PIETSCH TIBOR
PIETSCH TIBOR
2021.11.29 08:53 Frissítve: 2021.11.29 23:35

Akadémiáról a válogatottba: egyre többeknek sikerül!

Hogyan jussunk el A-tól V-ig, avagy a különböző labdarúgó-akadémiákról a válogatottig? Összeállításunk alapján a nehéznek tűnő út bejárható.

A Puskás Akadémia növendéke, Sallai Roland a Bundesligában szereplő Freiburg légiósa és a nemzeti csapat meghatározó játékosa
(Fotó: Szabó Miklós)

 

 
Személyiségjegyek – Thury Gábor jegyzete

Harminchatból huszonegy – félreértés ne essék, fentebb nem egy matematikai feladványt ismertettünk, csupán jelezni szerettük volna, hogy labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitánya, Marco Rossi 2021-ben 36 játékosnak adott lehetőséget, közülük 21-en voltak hosszabb-rövidebb (de többségében hosszabb) ideig valamelyik magyarországi akadémia növendékei! Hogy a legfrissebb élményeknél maradjunk: 15 idei meccséből hatot nyert meg a válogatott, többek között az utolsó kettőt, amelyen tíz korábbi akadémista is szóhoz jutott. A varsói Nemzeti Stadionban úgy tudta megszakítani a lengyelek hét éve tartó hazai veretlenségét a 2–1-es győzelmével, hogy a tizenöt bevetett játékosból nyolc – Szalai Attila, Schäfer András, Nagy Zsolt, Varga Kevin, Schön Szabolcs, Vécsei Bálint, Gazdag Dániel és Kiss Tamás – koptatta valamelyik kiemelt képzési intézmény pályáját. Érdemes feleleveníteni azt is, hogy az első gólt az előbb az Illés Akadémián, majd a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián pallérozódó Schäfer András fejelte a Puskás Akadémiáról kikerülő Nagy Zsolt szabadrúgása után, a másodikat a kispesti Magyar Futball Akadémiát végigjáró Gazdag Dániel lőtte – a szintén Illés-nevelés Kiss Tamás passzából.

S ha már a novemberi élményeknél tartunk: a San Marino elleni 4–0-s győzelemből is alaposan kivették a részüket az akadémisták! A már említett Gazdag Dániel mellett az MFA első évfolyamából kikerülő, címeres mezben először eredményes Vécsei Bálint ugyanúgy a kapuba talált, mint a Főnix-Gold FC-ben felnövő, de egy évet az MTK utánpótlásában is eltöltő, a miniállam ellen duplázó Szoboszlai Dominik (a történeti hűség kedvéért tegyük hozzá: az RB Salzburgon át az RB Leipzigig jutó középpályás úgy volt a kék-fehérek játékosa a 2015–2016-os idényben, hogy hétfőtől csütörtökig Salzburgban edzett, pénteken gyakorolt a Sándor Károly Akadémián, a hétvégi bajnokin pedig az MTK U16-os vagy U17-es csapatát erősítette, 27 meccsen 17 gólig jutott.)

Gazdag Dániel fiatalon nehéz utat járt be: súlyos betegség után tért vissza a pályára, s már címeres mezben lő gólokat
(Fotó: Török Attila)

 

FANTASZTIKUSAN NAGYOT JAVULT A KÉPZÉS HÁTTERE

Szóval, harminchatból huszonegy – nem is rossz arány, ugye?

Ha valaki teljes mértékben hitelesnek számít ebben a témában, ő Simon Miklós, a 2007-ben alapított Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatója, aki utánpótlás-szakemberként megannyi tehetség útját végigkísérte, terelgette, köztük a San Marino ellen egyaránt az első perctől fogva a pályán tartózkodó Botka Endréét, Gazdag Dánielét, Schön Szabolcsét és Vécsei Bálintét.

