Csongvai Áron egyre közelebb a Ligue 1-hez – és a válogatotthoz?
Augusztus elején Csongvai Áron lapunknak elmondta, miért cserélte a svéd élvonalat a francia másodosztályra, s legfontosabb célként azt nevezte meg, hogy a Saint-Étienne-nel visszajusson a Ligue 1-be. Hozzátette, ha ez sikerül, elit bajnokság játékosa lehet, emellett úgy akar teljesíteni, hogy a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi ismét érdemesnek tartsa a válogatott meghívóra.
Nos, interjúnk óta eltelt egy hónap, a forgatókönyv pedig aligha alakulhatott volna jobban a huszonöt éves középpályás és csapata számára.
Kezdve azzal, hogy a Saint-Étienne hibátlanul rajtolt: Ian Cathro vezetőedző együttese a Sochaux-t 3–0-ra, a Clermont-t 3–1-re, a Grenoble-t 4–0-ra, a Dijont 3–2-re, a Montpellier-t pedig 3–1-re győzte le, így öt forduló után 15 ponttal, 16–4-es gólkülönbséggel vezeti a Ligue 2-t, öt ponttal megelőzve a dobogó második fokán álló Annecyt. Megjegyzendő, hogy az első két helyezett közvetlenül feljut az élvonalba, vagyis már a bajnokság elején kedvező helyzetbe kerültek a zöld-fehérek, akiket a helyi sajtó az egekbe magasztal. Az L’Équipe a Grenoble kiütése után teljes fordulatszámon működő gólgépként jellemezte a tízszeres francia bajnokot, a Montpellier elleni újabb siker után pedig rendkívülinek nevezte, hogy mind az öt bajnokiján legalább három gólt szerzett. A helyi Le Progres ennél is tovább ment: a szombati rangadó után azt írta, a Saint-Étienne jelenleg a bajnokság ura. A Peuple Vert történelmi teljesítményként értékelte az ötös győzelmi sorozatot, és a keret mélységét is a kiváló rajt egyik kulcsának tartja.
Magyar szempontból nagyszerű hír, hogy a menetelésben Csongvai Áronnak fontos szerep jut. Immár alapemberként írhatunk róla, hiszen az öt bajnoki mind a 450 percét végigjátszotta – rajta kívül csak két mezőnyjátékos, Julien Le Cardinal és Szuhaib Nair mondhatja el magáról ugyanezt –, a Clermont ellen gólpasszt adott, a Grenoble ellen pedig fejjel megszerezte első franciaországi gólját. A FotMob adatai szerint kilencven percre vetítve 74 pontos passza van, 90.2 százalékos hatékonysággal, és az előbbi mutató jelenleg a legjobb az egész Ligue 2-t tekintve.
Ian Cathro hatosként számít rá: a védősor előtt biztosítja az egyensúlyt, részt vesz a labdakihozatalok megszervezésében és a játék ritmusának kontrollálásában. A Le Progres augusztus 20-án a Saint-Étienne középpályájának új uraként mutatta be, kiemelve, hogy Florian Tardieu Montpellier-be szerződése után éppen azt a stabilitást adja meg a csapatnak, amely korábban hiányzott. A Peuple Vert a hétvégi 3–1-es győzelem után azt írta, a csapat védekezése sokat köszönhet Csongvai Áron teljesítményének a hátsó sor előtt, ráadásul az első gól előtti támadást is ő gyorsította fel.
Nem lepődnénk meg azon, ha mindez Marco Rossi figyelmét sem kerülné el. Az AIK-tól szerződtetett középpályás két válogatott meccsét 2025 júniusában játszotta, összesen harmincnégy percet töltött a pályán, és bár a világbajnoki selejtezőkön ott volt a keretben, az idén márciusi és júniusi felkészülési mérkőzések névsorából egyaránt kimaradt. A hatos-nyolcas pozícióban nagy a konkurencia, hiszen Schäfer András, Vitális Milán és Tóth Alex bejáratott játékos, mellettük Baráth Péter, Szendrei Norbert és Szűcs Tamás is szerepelt a szövetségi kapitány idei kereteiben, Csongvai Áron beválogatása mellett azonban erős érv szól: rendszeresen, jó formában játszik egy feljutásra törő francia csapatban. A szeptember végén kezdődő, négy mérkőzést tartogató Nemzetek Ligája-blokk előtt egyáltalán nem lenne meglepetés a meghívója, a kezdőcsapatig azonban hosszabb út vezethet számára.
Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya az mlsz.hu oldalnak: – Csongvai Áron esetében szerintem nem jelent visszalépést, hogy a svéd élvonal helyett a francia másodosztályt választotta. A Saint-Étienne nagy múltú csapat, amelynek kimondott célja, hogy feljusson, nincs kétségem afelől, hogy sikerrel is jár. A játékos folyamatosan megkapja a lehetőséget hatosként, él is vele, egyértelműen jó döntésnek tűnik, hogy Franciaországba igazolt. A Ligue 2-t egyébként is erősnek tartom, nagyjából hasonló színvonalú, mint a 2. Bundesliga és a Serie B.
