Több hazait az NB I-be, pénzzel is ösztönöznének

Vágólapra másolva!
2013.01.16. 13:37
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke a Magyar Labdarúgás Fórumán tartott előadásán értékelte az elmúlt időszakot és beszélt a kitűzendő célokról. Szó esett a válogatottról, stadionfejlesztésekről, edzőképzésről, a hazai fiatal tehetségek előtérbe helyezéséről.

Csányi Sándor beszélt az ígéretes jövőről (Fotó: Szabó Miklós)
Csányi Sándor beszélt az ígéretes jövőről (Fotó: Szabó Miklós)

A Magyar Labdarúgás Fórumát a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor hosszabb értékelője nyitotta meg Összegzés és továbblépés címmel. Az elnök úr az első pontban felsorolta az elmúlt két év eredményeit. Ezek közé tartozik a TAO-pénz (2011-ben 16 milliárd forint, 2012-ben 28 milliárd forint volt, 2013-ban pedig 25 milliárd forint lesz), amely a labdarúgásba áramlott. Csányi Sándor beszélt a Bozsik-program sikereiről, az abban résztvevő csapatok és intézmények számának emelkedéséről, és hogy két és fél milliárd forintot költenek erre évente.

Az eredmények között elhangzott, hogy hatvan százalékkal emelkedett az akadémiákon nevelkedő

Collina: Vad II hibahatáron belül tévedett
Pierluigi Collina, az UEFA játékvezetői bizottságának instruktora a Magyar Labdarúgás Fórumán elmondta, az ukrán–angol Eb-mérkőzésen 2.2 centiméterrel haladt át a labda a gólvonalon az ukránok meg nem adott góljánál. A szakember elmondása szerint ezt a teniszben is használt sólyomszem technológiával határozták meg, amelynek hibahatára 3 centi, tehát a magyar játékvezetői csapat és Vad II István ezen belül tévedett.

fiatalok száma. Részletesen szó esett a pályaépítésekről, az amatőr futballisták számának emelkedéséről és a profi ligáról (NB I). Az MLSZ az utóbbihoz kapcsolódóan a kiegyensúlyozottabb élvonalbeli bajnokságot, a több magasabb színvonalú, jó iramú mérkőzést és a fiatal tehetségek tudatos beépítését is sikerként értékelte.

Csányi külön beszélt a válogatottról: a világbajnoki selejtező csoportban jelenlegi helyezésünket jónak tekinti, mint ahogy a válogatott nézettségi emelkedését is – mind a televízióban, mind a helyszínen.

Az előadás második részében a jövőre vonatkozó célok szerepeltek: 2012–2016 között a válogatottat érintő 32 versenysorozatból (utánpótlás és felnőtt Eb, vb, olimpia) hatban ott lesz Magyarország, ezt vállalja az MLSZ.

Fontos célok hangzottak el az infrastruktúra és a stadionfejlesztés terén:

„Arra törekszünk, hogy a Ferencváros, Debrecen és a Puskás Ferenc Stadion mellett az összes élvonalbeli pályát felújítsák, mindenhol legyenek fedett lelátók, kicseréljék a kiszolgáló helyiségeket, a pályák fűthetőek és télen is használhatóak legyenek” – beszélt Csányi Sándor a jövőbeli tervekről.

OSZTRÁK MINTA
Ausztriában évek óta meglehetős sikerrel működik a saját nevelésű játékosok játszatását elősegítő úgynevezett Österreicher-Topf intézménye. Az elv egyszerű: a közvetítési jogdíjak felét be kell fizetni a kasszába, és az összeget visszaosztják a csapatoknak. Minél több osztrák játszik rendszeresen – az U21-es labdarúgók játékpercei duplán számítanak –, annál többet kap egy klub. Természetesen nyitva marad a klubok előtt az a lehetőség is, hogy légiósokra építsenek – ezt teszi például a legtehetősebb osztrák csapat, a Salzburg –, de ekkor nincs pénz az Österreicher-Topfból.

Elhangzottak továbbá, hogy központosított jegyértékelési rendszer és egységes beléptetőrendszer – ezt Újpesten tesztelik először – kialakítását tervezik, hogy lehetővé váljon a belépő néző névre szóló szurkolói azonosítása, de erről még folyik az egyeztetés a szurkolói irodával. A stadionokban kamerarendszer kiépítése a terv, ugyanis a cél az, hogy eljussunk odáig, hogy a pályát a nézőtértől elválasztó kerítés lebontható legyen.

2013-től négy területen tervez jelentős áttörést az MLSZ. Az egyik az edzőképzés megújítása, különös tekintettel a gyerek és utánpótlással foglalkozó szakemberekre.

„Azokra az edzőkre kell koncentrálni, akik gyerekekkel dolgoznak, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok helyen nem kíséri megfelelő szakmai munka az utánpótlásképzést” – mondta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke.

Másik fontos cél, hogy még több hazai nevelésű játékos mutatkozzon be az NB I-ben: a következő szezonra konkrét számokkal határozzák meg ezeket, és a televíziós jogdíjakból származó pénzek elosztásával is próbálják ösztönözni a csapatokat, így előnyt élveznek azok a klubok, amelyeknél több hazai fiatal szerepel. Érdekesség, hogy jelenleg az élvonal összes mérkőzésének játékidejéből 61 százalékot töltenek pályán a honi fiatalok.

A másik két terület, ahol változások várhatóak, a női labdarúgás és az infrastruktúra területe. Előbbinél a profi kluboknak kötelezővé teszik, hogy U15-ös csapatot is indítsanak, illetve a női válogatott játékosoknak ösztöndíjrendszer bevezetését tervezik.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik