Szalai Ádám jelenleg pótolhatatlan – mi lesz két év múlva?

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2021.07.08. 08:40
Az Európa-bajnokság után is kérdés maradt, hosszú távon ki helyettesítheti majd a válogatott centerét, a Mainzban futballozó 33 éves csapatkapitányt, Szalai Ádámot.

Több kérdésre    is választ adott   az Európa-bajnokság a magyar válogatott hosszabb távú, mondjuk, ötéves jövőjét illetően, amely során még egy Eb-t, illetve két világbajnokságot is rendeznek. A 23 éves Szalai Attila és a 26 esztendős Botka Endre a védelemben, a 22 éves Schäfer András a középpályán jelenthet hosszú távú megoldást, a támadósorban pedig a 20 esztendősen bemutatkozó Schön Szabolccsal bővülhetnek Marco Rossi szövetségi kapitány variációs lehetőségei. Ehhez hozzávehetjük, hogy az Eb-ről sérülés miatt hiányzó Szoboszlai Dominik sem töltötte be még a 21-et, de Sallai Rolandról (24), Nagy Ádámról (26), Kleinheisler Lászlóról (27) és Willi Orbánról (28) is elmondhatjuk, jó korban vannak, tehát a következő négy-öt évben valószínűleg számolhat velük a kapitány. Viszont egyre égetőbb kérdés: ki lesz majd az elkövetkező években a magyar válogatott első számú gólfelelőse, középcsatára? És erre az Eb sem adott választ...

Marco Rossi a mieink utolsó Eb-meccse után is elmondta, pótolhatatlannak érzi Szalai Ádámot (Fotó: Imago)
Marco Rossi a mieink utolsó Eb-meccse után is elmondta, pótolhatatlannak érzi Szalai Ádámot (Fotó: Imago)

 

AZ UTÁNPÓTLÁSBAN IS HIÁNYPOSZT

Szalai Ádám játéka nélkülözhetetlen Marco Rossi együttesében, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy egyelőre nem látni azt a futballistát, aki a távolabbi jövőben a mainzi center helyére léphetne. Ennek egyik oka, hogy a magyar utánpótlás-válogatottak többsége más szerkezetben és taktikával futballozik, mint az első csapat, így a különböző korcsoportokban az A-válogatotthoz képest kevésbé hangsúlyos a középső támadó szerepe.

Amikor Egervári Sándor vezetésével az U20-as válogatott vb-bronzérmet szerzett 2009-ben, a csapat legígéretesebb támadója Németh Krisztián volt, ám a gyorsaságra, cselezésre és beindulásokra épülő játéka sosem lehetett alternatívája annak a futballnak, amelyet a válogatott jelenlegi csapatkapitánya nyújt. Abból a keretből stílusa és fizikai paraméterei alapján Futács Márkó számított klasszikus középcsatárnak, ám végül nem jutott olyan magasságokba, hogy hosszabb távon számításba vegyék a nemzeti csapatnál.

A tendencia később is folytatódott, az utóbbi öt évet vizsgálva látható, hogy a magyar korosztályos csapatok elsősorban a gyors, technikás játékosokra építettek a támadósorban, a 2017-ben rendezett U17-es Eb-n Schön Szabolcs, Szerető Krisztofer, Torvund Alexander és Csoboth Kevin számított húzónévnek (Szoboszlai Dominik mellett), ám ők sem a felívelt labda megtartásában, a fejpárbajok megnyerésében, a test test elleni küzdelemben jeleskedtek. A jelenlegi magyar utánpótlásképzésben kifejezetten hiányposztnak számít a középső támadóé, nagyítóval kell keresni azokat a centereket, akik Marco Rossi figyelmét is felkelthetik.

Az 1996-os korosztálybanBalogh Norbert jöhetett számításba, ám egyelőre nem úgy áll, hogy idővel átvehetné a stafétabotot Szalai Ádámtól. A két évvel később született futballistáknál Bíró Bence neve vetődhetett fel, a támadó a Honvéd akadémiája után a portugál Guimaraesnél edződött, és az U19-es válogatottban is szerepelt. Miután hazatért az MTK-ba, az előző idényben Michael Boristól megkapta a lehetőséget az NB I-ben, ám klubja éppen most adta kölcsön az NB II-ben szereplő Pécsnek.