„Hogy mit éreztem akkor, amikor azzal szembesültem, hogy négy korábbi játékosunk kezd a válogatottban, ráadásul a Puskás Arénában, azt nehéz szavakkal visszaadni – mondta a 2008 óta Kispesten dolgozó UEFA pro licences szakember. – Ez az élmény megfizethetetlen! Nagyon örültem annak, hogy a szövetségi kapitány számos korábbi akadémistánknak is bizalmat szavazott, aki Kispesten, a kezeink között nőtt fel, és Schön Szabolcs kivételével itt vált felnőtt labdarúgóvá. Nem tagadom, bizakodó vagyok a jövő tekintetében is, mert láttam, hogy Gazdag Dánielék milyen körülmények között nőttek fel, milyen bajnokságokban szerepeltek, és látom, hogy a mostani tehetségek mögött milyen háttér van már. Hogy mi volt a régi Bozsik-stadionban, és mi van ma, a Magyar Futball Akadémián, azt nem lehet összehasonlítani. A mai gyerekek kiváló körülmények között készülhetnek, minden a rendelkezésükre áll, hogy fejlődhessenek. Nem csoda, hogy egy-két korábbi növendékünk már megjegyezte: ha a mi időnkben is ilyen lehetőségek lettek volna, jóval előrébb tartanék… Az persze önmagában nem elég, hogy én vagy éppen bármelyik más akadémia igazgatója bizakodó, a legtöbb értelemszerűen magán a játékoson múlik. Csupán a tehetségből nem lehet megélni, ahhoz, hogy valaki sokra vigye, és válogatott labdarúgó váljon belőle, roppant céltudatosnak kell lennie, miközben rendelkeznie kell a szükséges belső motivációval. Akik a Magyar Futball Akadémiáról indulva eljutottak a nemzeti együttesben való szereplésig, azokban megvolt ez a plusz, mi több, mindez elképesztő sikeréhséggel párosult. S ki kell emelni még egy lényeges tulajdonságot, a kudarctűrő-képességet. Mert egyik pillanatról a másikra megtörténhet a baj, egy súlyosabb sérülés vagy a növekedési fázissal járó koordinációszétesés ugyanúgy gondot jelenthet, mint a teljesítményingadozás. Ilyenkor fontos, hogy az illető ne csüggedjen, épp ellenkezőleg, a rosszból is próbáljon tanulni, építkezni. Jóformán nincs olyan gyerek, akinek nyílegyenes út vezet a felnőttcsapatig, nálunk egyedül Botka Endre volt az, aki zökkenőmentesen végigment – ő az első pofont akkor kapta, amikor bekerült az első csapatba. Ott már nem volt bérelt helye, sőt a Honvéd kölcsönadta fél évre Kecskemétre, ahonnan viszont megerősödve tért vissza.”

Simon Miklós, a Magyar Futball Akadémia igazgatója sok, válogatottságig jutó tehetség útját egyengette
(Fotó: Földi Imre)

 

A FELNŐTTPROGRAM UTAT MUTAT A TEHETSÉGEKNEK

Gazdag Dánielnél súlyos betegséget diagnosztizáltak, amikor 18 éves volt. Simon Miklós visszaemlékezése szerint szerencsére jól kezelte a helyzetet, az egyik legnagyobb kispesti tehetség két beavatkozás után vissza is térhetett a pályára, a folytatás pedig ismert. Schön Szabolcsnak, hála az égnek, nem volt egészségügyi problémája, neki az okozott dilemmát 17 esztendős korában, hogy a Chelsea vagy az Ajax megkeresésére bólintson rá. Végül Amszterdamba igazolt, ahonnan két év elteltével hazatért, igaz, nem a Honvédba, hanem az MTK-ba, ahol már az első csapatban számoltak vele.

