői már kora reggel sem unatkoztak. Először is a European Boxing képviselőivel járták be a BOK-csarnokot, ahol majd novemberben az új világszervezet európai szekciójának első U23-as Európa-bajnokságát rendezik, aztán a Puskás Múzeumban kezdődött és a szomszédos Puskás Arénában zárult a Kovács „Kokó” István által megálmodott sportági csúcstalálkozó. Ezen a World Boxing potentátjai és a nemzeti szövetségek vezetői mellett a nagy hivatásos szervezetek, sőt, promóterek is képviseltették magukat. Az összejövetel célja az volt, hogy az együtt gondolkodás eredményeként az olimpiai programban egyelőre ideiglenesen maradó sportág elé karakteres, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elismert jövőképet rajzoljanak. Erről beszélt nagyívű expozéjában a holland WB-elnök Boris van der Vorst is, aki a november végi tisztújításon nem kisebb kihívóval nézhet szembe, mint a volt profi és amatőr világbajnok kazah Gennagyij Golovkin. |
Egymást évtizedek óta nem látó ismerősök borultak egymás nyakába, tényleg olyan volt ez a délután, mint egy nagycsalád többgenerációs találkozója. A Hősök tere ezúttal inkább a hőség tere volt, hiszen 38 fokig is felkúszott a hőmérő, kis híján vastaps tört ki a kordonok mögül szurkoló tömegben, amikor szűk negyedórára megjelent egy felhő és eltüntette az egyre gyilkosabb napot. De eső nem esett, szél nem fújt, azaz a szabadtéri bokszrendezvények két legnagyobb ellenségének szerencsére nyoma sem volt.
A lengyel-német és anno tiszteletbeli magyar Dariusz Michalczewski szigorú tekintettel, ám angyali nyugalommal tűrte, hogy mindenki szelfit csináljon vele, a kazah bunyóslegenda, Gennagyij Golovkin ellenben kissé faksznis volt, még az autóválasztás sem volt neki egyszerű projekt, igaz, a ringben már bűbájosan viselkedett.
Summa summarum, sokáig emlékezetes gálát rendezett a MÖSZ a Hősök terén, ahol egymás lábára tapostak a televíziós stábok, Kokó, Madár, Balzsay Karcsi vagy Kótai Misi szórta a kisebb-nagyobb interjúkat, és nem volt olyan bokszrajongó, aki ne csordultig teli szívvel távozott volna. A feltámadás látványos jeleit mutatta a magyar ökölvívás, és ha emellé még a liverpooli világbajnokságon érem is beesne, igazán bizakodva fordulhatnánk rá a Los Angeles-i útra. A második száz év első olimpiájára.
Hagyományteremtő céllal jelent meg a szeptember 4. és 14. között megrendezendő liverpooli világbajnokságra készülő magyar válogatott 16 tagja a Hősök terén felállított ringben. A ceremóniamester Szujó Zoltán egyenként szólította tapsvihar kíséretében a kötelek közé lépő kilenc férfit és hét nőt, akik a 65 kilós Európai Játékok-bronzérmes Hámori Luca elővezetésében a legszélesebb nyilvánosság előtt sportolói esküt tettek. „Én, …, a magyar ökölvívó-válogatott büszke tagja ünnepélyesen fogadom, hogy a liverpooli világbajnokságon becsülettel, kitartással és a legjobb tudásom szerint küzdök. Fogadom, hogy minden körülmények között sportszerűen viselkedem, a szabályokat betartom, és méltón képviselem hazámat, valamint a Magyar Ökölvívók Szövetségét. Isten engem úgy segéljen!” – így szólt a sportolói eskü szövege, és az arcokat elnézve nem lehetnek kétségeink: a liverpooli ringben is ugyanilyen eltökélten mennek majd fiaink-lányaink a csatába. A MAGYAR VB-CSAPAT  |
