Varga Barnabást nem a sportkocsik foglalkoztatják
1. Szeptember közepén a vármegyei első osztályú Szarvaskend SE fogadta a Ferencvárost a Magyar Kupában, és bár 15 gólt kapott, a környékbelieknek életre szóló élmény marad a mérkőzés. Az MK-ban az idéntől a 32 csapat között az alacsonyabb osztályú együttesek már nem élveznek pályaelőnyt, vaksorsolást rendeznek a folytatásban. Mit szól az új lebonyolításhoz?
Csank János: – Négyszer voltam kupadöntős, egyetlen olyan eset ugrik be, ami nem esett jól, a váciakkal az NB III-as ESMTK ejtett ki bennünket. Emlékszem, játékoskoromban egy Eger melletti faluba utaztunk, úgy lett döntetlen, hogy a nyolcvankilencedik percben közvetett szabadrúgás volt tizennyolc méterről, a bíró feltartotta a kezét. Jött a lövés, én meg beengedtem a labdát, gondolván, úgyis érvénytelen lesz a gól. A bíró erre kettőt fújt, kiestünk. Sokan csak akkor látják a legjobb magyar csapatokat, ha a faluba érkeznek, úgyhogy érdekes ez a döntés. Amikor hallottam, hogy bevezetik ezt a szabályt, azt hittem, egy körrel később lép érvénybe, de ez van, mindenkinek nem lehet mindig jó.
Pásztor József: – Sokkal igazságosabb lenne a nyolc között a vaksorsolás. Ott már nincsenek NB III-as vagy éppen megyei osztályú klubok. Addig mindig a kiscsapatnak kellene odahaza játszania, már csak azért is, mert úgy lehet igazán népszerűsíteni a futballt. A Ferencváros eleve más kategória, bárhová megy, nyolcvan kilométeres körzetből összegyűlnek a drukkerek. Játékoskoromban falun mi is emlékezetes meccseket játszottunk, az ilyen településeken általában bográcsozás is volt utána, népünnepély a mérkőzés napja. A hétvégén a Békéscsabával Csákváron szerepeltünk az NB II-ben, megjelent Szoboszlai Dominik a stadionban, hirtelen összesereglett kétszáz gyerek a környékről, sorban álltak a közös fotóért, aztán szaladtak a kocsi után, ilyet még nem láttak. Ha csak egy kisfiú kezd el most azért futballozni, mert látta Dominikot, már megérte.
Hajdú B. István: – Meseszerű történet volt a szarvaskendi. Én is jól éreztem magam ott, csalódott embert nem lehetett látni – szarvaskendit, ferencvárosit, szarvaskendi Ferencváros-szurkolót sem. Megvan a bája ezeknek a falusi mérkőzéseknek. A meglepetés lehetőségét némileg kiöli ez a lebonyolítási rendszer, egy körrel később hoztam volna be a vaksorsolást, a tizenhat között már úgy sincs gyenge csapat. Mindamellett nem ördögtől való ez a lebonyolítási forma. Van ország, ahol oda-visszavágót rendeznek, olyan nálunk is volt már, hogy döntetlennél az alacsonyabban rangsorolt gárda jut tovább. Érdekes az angol minta, ott a kiscsapat megkapja a nagyobb klub stadionjában lejátszott mérkőzés bevételének felét.
2. A válogatott egy pontot szerzett a világbajnoki selejtező szeptemberi mérkőzésein, Dublinban döntetlent játszott Írországgal, Portugáliától pedig hazai pályán 3–2-re kikapott. Mire lehet elég ez a rajt? Október 11-én Örményország ellen a Puskás Arénában, 14-én pedig Lisszabonban lép pályára nemzeti csapatunk.
Csank János: – Előrébb nem vagyunk ezzel az egy ponttal, ám mégiscsak több a semminél. Az örmények megkavarták a csoportot, de itt jut eszembe ifjabb Knézy Jenő mondása: egy gól nem gól… Ideje kijavítanom: egy gól is óriási előny. Az örmények elleni hazai mérkőzésen sok múlik, nagyon sok. A sorsolás után is tudtuk, hogy ellenük hat pontot kell szereznünk. Szombaton nagy a tét, de nem szabad megijedni. Az utolsó pillanatig menni kell előre, bármikor lehet gólt szerezni. A közönség ott lesz a csapat mögött, ha az elején beverünk kettőt, sima lesz.
Pásztor József: – Könnyen lehetne hárommal több pontunk. Írországban győzhettünk volna, kétgólos előnyünk volt, az első félidőben klasszisokkal jobbak futballoztunk a hazaiaknál. A portugálok ellen pedig közel volt a döntetlen, ki kellett volna rúgni a stadionból a labdát. Ha most az örmények ellen nem szerzünk három pontot, nem kell sehová menni – nemhogy a világbajnokságra, már Portugáliába sem… Marco Rossi alighanem gyors, mozgékony támadókat tesz a csapatba, a két szélén kell megbontani az ellenfelet, betörni a tizenhatoson belülre, megpróbálni tizenegyest kiharcolni, erőszakosan támadni a kaput. Nem lesz egyszerű kijátszani őket, próbálkozzunk inkább a gyors ellentámadásokkal!
