Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott kiadványban olvasható, hogy az előző idényhez képest a 2022–23-as idényben 27 százalékkal nőtt az átlagnézőszám az élvonalban, ez meccsenkénti 3539 nézőt jelentett, amivel európai összevetésben a 22. volt a magyar bajnokság.
A 2022-es üzleti évben az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,124 millió euró volt, ezzel a nemzetközi mintában az NB I továbbra is a középmezőnyben helyezkedett el. A két legnagyobb bevételű klub (FTC, Fehérvár) összbevétele meghaladta a mezőny többi klubjának összegzett bevételét. A legnagyobb költségvetéssel rendelkező 2022–2023-as bajnok Ferencváros 20-szor akkora éves bevétellel gazdálkodott, mint a legkisebb költségvetéssel rendelkező Kecskemét.
A szerkesztők 13 európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – adataival vetették össze a magyar adatokat. A kiadvány szerint a vizsgált időszakban, a 2022–2023-as idényben 14 magyar játékos szerepelt az UEFA tíz legerősebb bajnokságában. Régiós összevetésben Magyarországnak volt a legkevesebb olyan játékosa, aki ezekben a bajnokságokban szerepelt, az utolsó előtti Románia és Csehország is 21 ilyen futballistával büszkélkedhetett, míg Horvátországnál ez a szám 76 volt.
Tovább romlott az NB I nettó átigazolási egyenlege, 2022-ben a vizsgált nemzetközi mintában egyedül a magyar NB I szerepelt nettó vevő pozícióban a játékos-átigazolási piacon. A magyar bajnokság játékosértékesítésből származó bevételei 6,35 millió euróval maradtak el a játékosértékesítésre fordított összegtől.
Ugyancsak figyelmeztető adat, hogy a hazai U21-es futballisták átlagosan körülbelül 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest. A Marco Rossi irányította magyar válogatott viszont kiemelkedő számokat produkált, a nemzeti csapatban szereplő játékosok piaci értéke az elmúlt öt évben 2,6-szorosára nőtt, a listát a csapatkapitány Szoboszlai Dominik vezeti, a Liverpool középpályásának értékét 75 millió euróra "taksálják".
A 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjében a magyar válogatott hazai mérkőzésein volt a harmadik legmagasabb az átlagos nézőszám egész Európában. Jelentősen fejlődött a női labdarúgás is, 2010 óta több mint háromszorosára nőtt a női versenyengedélyek száma, az élvonalban pedig a játékosok 30 százaléka 19 évnél fiatalabb.
A kiadvány külön kitért a tavalyi Európa-liga-döntőre, a Sevilla és az AS Roma összecsapására, amelyet a Puskás Arénában rendeztek. A finálé szervezését és rendezését az UEFA az MLSZ-en keresztül finanszírozta. Az MLSZ adatai alapján ez összesen 696 millió forint bevételt jelentett Magyarország számára. Ebből az összegből került sor a stadion és az egyéb külső helyszínek bérlésére, a stadionszolgáltatások fedezésére, a munkaerő bérezésére. Az UEFA-tól érkező közvetlen bevételek mellett a körülbelül 58 ezer szurkoló összesen 3,6–4,2 milliárd forint bevételt generált az Európa-liga-döntőhöz köthetően. Költései, hozzávetőlegesen 1,2–1,4 milliárd forint adóbevételt generáltak.
