BORBOLA BENCE
2022.10.04 08:06 Frissítve: 2022.10.04 23:35

Válogatott: Mindig Magyarország volt az első! – Kerkez Milos

Egészen fiatalon eldöntötte, ha egyszer odáig jut a karrierje, magyar válogatott szeretne lenni. Kerkez Milos rendre központi alak az öltözőben, hiszen szétveti az energia. De vajon miért lakik Amszterdamban?

 

Kerkez Milos senkitől nem tart a pályán ezt Alkmaarban is kamatoztatta, a klubjából pedig a válogatottba is bejátszotta magát (Fotó: Imago Images)
 
Kézcsók a nagyinak – Deák Zsigmond jegyzete

– Mindig is ennyire nyugodt típus volt?
– Nem szeretem túlidegeskedni a dolgokat – felelte lapunknak Kerkez Milos, az AZ Alkmaar védője, aki a Németország elleni 1–0-s győzelemmel mutatkozott be, és az olaszoktól elszenvedett 2–0-s vereség alkalmával is pályán volt a magyar válogatottban. – Nem tagadom, egy nappal a lipcsei találkozó előtt volt bennem drukk, többször is „lejátszottam” a fejemben, mi várható, ám Marco Rossi és a többiek annyira megnyugtattak, hogy mire kifutottam a pályára, már semmi sem érdekelt, csak hogy győzzünk.

– Nem érdekelte, hogy éppenséggel Thomas Müller jön önnel szemben?
– Sohasem érdekelt, ki az ellenfél. Jöhetett volna Zlatan Ibrahimovic is, akkor sem ijedtem volna meg. Mindig, minden körülmények között én akarok a legjobb lenni, egyszer igazi topjátékossá szeretnék válni, márpedig ezt csak így lehet elérni. Németországban is mindent kiadtam magamból, és bátran futballoztam.

– Álomszerű volt a bemutatkozása?
– Nehéz lenne jobbat elképzelni! Arra a napra örök életemben emlékezni fogok. Németország ellen, idegenben, kezdőként, tétmérkőzésen, ráadásul ilyen fontos kilencven percen bemutatkozni nem mindenkinek adatik meg. Felejthetetlen pillanatok voltak az egész családomnak.

– Első válogatott mérkőzése tiszteletére vendégül látta a csapattársait, vagy ez még várat magára?
– Kis ünneplés volt az öltözőben, a többiek egytől egyig gratuláltak, de a sűrű program miatt nem volt idő étterembe menni, még sütit sem tudtam venni nekik. De innen is üzenem: ne aggódjanak, a legközelebbi összetartást azzal kezdjük, pótolom, amit most elmulasztottam!

– Milyen volt visszatérni Hollandiába magyar válogatott futballistaként?
– A klubnál mindenki gratulált. Nemcsak a szakmai stáb tagjai és a csapattársaim, a klub összes dolgozója. Még a portás és a pályamunkás is külön köszöntött, nem vicc. Errefelé így szokás.

– Szerbiában is téma volt, hogy végül a magyar válogatottat választotta. Sohasem volt kérdés önnek, melyik együttesben szeretne futballozni?
– Mindig Magyarország volt az első! Édesapám és a magyar nagymamám is ezt szerette volna, és miután én is, így nem volt kérdés. Már egészen fiatalon, tizennégy évesen eldöntöttem, ha egyszer odáig jutok a karrieremben, magyar válogatott szeretnék lenni. Arról nem is beszélve, hogy Szerbia sohasem keresett meg, Magyarország viszont már tizenöt éves koromban. Itt tisztelnek, ahogyan a családomat is, ezt sohasem fogom elfelejteni.

– Igaz, hogy annak idején a középpályán kezdett futballozni?
– Igen. Először kissé mérges is voltam, hogy hátravittek védőnek, mert nagyon szerettem a középpályán játszani. Amikor Győrben felkerültem a felnőttcsapathoz, a hátvédsor szélén próbáltak ki, és jól is ment a játék. Sokan mondták, hogy mindenem megvan ehhez a poszthoz, és egy idő után én is megszerettem. Beláttam, hogy a bal oldali védő a legjobb poszt nekem. Gyerekkoromban a gólszerzés éltetett, most már a védekezésre figyelek.

– Gyerekként reggeltől estig az utcán rúgta a labdát?
– Édesapám profi szinten nem futballozott, de a testvéreimmel órákig játszottunk a kertben. Vacsorázni is alig lehetett bennünket bekönyörögni.

