Gyász: elhunyt idősebb Dárdai Pál

A Bundesligában szereplő Hertha BSC vezetőedzője, Dárdai Pál édesapja Véménden kezdte labdarúgó-pályafutását, a Komlói Bányász játékosaként debütált az NB I-ben. 1974-ben szerződött át Pécsre, a PMSC-ben 12 idényt húzott le, Magyar Kupa-döntőt játszott és bajnoki ezüstérmes lett. Futballozott a szerbiai FK Vojvodinában is, majd Komlón. Az 1988–1989-es szezonban egy mérkőzésen (az Újpest ellen) még pályára lépett a PMSC-ben, ebben az idényben fejezte be profi pályafutását, és edzőnek állt.

Alább a PMFC hivatalos honlapjának megemlékezéséből idézünk.

„A pécsi labdarúgás történetének hosszú históriájában akadtak különleges egyéniségek. Közéjük tartozott idősebb Dárdai Pál is, aki a Pécsi MSC-ben teljesítette ki tudását. A remek középpályás jó egy évtizedig számított a legnagyobb kedvencnek Mecsekalján. Mindez sajnos már a múlté, hiszen gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ikonunk távozott közülünk. A kiváló focista soha nem lehetett felnőtt válogatott, ami nem a Pécs korábbi középpályásának képességeiről árult el kritikát. Hanem azt jelenti, egykoron milyen nehéz lehetett odakerülni a legjobb tizenegybe. 1978-ban Kovács Ferenc, akkori szövetségi kapitány keretében szerepelt ugyan, de két esetben is sérülés akadályozta meg a bemutatkozásban.

Mindenesetre, ha nem csupán az élvonalban elért gólokat vesszük számításba, akkor Dárdai Pál messze a legeredményesebb labdarúgónak számít klubunkban. Ez cseppet sem meglepő, ha hozzátesszük, az 1976–1977-es évadban NB II-es gólkirály lett belőle. Az együttes meg bajnokként ünnepelhetett. Páratlan labdarúgó-pályafutását követően idősebb Dárdai Pál vezetőedzőként is ült a pécsi kispadon. Azóta volt Komlón, Barcson és Dombóváron is tréner, legutóbb a PMFC akkor megbízott edzőjét, Kulcsár Árpádot segítette. A Baranya megyéhez, Pécs városához és persze a piros-fekete klubhoz ezer szállal kötődő idősebb Dárdai Pál haláláig nem szakadt el egyesületünktől.

Történeteit, szakmai észrevételeit mindig nagy figyelem kísérte. Klubunk mély fájdalommal vette tudomásul, hogy életének hatvanhetedik évében gyógyíthatatlan betegségben elhunyt.”