„Aki eljut odáig, annak a legnagyobb nehézséget a felnőttfutballba való belépés okozza – avat be a háttérbe Simon Miklós. – Ezen mi úgy próbálunk segíteni, hogy tavaly nyáron beindítottuk a Felnőttprogramot, amivel korai tapasztalatszerzést és egyfajta életpályamodellt kínálunk. A lényeg az, hogy merjük betenni a fiatalokat, adjuk meg nekik a lehetőséget a bizonyításra, mihamarabb ismertessük meg velük a felnőttfutball követelményeit, mert csak úgy ugorhatják meg ezt a szintet. Több út áll előttük: szerepelhetnek az NB III-ban induló Honvéd II-ben, kölcsönadjuk őket NB II-es gárdáknak, vagy kölcsönadjuk őket külföldi kluboknak, és így megerősödve nagyobb eséllyel lesznek meghatározó játékosai az első csapatnak. Illetve, ha minden félnek előnyös ajánlat érkezik, értékesítjük a játékost külföldre. A döntést minden esetben közösen, a játékossal és a családdal együtt hozzuk meg. Fontos cél, hogy akadémistáink stabil helyet harcoljanak ki maguknak a Honvéd első csapatában, ugyanakkor a magyar labdarúgásnak szeretnénk játékosokat képezni. Mint utaltam rá, szerintem jó úton járunk, de nyilvánvaló, még mindig van hova fejlődni ezen a téren. A helyzetet biztatónak találom, mert – ha leszűkítem a kört magunkra – azt látom, hogy amíg tavaly nyáron mi kínáltuk a fiatalokat a másodosztályú csapatoknak, idén fordult a kocka: a különböző klubok gyakorlatilag szétszedték az úgymond végzős, kétezerkettes korosztályunkat. Ebben az idényben már úgy szeretnénk felépíteni a gyerekeket, hogy jövőre akár öten-hatan is az első csapattal kezdhessék meg a felkészülést. A Felnőttprogramnak tudniillik az is célja, hogy csak olyan futballistákat tartsunk a Honvédban, akik fiatalok és esélyesek arra, hogy idővel élvonalbeli, majd akár válogatott labdarúgók legyenek.”

NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

 

A FIATAL JÁTÉKOSOKNAK MEG KELL MUTATNI: VAN JÖVŐKÉPÜK!

Az MFA mindmáig hat labdarúgót adott az A-válogatottba, a már említett Botka, Gazdag, Schön, Vécsei négyes mellett Baráth Botondot és Holender Filipet. Utánpótlástéren még jobb a helyzet, nincs olyan korosztályos válogatott, amelyben nem képviseltetné magát a kispesti intézmény – már csak az illendőség miatt is tegyük hozzá, hogy ugyanezzel a Puskás Akadémia, az MTK és a Ferencváros is dicsekedhet. Hogy tehetségekben nincs hiány a XIX. kerületben, jelzi: legutóbb tizenegy Honvéd-játékos kapott meghívót az U17-es együttes élén álló Szélesi Zoltántól.