– Tizennyolc éves múlt, de máris öt országban öt különböző futballkultúrát ismerhetett meg. Szerbián kívül megfordult Ausztriában, Magyarországon, Olaszországban, és most Hollandiában játszik. Hol fejlődött a legtöbbet?
– Mindegyik állomáshely sokat adott. Minden egyes kalandból sokat tanultam, több lettem. Mindenhonnan azt vittem magammal, amit a leginkább kamatoztathatok a későbbiekben.

– Igaz, hogy Milánóban a francia válogatott Theo Hernándeztől tanulta a legtöbbet?
– Sokat figyeltem a játékát, rengeteget tanított a támadójátékról, arról, hogyan használhatom ki legjobban a gyorsaságomat. Nagyon kedvelem a játékát, igazi klasszis.

– Miért hagyta ott Milánót?
– Mert játszani szerettem volna. Az AZ Alk­maar tökéletes választás, ez a klub ideális a fiatalok fejlődéséhez. Hihetetlen közegbe kerültem. Amikor először kisétáltam a stadionba, megláttam a fotómat a kivetítőn. Különleges pillanat volt. Megtiszteltetés az AZ tagjának lenni.

– Megszerette a holland kisvárosi életet?
– Nem Alkmaarban lakom, hanem Amszterdamban. Édesapám és édesanyám is kiköltözött velem, egyszerűen imádunk itt élni. Őszinte leszek, nagy szükségem van még a szüleimre, nincs ebben semmi szégyellnivaló. Ez így természetes ebben a korban. Édesapámmal órákon át vagyunk képesek a labdarúgásról beszélgetni, ő a legjobb tanácsadóm. Örülök, hogy a szüleim itt vannak velem Hollandiában.

– Tényleg szeret az öltöző középpontjában lenni, bohóckodni?
– Ilyen vagyok. Nálam ez nem megjátszott szerep, nem csak produkálom magam. Egyszerűen nem tudok egy helyben ülni, tele vagyok energiával.

– És végállomásként melyik bajnokságról álmodik?
– Spanyolországról. Ott is az egyik topcsapatról.

Kerkez Milos még egy éve sincs az AZ Alkmaarnál, de már most nagy kincs a meze (Fotó: Imago Images)

 

