A hangulat ereje – Somogyi Zsolt jegyzete

KIVÉTELESEN SZERENCSÉS EMBER vagyok, mondta egyszer Dzurják József, lapunk állandó szakértője, nem sokkal azután, hogy halálos betegséggel küzdött. S akit amúgy Józsefnek talán a nővérei sem hívtak soha – ő Csöpi, így ismeri mindenki. Amikor vissza­kérdeztünk, nem a csodával határos gyógyulását, a világot körbejáró utazásait említette indokként, hanem a következőt mondta: „Engem a diósgyőri és a ferencvárosi közönség egyformán szeretett, magyar futballista ennél többet nem remélhet”.

Hogy aztán mit szólnak ehhez az újpestiek kedvencei, más kérdés, de a legnépszerűbb lila is megértheti, miről beszél a nyolcvanas évek közkedvelt csatára. A két szurkolótábor, a fradista és a diósgyőri nagyon sok erőt képes adni csapatának, igaz, ha elégedetlen, nem cserélne senki a haragjuk célpontjával. Ami viszont tény: ha a DVTK és az FTC feszül egymásnak, megmozdulnak a szurkolók, úgy készülnek, mint a játékosok. A hírek szerint szerda este nem sok üres szék lesz a borsodi stadionban, s bár előre nem tudni, milyen színvonalat hoz a kupa negyeddöntője, a miliő garantálja a küzdelmet, a hajtást, az átlag feletti futómennyiséget – ki lazsálna zsúfolásig telt tribünök előtt? Ilyen mérkőzésekért érdemes futballistának lenni, szokták mondani a csata végén a játékosok, és bizakodhatunk, emlékezetes összecsapást láthatunk.

Unalomig ismételt közhely, hogy a „kupa rangját vissza kell adni”, de rangvisszaállító műhely hiányában soha senki sem mondta még el, hogyan kell. Talán csak két jó csapat, két hangos, lelkes, a remények szerint sajátjaikat buzdító tábor és valódi tét kell ahhoz a bizonyos ranghoz: e két klub a fináléban ötvenezer embert is bevitt volna a Puskás Arénába, ám oda csak az egyik juthat el, és a pillanatnyi forma alapján erre a Fradinak van nagyobb esélye. A Mezőkövesden aratott 3–0-s siker után jobb lelkiállapotban várhatja a kezdést a fővárosi együttes, mint a DVTK a Zalában kapott 5–1-es pofon után. Ám nincs kétség: amint elkezdődik a mérkőzés, a zalaegerszegi kudarc már egyetlen diósgyőrinek sem jut eszébe, egyértelmű, hogy a házigazdák mindent megtesz a győzelemért, mert úgy számolnak, ha ezt az akadályt megugorják, 2014, azaz tíz év után ismét ott lehetnek a döntőben. Persze a finálé még messze van, de kiderül, milyen, amikor a Dzurják Csöpit annak idején kedvelő két tábor teremt igazi futballhangulatot.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!