Az 1999-ben született játékosok közül Szabó Levente reményt keltően indult, ám sérülései hátráltatták abban, hogy kiteljesedjen, most a Mol Fehérvárban Nemanja Nikolics és Budu Zivzivadze mellett igyekszik játékperceket kiharcolni magának. Az idei U21-es Eb-n a holland Heraclesben játszó (19 bajnokin egy gólt szerzett) Szőke Adrián volt az első számú csatárunk, de gól helyett piros lapig jutott... A 2002-es korosztályból a Genkben pallérozódó Németh András tűnik a legígéretesebb tehetségnek, 2019-ben az U17-as vb-n sem okozott csalódást, meglátjuk, hogyan alakul a jövője.

Mindenesetre a magyar utánpótlásképzésre nem vet jó fényt, hogy az 1996 és 2002 között eltelt hat évből mindössze négy olyan középcsatárt említhetünk, akik egyáltalán szóba kerülhettek a felnőttválogatottnál.
B.A.B.

„KIT HÍVHATNÉK BE A HELYÉRE?”

A kontinensbajnokságon két, kimondott befejező csatár kapott lehetőséget, de az egyformán 33 éves, mindhárom Eb-meccsünkön kezdő, a németek ellen a 24. válogatott gólját is megszerző Szalai Ádámról és a csereként 66 percet kapó Nikolics Nemanjáról sem állíthatjuk, hogy a jövő embere lenne. Reálisan nézve a vb-selejtezőn és siker esetén a jövő év végén rendezendő katari vb-n még segítségére lehetnek a csapatnak, de hosszabb távon már aligha.

A 74-szeres válogatott Szalai Ádám 12 éve mutatkozott be a válogatottban, és 2012-től számít alapembernek, azóta – Pintér Attilát leszámítva – mindegyik szövetségi kapitány kulcsemberként számolt vele, és a csapatjáték szempontjából akkor is főszerepet kapott a támadójáték építésében, a labda megtartásában, visszapasszolásában, amikor kevesebb gólt szerzett. Dárdai Pál mondta vele kapcsolatban egy háttérbeszélgetés alkalmával: a szurkolók nem látják azt a munkát, amelyet a csatár végez azzal, hogy leköti, fárasztja a védőket, és már csak a helyezkedésével is képes helyzetet teremteni a többiek előtt. Az idei Eb-t megelőzően Marco Rossi is többször kifejtette, nem tudja, ki helyettesíthetné Szalai Ádámot.

„Nincs még egy ilyen karakterű középcsatárunk. Mondják meg, kit hívhatnék be a helyére?! A honvédos Balogh Norbert magas, de megközelítőleg sem fedezi olyan jól a labdát. Bobál Gergely nem játszik a portugál Nacionalban, Novothny Soma pedig a Bochumban, ráadásul nincs is tapasztalatuk a válogatottban. Eppel Márton a Honvédból szintén nincs olyan fizikai állapotban jelenleg, hogy meghívjuk. Csak Szalai Ádám áll a rendelkezésemre”  – mondta az olasz szakember egy januári interjúban. Azóta a befejező csatár szerepében Hahn János kapott még lehetőséget a kapitánytól, de ahogy Nikolicsról, a paksi támadóról is azt mondhatjuk, időlegesen jelenthet részmegoldást, de abban a rendszerben, amelyet a válogatott játszik, egyikük sem tud maradéktalanul megfelelni a szövetségi kapitány elvárásainak. Nem véletlen, hogy Rossi az Eb záró sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, Szalai Ádámot továbbra is pótolhatatlannak érzi.

A CENTER FELADATAI ROSSINÁL

A Nemzeti Sport Online-on állandó videoelemzőnk, a Barca Residency Academy edzője, Militár Iván is kifejtette, Szalai szerepét azokon a feladatokon keresztül érdemes értelmezni, amelyeket Rossi kijelöl neki a „védekezz és kontrázz” játékfelfogásban, amelyet az Eb-n is láthattunk a csapattól.

