Hétgólos rangadó a dobogóért: a Paks legyőzte a DVSC-t, és meg is előzte
LABDARÚGÓ NB I
32. FORDULÓ
Paksi FC–Debreceni VSC 5–2 (2–2)
Paks, Paksi FC Stadion, 3437 néző. Vezette: Bognár T.
Gólszerző: Horváth Kevin (5. – 11-esből), Böde (25.), Windecker (65.), Silye (70.), Zeke (90+5.), ill. Lang (7.), Guerrero (44.)
(Fotó: Kovács Péter)
Ki gondolta volna ezt tavaly ilyenkor?
Az előző idény 32. fordulójának a DVSC kieső helyről ment neki, és éppúgy a Paks volt az ellenfele, mint a mostani bajnoki esztendőben. A Nagyerdei Stadionban gól nélküli döntetlennel zárult a találkozó, a Paks a döntetlennel bebiztosította a harmadik helyét, a Lokinak viszont a záró fordulóban Fehérváron kellett kiharcolnia a bennmaradást, 3–0-s győzelmének köszönhetően sikerrel is járt. Akkor aligha fordult meg egyetlen ember fejében is, hogy a DVSC egy évvel később úgy várja majd az utolsó előtti fordulót, hogyha nyer Pakson, bronzérmesként zár, három év elteltével lesz ismét harmadik az első osztályban. Akár kényelmes helyzet is lehetett volna ez, ám ellenfele ugyancsak versenyben volt még a dobogóért, Böde Dánieléknek extra motivációt jelentett, ha otthon tartják mindhárom pontot, több győzelmüknek köszönhetően előznek, és az idényzáró előtt saját kezükbe veszik a sorsukat a harmadik helyért zajló küzdelemben.
A hazai csapat kapujába visszakerült az ötszörös válogatott Kovácsik Ádám, a vendégek mestere, Sergio Navarro ugyanakkor kényszerből változtatott: a remek formában lévő Cibla Flórián megsérült, nem tudta vállalni a játékot, így először kezdett az élvonalban a 19 éves Patai Dávid. Tíz másodperce tartott a mérkőzés, amikor az előre ívelt labda a vendégek tizenhatosán belül a földről pattanva Antonio Mejías kezére pattant, a VAR vizsgálta a játékhelyzetet, majd Bognár Tamás büntetőt ítélt, amelyet Horváth Kevin váltott gólra.
Nem tartott ki sokáig a paksi vezetés, Dzsudzsák Balázs szöglete után Lang Ádám az elé pattant labdát elemi erővel vágta a hálóba. Nagy elánnal futballozott mindkét csapat, az első pillanattó látni lehetett, komoly tétje van a mérkőzésnek. A játékrész közepén Hahn János parádés sarkazással indította Windecker Józsefet, aki pontosan centerezett, Böde Dániel pedig a 172. gólját szerezte az NB I-ben. Silye Erik akár megduplázhatta volna az előnyt, ám nem jól találta el a labdát, majd a félidő hajrájában Papp Kristóf szép esernyőcsellel alakított ki magának lövőhelyzetet, de a jobb sarok mellé lőtt. Nem volt benne az egyenlítés a szünet előtt a Loki játékában, azonban Adrian Guerrero kapásból betalált – a csapatok egálból mentek neki a második félidőnek.
Hogy a Paks is erős rögzített játékhelyzetekből, az a játékrész közepén bebizonyosodott, Silye Erik szöglete után Windecker József közelről betalált, azonnal sürgős lett a DVSC-nek. Nem vett vissza a házigazda, Silye Erik öt percen belül megduplázta az előnyt, és bár Sergio Navarro hármas cserével próbálta feljavítani csapata játékát, a Loki nem tudta döntetlenre menteni a párharcot, mi több, a hosszabbításban Zeke Márió is betalált, így a Paks óriási lépett a bronzérem megszerzése felé.
„Biztos, hogy nézőcsalogató mérkőzés volt, sok jó támadás volt mindkét oldalon – mondta a lefújás után a hazaiak remek teljesítmény nyújtó szélsője, Silye Erik. – Lüktetett a játék, úgy érzem, nagyon jó iramú meccset játszottunk. Tudtuk, olyan lehetőség van a kezünkben, amit ha megragadunk, az utolsó fordulóban csakis rajtunk múlik, dobogón végzünk-e. Nem volt még ilyen meccs a pályafutásomban, hogy ennyire hamar büntetőt kapott volna a csapatom, igaz, hogy utána szinte azonnal egyenlített a Loki. A szünetet követően karaktert mutattunk, és ha nem is sziporkázó játékkal, de magabiztosan nyertünk. Hogy mikor éreztem úgy, megvan a három pont? Talán a gólomnál. A DVSC kétszer is felállt, a negyedik gólunk azonban megtörte, mi pedig olyan önbizalmat kaptunk, hogy érezni lehetett, nem engedjük ki a meccset a kezünkből. Egyértelműen a szebbik arcunkat mutattuk, igaz, hátul is, de amíg több gólt szerzünk, mint amennyit kapunk, nincs gond. Egyértelműen csalódás lenne, ha most már nem végeznénk dobogón, mindent megteszünk a harmadik hely megszerzéséért.” 5–2
| AZ ÁLLÁS | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
| 1. ETO FC | 32 | 19 | 9 | 4 | 64–30 | +34 | 66 |
| 2. Ferencvárosi TC | 31 | 19 | 5 | 7 | 59–31 | +28 | 62 |
| 3. Paksi FC | 32 | 14 | 8 | 10 | 60–45 | +15 | 50 |
| 4. Debreceni VSC | 32 | 13 | 11 | 8 | 49–40 | +9 | 50 |
| 5. Zalaegerszegi TE | 32 | 13 | 9 | 10 | 49–40 | +9 | 48 |
| 6. Puskás Akadémia | 32 | 13 | 6 | 13 | 41–41 | 0 | 45 |
| 7. Újpest FC | 31 | 11 | 7 | 13 | 47–50 | –3 | 40 |
| 8. Kisvárda | 32 | 11 | 7 | 14 | 36–48 | –12 | 40 |
| 9. Nyíregyháza Spartacus | 32 | 10 | 9 | 13 | 45–55 | –10 | 39 |
| 10. MTK Budapest | 32 | 9 | 10 | 13 | 53–60 | –7 | 37 |
| 11. Diósgyőri VTK | 32 | 6 | 10 | 16 | 38–62 | –24 | 28 |
| 12. Kazincbarcika | 32 | 6 | 3 | 23 | 29–68 | –39 | 21 |
