Válogatott: először 86 éve vívtunk vb-selejtezőt – jön a folytatás!

PIETSCH TIBORPIETSCH TIBOR
Vágólapra másolva!
2020.12.07. 14:33
null
Nyilasi Tibor csak helyzetig jutott a franciák ellen 1978-ban (Fotó: Imago Images)
Magyarország labdarúgó-válogatottja 86 évvel ezelőtt játszott először vb-selejtezőt – hol sikerrel vívta meg a sorozatot, hol fájó kudarc érte. Egy kis múltidéző, felvezetendő a 2022-es katari világbajnokság európai selejtezőjének hétfő esti zürichi sorsolását.

 

Ha hihetünk a krónikáknak, Magyarország válogatottja 1934. március 25-én vívta első világbajnoki selejtezőjét. A 86 esztendővel ezelőtt Szófiában, az ASZ 23 Stadionban játszott meccsen Nádas Ödön szövetségi kapitány a Szabó A. (Háda) – Sternberg, Kis K. – Palotás, Sárosi Gy., Szalay A. – Markos, Vincze J., Teleki, Toldi, P. Szabó csapatnak szavazott bizalmat, és a pályára lépők meg is hálálták: 4:1-re legyőzték Bulgáriát a párharc első felvonásán. Az egy hónappal későbbi budapesti visszavágó ugyanezt a végeredményt hozta, így a két győzelemmel továbblépő magyar válogatott máris készülhetett első vb-részvételére. A 16 nemzetet felvonultató, kieséses rendszerben rendezett olaszországi tornáról a hatodik helyre rangsorolva utazott haza, miután a nyolcaddöntőben 4:2-re legyőzte Egyiptomot, de a negyeddöntőben 2:1-re kikapott Ausztriától.

A magyarfutball.hu mindenre kiterjedő adatbankja (is) arról árulkodik, 1938-ban még könnyebb volt az együttesnek, mint 1934-ben: napra pontosan négy évvel a honi futballtörténelem első vb-selejtezője után a Görögország elleni, egymeccses párharcban elért 11:1-es siker ért vb-indulást. Sőt, utóbb kiderült, hogy még többet: Franciaországban csak Olaszország tudta megállítani Magyarországot (4:2 a párizsi döntőben), így Sárosi György, Zsengellér Gyula és társai ezüstéremmel a bőröndjükben szállhattak le a vonatról a Keleti pályaudvaron.

Fájdalom, 16 év múltán, 1954-ben Puskás Ferencék már nem jutottak el odáig, a hazaút egy megállóval hamarabb ért véget nekik – biztonsági okokból. A Keletiben ugyanis feldühödött tömeg várta a küldöttséget, az NSZK-val szemben 3:2-re elveszített finálét képtelen voltak megbocsátani a szurkolók, akik addigra már rég elfelejtették, hogy az aranycsatáig vezető úton mennyi örömet szerzett nekik a csapat…

A selejtezősorozatból kijutás sokáig nem jelentett gondot Magyarországnak, emlékezetes győzelmekből nem is volt hiány: Magyarország–Norvégia 5:0 (1957), Hollandia–Magyarország 0:3 (1961) és Magyarország–Ausztria 3:0 (1965). Amikor az 1970-es vb-re kvalifikáló sorozat úgy indult Albert Flóriánéknak, hogy 1969. május 25-én 2:0-ra nyertek Csehszlovákia ellen, senki sem gondolta volna, hogy az év decemberében mindent eldöntő összecsapásra kényszerül a két csapat, amely ráadásul a csehszlovákok 4:1-es győzelmét hozza.

Különösebben ne részletezzük az 1974-es világbajnoki selejtezőben történteket sem, aki csak annyit hall, hogy Magyarország–Svédország 3–3, tudja, miért. Aki pedig nem – nos, az jobb is, ha nem szerez róla tudomást.

Hanem! Az 1978-as vb idején már megint volt kikért izgulni idehaza: azok után, hogy Nyilasi Tiborék megnyerték csoportjukat a Szovjetunió és Görögország előtt, még a Bolívia elleni interkontinentális selejtezőt is sikerrel kellett venniük. A budapesti „odavágón” 1977. október 29-én a Népstadionban telt háznyi publikum lehetett szemtanúja a továbbjutásról már kilencven perc után döntő 6–0-s magyar diadalnak.

Baróti Lajos csapata a La Paz-i visszavágót is megnyerte 3–2-re – nagy kár, hogy 1978 júniusában Argentínában járva kevesebb babér termett neki.

A már Mészöly Kálmán vezette magyar válogatott csoportelsőként harcolta ki az 1982-es vb-részvétel jogát! Úgy előzte meg az első kalapból kisorsolt Angliát, hogy kétszer is kikapott tőle. Az 1981. június 6-án játszott pesti mérkőzésről két okból is beszélnek mindmáig a drukkerek. Egyfelől Puskás Ferenc akkor tért újra haza 25 év után, másfelől Trevor Brooking akkora gólt vágott, hogy a labda beszorult a pipába.

Az 1986-os mexikói viadalt megelőző menetelésről már vasárnapi számunkban írtunk, de az eddigi utolsó vb-szereplésről lévén szó, nem árt ismételten rögzíteni, Mezey György is megtette, amit Mészöly Kálmán: a csoport legjobbjaként juttatta ki Magyarországot a világbajnokságra. Hogy ott mi történt, arról még annyit se beszéljünk, mint az 1973-as magyar–svédről.

És fedje jótékony homály a Mexikó óta lejátszott vb-selejtezőket is. A sebek feltépése helyett inkább bízzunk abban, hogy amikor a következő selejtezősorozat véget ér, már lehet foglalni a Katarba szóló repülőjegyeket.

VB-SELEJTEZŐ, SORSOLÁS
18.00: a 2022-es katari világbajnokság európai selejtezőjének csoportsorsolása, Zürich (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!

A KALAPBEOSZTÁS
1. KALAP: Belgium, Franciaország, Anglia, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Dánia, Németország, Hollandia
2. KALAP: Svájc, Wales, Lengyelország, Svédország, Ausztria, Ukrajna, Szerbia, Törökország, Szlovákia, Románia
3. KALAP: Oroszország, MAGYARORSZÁG, Írország, Csehország, Norvégia, Észak-Írország, Izland, Skócia, Görögország, Finnország
4. KALAP: Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Bulgária, Izrael, Fehéroroszország, Grúzia, Luxemburg
5. KALAP: Örményország, Ciprus, Feröer, Azerbajdzsán, Észtország, Koszovó, Kazahsztán, Litvánia, Lettország, Andorra
6. KALAP: Málta, Moldova, Liechtenstein, Gibraltár, San Marino

A tíz csoportgyőztes, továbbá három együttes a 12 csapatos pótselejtezőből (amelyen a tíz csoportmásodik, illetve a Nemzetek Ligája-helyezés alapján még két válogatott vesz részt) jut ki a katari tornára, tehát 13 európai csapat lesz ott a 2022-es vb-n. Az európai selejtezőket a tervek szerint 2021 márciusa és novembere között játsszák le (a menetrend a szokásos: oda-vissza mérkőzések a csoportokon belül), a pótselejtező 2022 tavaszán lesz.

A Dél-amerikai, az Ázsiai és az Afrikai Zónában már korábban megkezdődtek a selejtezők.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik