Erdei: Nem jellemző rám mindenkit nagyszájúan kihívogatni

Ha elfogadjuk (és miért ne tennénk?) a hárommeccses terminológiát, akkor Erdei Zsolt (33–0, 18 K. O.–T. K. O.) nyugodtan készülhet a kűrre, a harmadik összecsapásra, hiszen a Samson Onyango elleni bemutatkozást követően a Byron Mitchell-lel (28–8–1, 21) szembeni kötelezőt is simán hozta. Ráadásul némiképp megfűszerezve, hiszen négy év után újra nem volt szüksége a pontozókra, hanem a hatodik menetben döntő fölénnyel kényszerítette térdre a WBA egykori nagyközépsúlyú világbajnokát.

„Pedig ha tudná, milyen kemény feje van a srácnak – mondta a mérkőzés után Madár. – Reméltem, hogy rámenősebben bokszolok, mint korábban, és jobban elszabadítom a jobbomat. Talán a nagy akarás miatt mentem bele hideg fejjel az első menetben egy nagyobb adok-kapokba. Az elején nagy feszültséget éreztem, és ennek valahogyan ki kellett jönnie. A másodikban próbáltam visszavenni kicsit a hévből, a negyedik-ötödik menetben már játékos voltam, a hatodikban pedig az első leütés csak úgy kipattant."

A meccsnek ez volt az az időszaka, amikor Erdei szépen felpörgött. Az ötödik felvonás végén lendületet vett (Mitchell eléggé összeszakadtan rogyott le a székére a szünetben), a következő időszakban pedig bedarálta amerikai riválisát. Úgy tűnt, Mitchell a második leütés után is képes lett volna folytatni a harcot, de miután Eddie Cotton bíró többször is hiába kérdezgette, inkább a döntő fölény kihirdetése mellett határozott.

„Így legalább volt hab is a tortán – jegyezte meg a Sport Televízió kérdésére Erdei. – Ha tízes skálán kellene értékelnem magam, akkor úgy 7.8-as érdemelnék. Tehát még van bennem fejlődési lehetőség, ha úgy tetszik, még több van bennem, és azt ki is hozom magamból."

Ilyenkor persze adódik a hogyan tovább kérdése, amit Madár egy „mindenkit jobbra-balra kihívogatni nagyszájúan, nos, az nem jellemző rám" mondattal elhárított, így aztán csak saját kútfőből tudunk jövőképet vázolni.

Az tudott, hogy Lou DiBella promoter harmadikra ígérte a nagy dobást, ennek a kitételnek azért olyan sokan nem felelnek meg. A lekötött, illetve a szerződés szerint kötelezőnek tűnő meccsek miatt pillanatnyilag Bernard Hopkins és Chad Dawson elérhetetlen, nem tudni, Jean Pascal mikor tér vissza Hopkins elleni vereségét követően, így aztán marad a három világbajnok, Tavoris Cloud (IBF), Bejbut Sumenov (WBA) és Nathan Cleverly (WBO). Közülük előbbi kettő már beszélt korábban egy Madár elleni mérkőzésről, sőt Clouddal egyeztetések is voltak, így aztán nem lenne meglepő, ha valamelyikükre esne a választás.

Valami azt súgja, Cloud vagy Sumenov lesz a befutó. Előbbi megverésével egy vb-öv és az amerikai (el)ismertség is meglenne, míg a kazah hozná a legtöbb pénzt a díjalapba.