„Amikor megnézünk egy fiatal játékost, elsőre két dolgot lehet megállapítani: ki az, aki biztosan jó lesz, illetve ki az, aki biztosan nem – folytatja Simon Miklós. – Ami a köztes utat illeti, több tényezőn, például az iskolán, a csajokon, a szülőkön, az edzőkön, a menedzsereken és a szerencsén is múlik, ki meddig jut. Lényeges az is, ki milyen személyiség, mennyire bátor, amikor megkapja a lehetőséget. S persze sok függ az edzőktől is. Mert az is látszik, hogy felnőttszinten eleinte nemigen merik betenni a tengelybe a fiatalokat, még akkor sem, ha utánpótlásban ott játszottak, nem is akárhogyan. A személyiségre és Botka Endréékre visszatérve: ők azért is jutottak idáig, mert nagyobb kihagyás nélkül edzettek és játszottak. Az életüket úgy szervezték, hogy lehetőleg ne maradjon ki se edzés, se meccs a Honvédban és az utánpótlás-válogatottakban sem. Amikor már az első csapat keretéhez tartoztak, akkor sem derogált nekik a második csapatban játszani, szívesen jöttek. Az igazság az, hogy sokakból ez a belső motiváció hiányzik. Aki a futballra teszi fel az életét, jóformán mindent annak kell alárendelnie. Manapság már egyáltalán nem mindegy, ki hogyan készül fel nemhogy a meccsre, már az edzésre is, mit eszik előtte, utána, hogyan melegít be, majd vezet le és regenerál, mennyit pihen. Azok a körülmények, amelyekre tíz évvel ezelőtt még rácsodálkoztunk külföldön, ma már itthon is megvannak, a játékosok minden rezdülésére tudunk reagálni. Az utánpótlás-válogatottak jó partnerei az akadémiáknak, arról nem szólva, hogy az a tapasztalat, amire a nemzetközi meccseken szert lehet tenni, felbecsülhetetlen. Ma már jóval több mérkőzést rendeznek utánpótlásszinten is, mint korábban, ez hatalmas előrelépési lehetőséget kínál a tehetségeknek. Nekem is volt szerencsém korosztályos válogatottak mellett dolgozni, amit akkor tanultam, igyekszem átadni. Egy utánpótlásban ténykedő szakember annál nagyobb elismerést nem kaphat, mint hogy a játékosait behívják a válogatottba. Közben a hétköznapi sikerek, a hétvégén elért győzelmek is fontosak – de nem a legfontosabbak! Kispesten nem az az elvárás, hogy mindenáron nyerd meg a meccset, hanem az, hogy tegyél meg mindent a győzelemért. Győzelemre játszunk, ám megesik, hogy nem járunk sikerrel – tragédia ilyenkor sincs. Az sokkal fontosabb, hogy segítsük a fiatalok fejlődését, mert rajtunk is múlik, hány játékos tud magasabb szinten játszani, hány jut el a felnőttfutballig, hányan lesznek válogatottak. Úgy kell dolgozni, hogy a játékos azt érezze, minden az ő fejlődése érdekében történik. Tudja, hogy van előtte jövőkép, lássa maga előtt a jó példát.”

Harminchatból huszonegy – a jó példa adott.