Hajdú B. István: – Bizakodóbb vagyok, mint a sorozat rajtja előtt. Hat mérkőzés nem sok, arra mégis elég, hogy a reális sorrend kialakuljon. Márpedig a magyar válogatott jobb az írnél és az örménynél is. Utána a pótselejtezőn azonban már több lesz a miénknél erősebb csapat… Ugyanakkor most legyen már annyi egészséges önbizalmunk, hogy Sallai Roland és Varga Barnabás nélkül is simán megverjük Örményországot! Fontos lenne, hogy a pótselejtezőre semmiképpen se veszítsük el Szoboszlai Dominikot, neki is van már sárga lapja. Az utóbbi években a bolgárokat, a litvánokat és a bosnyákokat sem vertük meg oda-vissza, az örményeket muszáj lesz.
3. Varga Barnabás a válogatottban és az FTC-ben is jól futballozik – a nemzeti csapatban két meccsen három gólt szerzett szeptemberben –, lassan nemhogy régi fényében tündököl, hanem túl is szárnyalja korábbi eredményességét. Mit gondol, melyik bajnokságban állná meg a helyét, tudna-e adott esetben a német Bundesligában futballozni?
Csank János: – Attól függ, milyen stílusú az a csapat. Őt ki kell szolgálni, kellenek neki a beadások. Vasárnap a paksiaknak fejelt gólja is olyan volt, ha annak idején ezt az én csapatom ellen szerzi, ezer százalék, hogy elbeszélgettem volna a meccs után Hahn Árpáddal és Koszta Jánossal. Persze nagyszerű csatár, a legtöbbször jól dönt a tizenhatoson belül. Lábbal sem ügyetlen, de neki a fejjátéka az igazi, ezért nem lenne mindegy, milyen stílusú klubba kerülne. Tudna játszani erősebb bajnokságban, szoknia kellene a tempót, de menne neki. Csípem a srácot, kitűnő futballista, bár időnként furcsa a hozzáállása. A paksiak antifutballjával jött megint, ezt, mondjuk, nem értettem, nem volt elegáns tőle.
Pásztor József: – Szerintem megállná a helyét. Futballozni is tud, nem ügyetlen lábbal sem. Persze olyan csapat lenne neki jó, amelynél érkeznek a beadások jobbról és balról is, ha egy jön egész meccsen, az kevés. Fejjel életveszély a srác! Azt hittem, az Európa-bajnokságon elszenvedett sérülése után nem mer majd így fejelni többé, van, aki abbahagyta volna a futballt egy ilyen eset után. Ha érdekelné a véleményem, azt mondanám neki, maradjon a Fradiban! Aztán két év múlva kimehet még Szaúd-Arábiába pénzt keresni, ahol megalapozhatná ükunokái jövőjét is. Két év alatt eurómilliókat kereshetne. Ez lenne neki a leginkább járható út.
Hajdú B. István: – Kilenc gólt fejelt ebben az idényben, és még csak október elején járunk. Mémeket is látni róla mint hétfejű sárkány, de ebből a szempontból nem hét-, hanem kilencfejű már. Fejjátéka európai viszonylatban is kiemelkedő. Rövid távon biztosan megállná a helyét elit bajnokság stabil csapatában is, a Stuttgartban vagy éppen a Werder Bremenben, kérdés, az a fajta terhelés mennyire lenne szokatlan a szervezetének. Arról nem is beszélve, hogy ennyit reklamálni nem lehet egyetlen kiemelt bajnokságban sem. Aligha hinné el egy olasz játékvezető, hogy a Piroska és a farkast meséli el neki éppen magyar nyelven. Nem vagyok benne biztos, hogy harmincévesen megérné neki a váltás, a Ferencvárosban sem keres rosszul, aligha az foglalkoztatja, hogy hat sportkocsija legyen a következő év végére. Őt egészen más életfelfogás jellemzi.
| SZEPTEMBER HÓNAP KRONOLÓGIÁJA |
 Szeptember 6.: A magyar válogatott Dublinban kevés híján győzelemmel kezdte a világbajnoki selejtezőt, 2–0-ra vezetett, végül 2–2 lett a végeredmény, Sallai Rolandot az 52. percben kiállították.  Szeptember 22.: Ousmane Dembélé, a PSG francia válogatott támadója vehette át az Aranylabdát a párizsi gálán, a nőknél Aitana Bonmatí lett a legjobb.  |
