Női BL: Marozsánnak a budapesti siker a legszebb emlék – interjú

– Hogyan emlékszik vissza a vasárnap esti döntőre?
– Jól kezdtük a meccset, az első fél­időben fantasztikusan futballoztunk, és szerencsére huszonöt perc után megszereztük a vezetést – mondta a lapunknak adott exkluzív interjúban Marozsán Dzsenifer, aki a Lyonnal 3–1-re nyert a Wolfsburg ellen a Bajnokok Ligája döntőjében. – Nagyon fontos volt, hogy az első félidő végén megdupláztuk előnyünket, de tudtuk, hogy a második negyvenöt perc teljesen más lesz, mert a Wolfsburgnak támadnia kellett. Sikerült is szépítenie, ezért nehéz volt az utolsó fél óra, de jól bírtuk a végét. Az elejétől kezdve bíztam a csapatban, hittem benne, hogy sikerül a címvédés. Mindenki nagyon odatette magát, a klub sorozatban ötödször nyerte meg a Bajnokok Ligáját, ami egészen elképesztő.

– Kívülről úgy látszott, hogy ez a meccs jóval szorosabb, mint a tavalyi budapesti döntő, amelyet négy egyre nyertek meg a Barcelona ellen.
– Persze, teljesen más volt. Azon öt perc után betaláltam és vezettünk, fél óra elteltével pedig már négy nulla volt az állás, és gyakorlatilag el is dőlt a meccs. Láttam egyébként a Barcelona mostani elődöntőjét a Wolfsburg ellen, és bár egy nullára kikapott, nagyon szép futballt játszott. Nem tudni, mi lett volna, ha az idén is ellene játszunk, de valószínűleg nehezebb lett volna, mint tavaly.

– Milyen volt szurkolók nélkül játszani?
– Szokatlan, de az egész lebonyolítás furcsa volt. A negyeddöntő és az elődöntő is egy meccsen dőlt el, tényleg minden összecsapás döntővel ért fel. Jobban örültem volna, ha a szurkolók is ott lehetnek a stadionban, teljesen más volt így az atmoszféra.

– Pályafutása során ötödször nyerte meg a Bajnokok Ligáját. Egyformán kedves mind az öt siker?
– Természetesen a tavaly Budapesten megnyert döntő a legszebb emlék, sohasem felejtem el. A szülővárosomban győztünk, a családom ott szurkolt a lelátón, én szereztem az első gólt, óriási élmény volt. Az első is emlékezetes volt, amikor 2015-ben a Frankfurttal győztünk, de mindegyik siker más. Nagyon büszke vagyok arra, hogy már ötször megnyertem a sorozatot, és arra is, hogy a Lyon sorozatban ötödször hódította el a trófeát.

– Ami eddig a sorozat történetében csak a Real Madrid férficsapatának sikerült 1956 és 1960 között. Tudatosult már önökben, mekkora bravúrt vittek véghez?
– Tényleg hatalmas teljesítmény, büszke vagyok a lányokra, valamint arra, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek. Minden évben egyre nehezebb a feladatunk, mert mindenki minket akar legyőzni, a többiek unják már, hogy állandóan mi nyerjük meg a Bajnokok Ligáját. Mentálisan azonban nagyon erősek voltunk, ennek is nagy szerepe volt a mostani sikerben.

– Július végén három évvel meghosszabbította szerződését. Hogyan tovább? Lesz idő ünnepelni vagy egyből folytatódik a munka?
– Kaptunk két szabadnapot, találkozom a családommal, és végre újra láthatom a kiskutyámat, aki már nagyon hiányzott. Sok idő azonban nincs a pihenésre, néhány nap múlva minden kezdődik elölről. A hétvégén indul a bajnokság, vasárnap fogadjuk a Paris FC-t, úgyhogy tényleg csak egy-két napunk lesz az ünneplésre.

EMLÉKEZTETŐÜL
NŐI BAJNOKOK LIGÁJA
DÖNTŐ
VfL Wolfsburg (német)–Olympique Lyon (francia) 1–3
WOLFSBURG: Abt – Blässe (Bremer 78.), Goessling, Doorsoun-Khajeh (Hendrich, 39.), Jenssen – Huth (Wolter, 62.), Syrstad Engen, Popp, Rolfö – Harder, Pajor (Obersdorf 61.). Vezetőedző: Stephan Lerch
LYON: Bouhaddi – Bronze, Buchanan, Renard, Karchaoui – Gunnarsdóttir, Kumagai – Cascarino (Van de Sanden, 87.), Marozsán (Taylor, 87.), Majri – Le Sommer (Greenwood, 94.). Vezetőedző: Jean-Luc Vasseur
Gólszerző:Popp (57.), ill. Le Sommer (25.), Kumagai (44.), Gunnarsdóttir (88.)