Kiss Tamás a lengyelek elleni, idegenben 2–1-re megnyert világbajnoki selejtezőn jó játékkal hálálta meg Marco Rossi szövetségi kapitány bizalmát
(Fotó: Török Attila)
Schäfer András imádta a tanulóéveket
Schäfer András nemcsak azzal dicsekedhet, hogy 2021-ben alapemberré vált a válogatottban, hanem azzal is, hogy a jelenlegi keretből ő az egyetlen, aki két akadémián is megfordult.
„Imádtam azokat az éveket! – vágott a közepébe a szombathelyi születésű, az Illés Akadémiáról 2014-ben az MTK utánpótlásába kerülő, ma már a DAC-ot erősítő 22 éves középpályás. – Az akadémiai esztendők lépésről lépésre felkészítettek a felnőttfutballra, minden idényben új kihívásnak kellett megfelelnem. Az Illés Akadémiára gyerekfejjel kerültem, ott értelemszerűen más képzést kaptam, mint később a Sándor Károly Akadémián. Szombathelyen a védekezésen és a kellő agresszivitáson volt a hangsúly, Agárdon a holland stílust idéző rövid passzos játékon. Én persze csak több lettem attól, hogy ebből is, abból is jutott nekem, mit ne mondjak, harcos Schäfer András érkezett meg Agárdra. Az ott töltött éveket különösképpen szerettem. Mivel előtte voltam próbajátékon, nem állítom, hogy teljesen ismeretlen közegbe csöppentem, jóllehet egyik napról a másikra megváltozott az életem. Nem volt könnyű elhagyni a szülői házat, ha valami bajom volt, legfeljebb telefonon tudtam beszélni édesanyámékkal. Megesett, hogy csak magamra számíthattam, de nézzük ennek is a jó oldalát: megerősített, hogy egy-egy harcot egyedül vívtam meg, a mai napig meríthetek abból, amit akkor megéltem. Utólag azt mondom, minden percét élveztem annak a két és fél-három évnek, amit Agárdon töltöttem. Az akadémiákon szerzett tapasztalok nélkül biztosan nem jutottam volna el odáig, hogy huszonkét esztendősen Európa-bajnokságon játszhatok. A válogatottban természetesen téma a közös akadémiai múlt, én például Bolla Bendegúzzal és Szoboszlai Dominikkal is játszottam együtt az MTK-ban, Kiss Tamást még Szombathelyről ismerem, másokkal pedig ellenfélként találkoztunk. Amikor azokról az évekről beszélgetünk, kiderül, mindig van valami vagy valaki, ami vagy aki összeköt minket – ez is a focinak köszönhető.”
Schäfer András (Fotó: Török Attila)
Jövedelmező produktivitás: élen a Puskás Akadémia
A Magyar Labdarúgó-szövetségnek nemcsak az célja, hogy minél többen futballozzanak rendszeresen, hanem az is, hogy minél több hazai, saját nevelésű játékos szerepeljen a profi csapatokban. Ezt a maga módján honorálja is a szövetség: 2017-ben alkotta meg az utánpótlásképzéssel foglalkozó sportszervezetek tevékenységének mérésére a produktivitási pontrendszert. Amint az a produktivitas.mlsz.hu oldalon is olvasható, a rendszer azon keresztül méri a sportszervezeteket, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el. A részletekben nem merülnénk el, mindössze annyit rögzítsünk, hogy a mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Tudni érdemes, egy futballista pályafutása két részre osztható: 19 éves koráig tart a képzési időszaka, amelyet a produktív szakasz követ, amely már pontokat termel a nevelőklubjának, mégpedig minden alkalommal, amikor hazai vagy külföldi bajnoki mérkőzésen, felnőtt- vagy utánpótlás-válogatott meccsen, illetve nemzetközi kupatalálkozón pályára lép. Érdemes megnézni a top 10-es listát, hogy mely klubok, akadémiák és játékosok bizonyultak a legsikeresebbnek.
NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
„Ha korosztályonként két-három játékos eljut az élvonalig, már jó”
„Nagyon sokat köszönhetek a Magyar Futball Akadémián eltöltött éveknek – mondja Gazdag Dániel, a 11-szeres válogatott középpályás. – Tizennégy esztendősen kerültem oda, tetszett, hogy minden egy helyen van, arról nem szólva, hogy kitűnő szakmai munka folyt már akkor is Kispesten. Ott nőttem fel, ott váltam felnőtté és élvonalbeli labdarúgóvá. Mindamellett igaz, attól még, hogy valaki akadémián nevelkedik, sajnos nem törvényszerű, hogy sokra viszi, tényleg rengeteget kell tenni azért, hogy valaki elérje a célját. Ha korosztályonként két-három játékos eljut az élvonalig, már jó. Nekem az is sokat segített, hogy Nagy Gergő, Hidi Patrik vagy éppen Vécsei Bálint sokat segített, amikor tizenhét évesen felvittek a felnőttekhez, tudom, mennyit jelent akár csak egy-két jó szó – később, amikor már-már öregnek számítottam, ezért is igyekeztem én is támogatni a fiatalokat. Örülök, hogy a válogatottban is egyre több korábbi akadémista jut szóhoz, ez azt bizonyítja, hogy jó képzést kaptunk. Az a barátság és egység, ami akkor kialakult, ma is összetart bennünket, szerintem ez a pályán is meglátszik.”

 

2022.01.15 09:51:58

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

A népszerű Bamba mint gólgép statisztikái a klubjaiban és a válogatottban is felülmúlhatatlanok.

2022.01.02 21:26:23

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Élvezzék ki a sorozat minden percét.

2021.12.26 22:02:03

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. A gólarányszámítás mikéntjét így foglalta össze a Nemzeti Sport: „Az adott gólok négyzetgyökének deciliterét hozzáadjuk a kapott gólok köbméterének az integráljához, ebből kivonjuk a góllövő csatárok életkorának felét, ehhez hozzáadjuk a gólkülönbség egyötödének a háromszorosát. Ami kijön, az nem fog az ön fejébe menni.

2021.12.23 22:37:16

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. A magyar–francia meccs félidejének eksztázisát felírnám orvosi receptre búskomorság ellen.

2021.12.20 22:19:54

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

A kapitány kitöltené a 2025-ig szóló szerződését • Cél bent maradni az NL A-ligájában.