MARCO! ROSSI! A nevet minden magyar futballkedvelő ismeri, de aki nem volt ott vasárnap délután a Puskás Arénában, annak mondjuk: a keresztnevet a stadion egyik fele üvölti, s a másik oldal reagál a vezetéknév világgá kiáltásával. A szövetségi kapitány meghatottan integetett körbe, alighanem megindította a szeretet ilyen elsöprő (hang)erejű megnyilvánulása. Egyértelmű, a közönség pontosan érzi, ki teljesít, ki az, aki nemcsak beszél, hanem odaadóan és persze sikeresen dolgozik, s azt rajongva imádja. Ezért nem érthető, miért üzen a kapitány rosszindulatú internetes hozzászólásokra, legutóbb Loic Nego és Nagy Ádám mellett állt ki, nyilván egy-egy beszólásra reflektálva. Nincs erre szükség, ez megint kiderült, hiszen a közönség tombolva szereti, minden döntését elfogadja (még szép, ilyen eredmények után...), a szövetségi kapitányi pozícióban elegánsan felül kellene emelkedni a névtelen kritikusoknak üzengetés helyett.
Tíz perc után már az volt a téma, mennyire élvezik a magyar játékosok a futballt – a ránézésre megviselt gyepszőnyegen. Sok volt a koncert a nyáron? Nem tudjuk, de fentről nem tűnt jónak a fű. Kerkez Milos csele sarokkal hatalmas ovációt váltott ki, aztán Varga Barnabás tette tovább a labdát hasonló módon, és percenként zúgott a vastaps. A látványos megoldásokat kedvelte a publikum akkor is, ha a gólveszély ekkor hiányzott a magyar csapat játékából. A kimondottan okos szögletvariáció már vezetést hozhatott volna, de nem baj, menjen be tétmeccsen az ilyesmi.
S ha már a hangerő szóba került... Nem lehet megszokni vagy betelni azzal a sikollyal, azzal a falrepesztő diadalüvöltéssel, amely egy magyar gólt követ. Csodálatos zaj ez, és még sokszor halljuk, ez nem kétséges. A csalódás moraját is megismertük, mondhatni, rég hallhattunk ilyesmit, hiszen legutóbb 2022 őszén a görögök szereztek gólt Budapesten. Szerencsétlennek tűnt az eset, de a kapu mögötti kamera lassított felvétele árulkodó volt, a fejes pillanatában éppen annyira lökték meg Lang Ádámot, hogy a fejese már ne oda menjen, ahova szánta. Hiba volt, de a ravasz lökéssel magyarázható, ilyenkor férjen bele, sőt, ha kapni kell ilyen gólt, akkor most, ne az Eb-selejtezőn, éles helyzetben.
Az aréna ezúttal nem egy koncert, hanem a futball zajától volt hangos.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
Lefelé a lejtőn – Malonyai Péter jegyzete
Mire várnak? – Thury Gábor jegyzete
Ki marad a végén? – Borbola Bence jegyzete
Elveszett a szellemiség – Thury Gábor jegyzete
De miért éppen Felcsút? – Kun Zoltán jegyzete
Csank örök – Bobory Balázs jegyzete