„Magyar labdaszerzésnél azonnal mutatnia kell magát, neki kell megtartania a labdát, hogy legyen elegendő ideje a csapatnak a felzárkózáshoz. Segítenie kell az együttes és a labda feljebb jutását, lépcsőfokként kell funkcionálnia azokban az esetekben, amikor a magyar csapat át akarja játszani a letámadó ellenfél vonalait. Összhangban kell lennie árnyékéktársával, liftmozgásokkal megteremtve a lehetőséget arra, hogy ha ő maga visszalép, a másik (jellemzően Sallai Roland) be tudjon indulni a Szalai által üresen hagyott területre. Nagy felelősség az övé: úgy kell megtartania a labdát, hogy nincsenek segítőtársai, ráadásul az ellenfelek állandóan emberfölényben vannak körülötte. Védekezésben Szalai Ádám szerepe az első védővonalban óriási, meg kell akadályoznia, hogy az ellenfél bejátssza a középső területeket. Ha a labdát a pálya széle felé sikerült irányítani, nem volt megtiltva a csapatkapitánynak, hogy ott próbáljon labdát szerezni, és agresszivitását kihasználva az ellenfelet hibára kényszeríteni.”

 

SZOBOSZLAI MINT HAMIS KILENCES?

A világ futballjában látjuk, hogy különböző csatártípusok léteznek, és az eltérő szerepkörű csatárok más-más felfogású támadójátékot valósítanak meg. A magyar válogatott Szalai Ádámmal egyértelmű centerjátékot játszik, ahogy az angol szakirodalom hívja, Szalai Ádám a „target man”, vagyis a célember, aki magas, erős védőkkel a nyakán is képes megtartani a labdát, területet teremtve a mélységből érkezőknek. A nemzetközi futballban Zlatan Ibrahimovic a pozíció klasszisa, az új generációból pedig Erling Haalandot említhetjük.

Aztán létezik a tipikus lesipuskás (angol szaknyelven poacher), akinek rendkívül jó a helyzetfelismerése, mindig besurran az üres területekre, és közelről jó százalékkal használja ki a helyzeteit. Ez lenne a magyar válogatott esetében Nikolics Nemanja, míg nemzetközi szinten Ciro Immobile, Jamie Vardy vagy Mauro Icardi.

Mindegyik típust nem vennénk végig, csak azokat, amelyek a magyar válogatott szempontjából érdekesek, így mindenképp említést érdemel a visszavont vagy mélységből induló csatár (second striker), aki szerepköre szerint támadó és támogató is lehet, mint a mieink esetében Sallai Roland.

Egy negyedik típus pedig abban az esetben jöhetne szóba a magyar válogatottnál, ha támadásban szerkezetet váltanánk, és Szalai Ádámot például olyan hamis kilencessel próbálnánk meg pótolni, amilyen szerepben Bernardo Silva vagy Kevin De Bruyne is játszott idén a BL-ben a Manchester Cityben, vagy korábban Cesc Fabregas a spanyol válogatottban. Esetleg olyan területkereső, minden irányba sokat mozgó középső támadó is szóba jöhetne, amilyen típusként Thomas Müller írta le egyszer magát, vagy amilyen szerepben mostanában már Cristiano Ronaldo is játszik. Ezekben a szerepekben adná magát, hogy kipróbáljuk Szoboszlai Dominikot.

„Ez valóban jó ötlet lenne olyan csapatok ellen, amelyekkel szemben nálunk van többet a labda, és van területünk támadni – reagált felvetésünkre Militár. – A Red Bull Salzburg játéka ugyanis a területek szabadságára, az állandó területnyitásra, sok mozgásra épült, így Szoboszlai Dominik is akkor tud igazán érvényesülni, ha van előtte szabad tér, amelyet be tud játszani, amelybe be tud indulni, mint azt Izland ellen láthattuk. Azt azonban nem várhatjuk el tőle, hogy Szalaihoz hasonlóan tartsa meg a labdát a kapunak háttal állva, négy védővel a nyakán.”

