Nem érdekli a Ferencváros a hetvenesztendős Magyar Istvánt

Élete kalandokkal teli: Szolnokon kezdte pályafutását, szinte az összes fővárosi csapat hívta, a Ferencvárosba igazolt – havi 2000 forintot keresett. Csapattársai zrikálták a 17 éves srácot, aki erre azt mondta, fel se veszi, már öreg csóka. Ebből lett a beceneve, Csóka. Dalnoki Jenő keze alatt fejlődött, az első csapatba is ő állította be a Videoton ellen 1973 októberében 3–2-re megnyert meccsen, majd következett az Újpesti Dózsa, 2–1-re nyertek a zöld-fehérek.

„Attól kezdve rendszeresen játszottam, rengeteget futottam – mondta megkeresésünkre Magyar István, aki Nyugat-Magyarországon él, de nem árulta el, hol. – Jakabházy Lászlónak nagyon sokat köszönhetek, ő volt a csapat erőnléti edzője. A Normafánál futottunk, eleinte az egész csapat jött, idővel a többiek lemorzsolódtak, a végén már csak egyedül futottam… Jaksi biztatott, s igaza lett, külföldön sem vallottam szégyent.”

Csóka egyik legemlékezetesebb mérkőzése a Crvena zvezda elleni KEK-elődöntő, a Népstadionban ő szerezte a győztes gólt (2–1). A bolgárok ellen 2–0-ra megnyert olimpiai selejtezőn mutatkozott be a legjobbak között.

„Szakmailag és emberileg is elismertem Baróti Lajost, annak ellenére, hogy nem vitt ki az 1978-as vébére.” 

Tény, Magyar posztján játszott Várady Béla és Nagy László is.

„De nem ez volt a legnagyobb baj, kaptam egy fülest, hogy nem lehetek válogatott. Egyébként is tele volt a hócipőm a szocializmussal, 1979-ben a Fradi nyári túráján leléptem.” 

Cirkalmas történet az is: Mészáros József csapatvezető hazafele tartva a reptéren kiosztotta az útleveleket, csakhogy Csóka nem a gépre szállt, hanem egy taxiba.

„Amikor kérdezték, hol vagyok, Ebedli Zoli mondta, biztos disszidált. Hát telibe találta. A feleségem Bécsben várt.”

Úgy volt, Grazba igazol, ám az FC Bruges-ben játszó Kű Lajos közbelépett.

„Abban is Lajos segített, hogy az UEFA-nál milyen indokkal kérjem a kétéves eltiltásom csökkentését. Sikerült, 1980. augusztus 31-én már a pályán voltam a Cercle Bruges elleni derbin.”     

Bálint Lászlóval együtt játszott a belgáknál, majd Nyilasi Tibor csapattársa lett az Austriában.

„Az UEFA-kupa Internazionale elleni nyolcaddöntőjében 1983 őszén Nyíl a Práterben két gólt szerzett, én a San Siróban egyet, tovább is jutottunk.”     

Miután Nyilasi nemrégiben infarktust kapott, Martos Győzőtől elkérte a telefonszámát, de nem érte el Nyílt.

„Senkivel sem tartom a kapcsolatot, a Fradinak még a meccseit sem nézem meg, nem vagyok jó véleménnyel egykori klubomról. Az én időmben az Üllői úton hemzsegtek a fiatalok. Rajtam kívül például Nyíl, Kelemen Guszti, Onhausz Tibor, Rab Tibi és folytathatnám! Kedvencem a Barcelona, nemcsak a játéka, hanem az utánpótlásképzése miatt is.”     

Magyar István karrierje befejezése után a schwechati repülőtéren dolgozott, osztrák nyugdíjjal magyar földön él. Isten éltesse, Csóka!