„Olyan volt, mint egy csikó”
Kerkez Milos a szerbiai Verbászon született, a Hajduk Kulánál kezdett futballozni, majd a Rapid Wien utánpótlásában töltött éveket, innen került Győrbe, ahol már a felnőttfutballba is belekóstolhatott. Milánóba szerződésekor többek között két győri szakembernek, Csató Sándornak és Stark Péternek is köszönetet mondott.
„Sok játékos karrierjét töri meg, ha fél évig nem futballozhat – mondta lapunknak Csató Sándor. – Nos, Kerkez Milos nem tartozik ezek közé a labdarúgók közé, bár Győrbe kerülése után a hivatalos papírok beszerzéséig fél évet kellett várnia, míg tétmeccsen bemutatkozhatott az U17-es csapatban. Addig keményen edzett, s mindenki látta rajta, hogy tehetséges játékosról van szó, a korosztályos csapatban az első meccsen gólt szerzett. Gyakran fegyelmezetlenkedett, olyan volt, mint egy csikó, be kellett törni, de a változáshoz ő is kellett. A pandémia idején került az általam irányított NB II-es keretbe, s a karantén alatt együtt élt a csapat, ebben az időszakban az együttes rutinos labdarúgói, Priskin Tamás, Vankó Imre, Lipták Zoltán és Nemanja Andrics is mellé álltak, nevelgették, tanították, s szinte rögvest látszott rajta a változás. Előbb bal oldali támadót játszott, javaslatomra lett belőle bal oldali védő. Gyors, de nemcsak a mozgása, a gondolkodása is az, amely hatalmas futómennyiséggel párosul. Nem véletlenül dicsérik a hollandok is, s ha töretlen marad a fejlődése, ha folyamatosan játszik aktuális klubcsapatában, kihagyhatatlan lesz a válogatott keretből.” (V. GY.)
Belenyugodtak, hogy nem lesz szerb válogatott
Az elmúlt napokban Szerbiában is sokat írtak Kerkez Milosról, a fiatal játékos először akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor aláírta a szerződését a Milannal. Egyes újságok már akkor is jelezték, hogy egy szerbiai, egészen pontosan verbászi születésű, nagyon tehetséges fiatalemberről van szó, de a cikkben azt is megemlítették, hogy a játékos nyilatkozataiból egyértelműnek tűnik, hogy – ha egyszer odakerül – a szerb helyett a magyar válogatottat választja.
Arra, hogy a fiatal játékos másodszor is felkeltse a szerb média érdeklődését, másfél évet kellett várni, méghozzá egészen addig, míg ki nem derült, hogy Marco Rossi a németek elleni lipcsei mérkőzésen a kezdőcsapatba jelölte. A hír, hogy pályafutása során először magára ölti a magyar felnőttválogatott címeres mezét, valósággal futótűzként terjedt a szerbiai portálokon és másnap a nyomtatott lapokban is, kihangsúlyozva, hogy ezáltal végérvényesen eldőlt a hátvéd sorsa, aki így nem lesz szerb válogatott.
A legnagyobb szerb sportnapilap, a Szportszki zsurnal mindjárt azzal indított, hogy Kerkez számára sosem volt Szerbia opció. A szerb sajtó és a közvélemény tulajdonképpen belenyugodott, hogy a védő Magyarországot választotta, és bár a lipcsei mérkőzés után, amelyen a játékos kiváló teljesítményt nyújtott, érződött, hogy kicsit bánják a döntését, végeredményben a legtöbb lap azzal magyarázta a szerb szövetség érdeklődésének hiányát, hogy Kerkez Milos korábban is annyira ragaszkodott ahhoz, hogy magyar színekben játsszon, hogy nem látták értelmét a tárgyalásoknak. (T. J.)
Kerkez Milos nem fél semmitől és senkitől
Kaposi Dániel évek óta egyengeti Kerkez Milos útját, ő mindenkinél jobban ismeri a fiatal játékost. Az ügynök szerint (is) a mentalitása a legnagyobb erőssége a védőnek, de azt aligha gondolták volna sokan, hogy emellett mennyire vicces fiú.
„Mentálisan nagyon erős. Nem tudja, mit jelent az, hogy párharcot elveszíteni, ez a fogalom egyszerűen nem szerepel a szótárában, nincs meg a fejében. Tizenhat éves korában egy pszichológus megkérdezte tőle, mi az, amitől igazán fél, mire Milos rávágta, semmitől. Esetleg ha tükörbe néz, akkor leginkább saját magától. És ezt nem poénból mondta… Rendkívül magabiztos, de még véletlenül sem arrogáns típus, sőt. Tisztelettudó fiú, aki remekül illeszkedik be egy egy új társaságba. Hollandiában már az első nap után ő volt az öltöző bohóca, nem az a srác, aki leül a sarokba, és meghúzza magát. Rögtön a társaság középpontjába került, aztán ha kimegy a pályára, bárkit agyonrúg, nem érdekli, ki jön vele szembe. Gyakran kint vagyok nála Hollandiában, de szerencsére nincs egyedül, a szülei költöztek vele, míg két testvére odahaza, Szerbiában maradt. Milos a tizennyolcadik születésnapjára kapott egy kutyát, ez volt a nagy álma, rengeteg időt tölt vele.” (B. B.)
Vélemény
„Az első másodpercben átjött, hogy Kerkez Milos személyében egy jó értelemben vett őrült került Győrbe. Hiába volt távol a szüleitől, szeretteitől, egyetlenegyszer sem lehetett rajta látni, hogy megilletődött lenne, mi több, azonnal a középpontban akart lenni, és habitusával ott is volt egy perc alatt. Aztán az is szembetűnő volt, mennyivel gyorsabban gondolkodik, mint társai, és ütött-vágott mindenkit a győzelemért. Ez nem volt másként a felnőttkeretnél sem, nem véletlenül fogadták be olyan játékosok is azonnal, mint Priskin Tamás vagy Lipták Zoltán. Tanul és figyel mindenre, akar a hazaiak nyelvén beszélni, nem fél semmitől és senkitől, tökéletes alany, a válogatott bal oldalán tíz-tizenöt évig is megoldást jelenthet, azzal az alázattal, mentalitással, ami jellemzi. A Duracell jut róla eszembe, de Milos nem lenne jó biznisz a cégnek, ugyanis az ő „elemeit” nem kell cserélni, s új sem kell helyettük, mert egész egyszerűen nem áll le” – fogalmazott Stark Péter az ETO 19-szeres válogatott korábbi labdarúgója.
