Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke (Fotó: Vas Népe, Unger Tamás)

Az eseményen részt vett többek között Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke, Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Básthy Béla (Fidesz-KDNP) polgármester, Jakab János, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felügyelő bizottságának elnöke, aki Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját helyezte el a legendás futballista szülőházánál. Az Aranycsapat Testület tagjai közül Bozsik Péter és ifjabb Buzánszky Jenő is ott volt a koszorúzáson, a Magyar Labdarúgó Szövetséget Sipos Jenő szóvivő, a Kőszegi Lóránt Gyula Futball Clubot pedig Neudl Gábor elnök képviselte.

Lomnici Zoltán beszédében kiemelte, a Lóránttal felálló Aranycsapat olyan játékerőt képviselt annak idején, mint most a világbajnok argentin vagy a francia válogatott, olyan játékosok alkották, mint Lionel Messi vagy Kylian Mbappé, és Fabio Cappelóhoz mérhető nagyságú edzőket nevelt ki. Hozzátette, a Rákosi-rendszerben, amikor el akarták nyomni a nemzeti öntudatot, a Népstadionban a Himnusz közös éneklése egy-egy válogatott meccs előtt erőt adott a magyaroknak.

Szöllősi György beszédében Lóránt Gyula legfontosabb eredményei mellett felelevenítette, hogy Kocsis Sándor mellett ő az Aranycsapat másik tagja, aki idegen földön hunyt el és ott is temették el, de mindketten hazatértek azóta: a csatár a Szent István-bazilikában nyugszik, a védő hamvai pedig 2011-ben kerültek vissza szülővárosába.

Sokan voltak kíváncsiak a megemlékezésre Kőszegen (Fotó: Vas Népe, Unger Tamás)

Megjegyezte, hogy Lóránt Gyula a német élvonal, a Bundesliga korai éveinek egyik legnagyobb és legnépszerűbb edzői közé tartozott, Magyarországon azonban erről nem sokat lehetett tudni, hiszen a rendszer ellenségének számított, így visszatérése még akkor sem jöhetett szóba, amikor Puskás Ferenc 1981-ben hazatért. Lóránt 1981. május 31-én a PAOK Szaloniki vezetőedzőjeként hunyt el mérkőzés közben, hat nappal a Puskással fémjelzett emlékezetes öregfiúk mérkőzés előtt, amelyen a körülmények miatt amúgy sem léphetett volna pályára. Hozzátette, a lengyelek edzőlegendája, Kazimierz Gorski – aki akkor az ellenfél Olimpiakosz trénere volt – azt mondta: „katonaként a csatatéren halt meg”.

A hétfői eseményen elhangzott, hogy a Lóránt Gyula-emlékév során az Aranycsapat Testület többek között utánpótlástornát, németországi megemlékezést és konferenciát is szervez.

Lóránt Gyula 80 évvel ezelőtt, 1943-ban lett a partiumi Nagyváradi AC labdarúgója, amellyel később magyar bajnokságot is nyert. Hetven éve volt az Európa Kupa-döntő, ahol Rómában a magyar válogatott Lóránttal a soraiban 3:0-ra verte az olaszokat, és szintén 1953-ban, november 25-én rendezték az „évszázad mérkőzését”: az Anglia elleni 6:3-as győzelem során az Aranycsapat játékosaként Lóránt Gyula szintén a kezdőcsapat tagja volt.

A kiemelkedő tehetségű játékos 1952-ben olimpiai bajnok, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmes lett a nemzeti együttessel. Lóránt Gyula edzőként is jelentős eredményeket ért el, több német csapat, köztük a Bayern München trénere is volt, később Görögországban a PAOK Szaloniki csapatával bajnokságot nyert.