AZ NB I SEM KÍNÁL ALTERNATÍVÁT

Azzal Militár Iván is egyetért, hogy a magyar válogatott jelenlegi játékfelfogásában nincs alternatívája a mainzi csatárnak.

„Elég csak megnézni, jelenleg milyen csatárok futballoznak az NB I-ben, milyen kevés a Szalaihoz hasonlítható magyar center. A Paksban Hahn János más típusú, Böde Dániel korábban jelentett alternatívát, de ma már nem csatárt játszik. A ZTE-ből Könyves Norbert most szerződött az NB II-be, Futács Márkó jövője is bizonytalan. A kisvárdai Horváth Zoltánt alkatilag hasonlíthatnánk Szalaihoz, de nemzetközi rutin híján nem jöhet szóba, és ugyanezért egyelőre a debreceni Bárány Donát sem, aki ráadásul fizikailag is más kategória. A Honvédból Balogh Norbert alapvető képességei, fizikai adottságai megvannak ahhoz, hogy betöltse Szalai helyét, de mentálisan, a koncentrációban sokat kellene fejlődnie, hogy meg tudjon felelni a poszttal járó összetett feladatoknak. Ma már nemigen vannak Horváth Ferenchez, Priskin Tamáshoz vagy Torghelle Sándorhoz hasonló középcsatárok az NB I-ben, akik képesek megtartani a labdát, amíg a többiek felérnek, és a védekezésből is ki tudják venni a részüket. Az elmúlt néhány évből is talán csak a Rossival bajnokságot nyerő Honvéd csatárkettősét, a Davide Lanzafame, Eppel Márton duót hasonlíthatjuk a Sallai, Szalai pároshoz, azzal a különbséggel, hogy Eppel kevesebbet küzdött egy az egyben a védőkkel, többet mozgott keresztbe, mert több segítséget kapott a szárnyvédőktől.”

ÚJ CENTER HELYETT ÚJ RENDSZER

Az elemző szerint – aki korábban maga is akadémista volt Felcsúton – a válogatottnál az lehet a jövőben Szalai alternatívája, hogy változtatunk a támadójátékon, több elmozgással, több passzal próbálunk elöl játszani, amihez megvannak a szükséges játékosok.

„Marco Rossi már beszélt arról, hogy a jövőben támadásban várna többet a csapattól, több labdatartást szeretne. A válogatott fejlődése szempontjából a labdával való hosszabb játék jelenthetné a következő lépcsőfokot. Az Eb-n válogatottunk átlagosan tizenegy másodperc körül tudta megtartani a labdát, ami a teljes mezőnyben a legalacsonyabb mutató volt, az ellenfeleknél húsz másodperc fölötti volt ez a szám. Azt persze nem várhatjuk el, hogy labdatartásban rögtön arra a szintre ugorjunk, amelyen a franciák vagy a portugálok vannak, de egy-két passzal több beleférhet. Ebben az esetben nem kellene arra építeni, mint most, hogy felpasszoljuk a labdát a centernek, aki megtartja, amíg felérnek a társai, hanem három-négy ütemű támadást vezetnénk, többet mozognának az elöl lévő játékosaink, és többet passzolnának egymáshoz.

A jelenlegi 3–5–2-es felállást felválthatná az 5–2–3-as rendszer, amelyben a Nagy Ádám, Kleinheisler László Schäfer András, Szoboszlai Dominik, Kalmár Zsolt, Sallai Roland hatosból öten mindig pályán lennének, mert ők képesek passzokkal megtartani a labdát. További lehetőséget jelentene ebben a rendszerben a szélen Varga Kevin vagy az Egyesült Államokban az idényt remekül kezdő Sallói Dániel is, esetleg Schön Szabolcs. E pozíciós játék alapja a hangsúlyosabb szélsőjáték lenne, ám jelenleg nincsenek meg a szélen a játékosaink, akik képesek lennének megtartani a labdát, és mivel kevés a felkészülési mérkőzés, idő sincs egy ilyen játék begyakorlására. Mindezek miatt érezheti úgy Marco Rossi, hogy meg van kötve a keze, és egyelőre nem tudja megoldani Szalai Ádám helyettesítését.”