A szövetség tudatosan keresi a honosítható futballistákat
Noha a rendszerváltás utáni első két évtizedben is láthattunk példát arra, hogy külföldi származású, de hosszú ideje Magyarországon futballozó játékos vette fel a magyar állampolgárságot (Vasile Miriuta, Leandro de Almeida vagy Koman Vladimir), amióta 2010-ben Csányi Sándor lett az MLSZ elnöke, a világtendenciához hasonlóan jóval több honosított válogatottunk van. Egyrészt tudatos törekvése a szövetségnek, hogy felkutassa a határainkon túli magyar identitású vagy magyar felmenőkkel rendező játékosokat, másrészt a jogszabályok is nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé, hiszen egyrészt azóta a kormány is magyar állampolgárságot ad a határon túli honfitársainknak, másrészt a FIFA – épp Csányi Sándor kezdeményezésére – eltörölte azt a szabályt, hogy aki egy ország korosztályos együttesében már szerepelt, az másik országban már nem lehet felnőttválogatott.
A zentai születésű Nikolics Nemanját már 2009-ben Erwin Koeman szövetségi kapitány is szívesen látta volna, végül 2011-ben lett kettős, szerb-magyar állampolgár (édesanyja magyar), és 2013-ban mutatkozhatott be a nemzeti tizenegyben. Összesen 43-szor volt válogatott, a 2016-os Eb-n is erősítette a csapatot.
Pintér Attila meghívására 2014-ben egy meccs erejéig, Albánia ellen válogatott volt a 2013-ban magyar állampolgárságot kapó, szabadkai születésű Predrag Bosnjak, utána más kapitány nem számolt vele. Nem hozott nagy sikert a brazil Paulo Vinícius honosítása sem, az akkor már hat éve Magyarországon, a Videotonban futballozó belső védő 2017-ben kapta meg a magyar állampolgárságot, hétszer szerepelt is a válogatottban, de aztán kikopott a keretből.
Összehasonlíthatatlanul jobban sült el a magyar apától és lengyel anyától Németországban született RB Leipzig-játékos, Willi Orbán honosítása 2018-ban, hiszen amióta bemutatkozott, egyik legnagyobb erőssége a válogatottnak. Egy hónappal Orbán után a szerbiai Kragujevac­ban született, de a Honvéd akadémiáján nevelkedő, a kispestiekkel 2017-ben Marco Rossi irányítása alatt magyar bajnoki címet szerző szélső, Holender Filip is bekerült Marco Rossi válogatottjába, amelyben eddig tizenhatszor kapott szerepet, legutóbb tavaly októberben.
Annak ellenére, hogy korábban francia korosztályos válogatott volt (sőt, 2010-ben U19-es Európa-bajnok lett), 2020. október 8-án magyar válogatott lett a kis megszakítással 2013 óta hazánkban futballozó Loic Nego, és mint emlékezetes, egy hónappal később kulcsfontosságú gólt szerzett az Izland elleni Eb-pótselejtező 88. percében, azóta is rendszeresen meghívót kap. Három nappal követte az ő bemutatkozását a vajdasági Könyves Norberté, aki Topolyán nevelkedett, akkor már tizenkét éve Magyarországon futballozott, s első válogatott meccsén épp Szerbia ellen lépett pályára Belgrádban, és győztes gólt szerzett. Ötször viselte a címeres mezt, de 2020 novembere óta nem kapott lehetőséget a másodosztályú DVTK csatára.
Szintén Szerbia ellen, de idén márciusban mutatkozott be a magyar válogatottban Callum Styles, aki bár Angliában született, nagyszülei révén jogosult volt a magyar vagy az ukrán válogatottságra, ő maga jelezte az MLSZ-nek, hogy szívesen jönne hozzánk, és eddigi nyolc meccsén nem is okozott csalódást.
Természetesen jelenleg is akad több külföldön játszó, ám valamilyen módon magyar kötődésű játékos, akit figyel az MLSZ, hogy adott esetben honosíthasson. Korábban például nagy figyelmet keltett, hogy a Manchester City 16 éves ifistája, Michael Okeke maga jelezte, szívesen lenne majd magyar válogatott, mivel a nigériai származású játékosnak magyar az édesanyja. (B. Z.)
2022.11.25 17:39:00

Magyar válogatott nemzetisport.hu

A Dunaszerdahely középpályása 596 nap válogatottbeli kihagyás után elszántabb, mint valaha.

2022.11.25 19:47:07

Magyar válogatott nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Az utóbbi hetek, napok a búcsú jegyében teltek, Mészölytől örökre, Dzsudzsák és Szalai esetében csak a válogatottól. A lényeg az, hogy megint van, aki továbbadja a lángot, s van, aki átveszi.

2022.11.25 19:44:57

Magyar válogatott nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. Lenyűgöző, ahogy a játékosok a labdához érnek, ütemre lelnek, passzolnak, megelőznek.

2022.11.25 00:11:58

Magyar válogatott nemzetisport.hu

ALAPVONAL. November 25., a Magyar labdarúgás napja. Annak, aki igazi híve a futballnak, minden nap ünnep, amikor meccs van. Emlékszem, ha fölmentem egy stadion lépcsőjén, megálltam, megláttam a zöld gyepet, már kisgyerekként is lett bennem valami le nem írható, semmi máshoz nem hasonlítható emelkedettség.

2022.11.23 07:27:34

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Összeállításunkban az idézetek a Népsport, a Nemzeti Sport, a Képes Sport és a Labdarúgás aktuális számaiból valók.