Robbie Keane segítője elárulta, egy ajánlatot visszamondtak a ferencvárosi szerződés előtt
A Hudsonnal készült interjút az ulloi129.hu honlap szemlézte.
„Meccselemzőként segítem majd Robbie Keane-t Rory Delap mellett a Ferencvárosnál, amely Magyarország legnagyobb klubja, fanatikus szurkolókkal. Nyáron hagytuk el Izraelt, már akkor is beszéltünk a Ferencvárossal, de végül egy másik menedzsert választottak. Tárgyaltunk pár csapattal, pár hete Törökországban jártunk egy klubnál, de nem tűnt megfelelőnek, ezért visszaléptünk. A megfelelő lehetőségre vártunk és ez biztosan az.
Hudson hozzátette, hogy Keane Jonathan Woodgate asszisztense volt Middlesbrough-ban, és ott barátkoztak össze.
„Többször beszéltünk arról, hogy ha egyszer vezetőedzői megbízást kap, akkor megyek én is vele. Persze nagy kockázat 11 év után otthagyni a Middlesborough-t, pláne, hogy nekik szurkolok. De szükség volt arra, hogy kilépjek a komfortzónámból. Izgalmas új helyeket, kultúrákat megismerni. Magyarul persze még nem tudok, de héberül valamelyest igen.”
Az új meccselemző az elvárásokról is beszélt.
„A Ferencvárosnál az elvárás a vezetőktől, a játékosoktól és a szurkolóktól egyaránt, hogy minden meccset meg akarnak nyerni. Ez így volt Izraelben is, ebben nem lesz különbség. Az infrastruktúra, edzőpályák, tulajdonosi háttér terén egy nagyon jó helyre kerülünk. A sportigazgató és a játékosok nagyon magas színvonalon dolgoznak. A nemzetközi kupákban is versenyben van a csapat, ez sokat jelent nekünk, mert megtapasztaltuk már tavaly, milyen az. De most nem a Konferencialigában, hanem az Európa-ligában játszunk, jövőre reményeink szerint pedig már a Bajnokok Ligájában. Nagyszerű dolog egy olyan csapatnál dolgozni, amelyik rendre nyer, ha jól készítjük fel azt, az hatalmas érzés. Hogy milyen céljaink vannak a jövőben? Alapból nyitottak vagyunk, idővel szívesen dolgoznánk Törökországban, a Bundesligában vagy az MLS-ben. De most száz százalékban a ferencvárosi munkánkra koncentrálunk, nem gondolunk másra. Most csak a Ferencváros és Magyarország létezik számunkra, nem gondolkodunk előre.”