Ha a kapitánynak sikerült olyan szintre fejlesztenie a csapatvédekezést, hogy az Eb-n a világ legjobbjaival szemben is megállták a helyüket a mieink, a következő években remélhetőleg a támadósort is át tudja majd úgy alakítani, hogy Szalai Ádám nélkül is működőképes legyen.

Szalai Ádám nagy űrt hagyhat maga után, ha egyszer elköszön a válogatottól (Fotó: Szabó Miklós)
Szalai Ádám nagy űrt hagyhat maga után, ha egyszer elköszön a válogatottól (Fotó: Szabó Miklós)

 

VÉLEMÉNYEK

KIPRICH József
70-szeres válogatott csatár

„Szalai Ádám kivételes játékos, nagyon gólerős labdarúgó, olyan helyzetekből tud a kapuba találni, amilyenekből nem sokan. De őt ki kell szolgálni, nem vitás: csak jöjjenek a jó beadások, és ő mindig ott lesz középen, jó helyen. Nehéz ellene védekezni, mert jól helyezkedik, és ha helyzetbe kerül, általában értékesíti is. Nem olyan típusú csatár, aki tíz helyzetből kilencet kihagy, inkább fordítva. Én nem voltam olyan jó a tizenhatoson belül, mint ő, inkább kívülről indultam be. Azt gondolom, fekszik neki, hogy Marco Rossi rendszerében most van csatárpárja, mert amikor egyedül játszik centert, hárman-négyen is védekeznek rajta, így viszont jobban eloszlik a figyelem, könnyebben be tud menni a lyukakba. Nem lenne baj, ha már feltűnnének az utódai a láthatáron, de amíg ilyen gólképes, addig nem szabad kitenni a csapatból. Van több mint tíz év Bundesliga-tapasztalata, és szerencsére nem sérülékeny, így továbbra is lehet rá építeni. Úgy gondolom, a világbajnoki selejtezőt még mindenképpen vele kell végigcsinálni.”

KOVÁCS Kálmán
56-szoros válogatott csatár
Olyan stílusú csatár, amilyenből kevés van. Sokáig azt gondoltam, hogy a stílusa idegen a magyar futballtól, mégis sikerült jól alkalmaznia a Bundesliga-rutinját. Mindig az Ausztria elleni gólja jut róla elsőként eszembe az előző Eb-ről, amikor egy kicsit elpattant tőle a labda, becsúszva mégis gólt tudott szerezni, tehát úgymond a hiányosságait fordította az előnyére. A vezérszerepét én nem érzem olyan erősnek, mint ahogy azt sokan mondják, de az is igaz, hogy én nem vagyok ott az öltözőben, nem hallom élőben beszélni. Úgy gondolom, az nagyjából mindegy, hogy vele vagy nélküle vívjuk meg a világbajnoki selejtezőt, Franciaország ellen sem érezte meg a csapat, hogy hamar le kellett cserélni, nem rajta múlik elsősorban a csapat szereplése, Gulácsi Péter, Willi Orbán és Nagy Ádám fontosabb csapattag nála, ugyanakkor lefelé sem lóg ki, lehet rá számítani.”

SZABÓ József
magyar és UEFA-kupa-gólkirály csatár

„Ezen az Eb-n is bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen ebben a csapatban, igazi vezéregyéniség, aki fontos gólt is szerzett. Sajnos nem nagyon látom még az utódját, pedig már harminchárom éves. Vannak ügyes fiatalok, de alkatilag egyikük sem hasonlít rá, nem erőcsatártípusok. Ha most azonnal kellene helyettesíteni, akkor azt szerintem csak szerkezetváltással lehetne, mert szűk a merítési lehetőség. De a spanyolok is sok fiatal játékost dobtak mély vízbe az Eb-n, és ez jó döntés volt, nálunk is bátrabban lehetne nyúlni hozzájuk.”
B. Z.

Szalai Ádám a németek elleni Eb-meccsen szerezte a 24. gólját a válogatottban (Fotó: Szabó Miklós)
Szalai Ádám a németek elleni Eb-meccsen szerezte a 24. gólját a válogatottban (Fotó: Szabó Miklós)

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik