Csodálatos grundfoci – Vincze András jegyzete

Két átlépős csel után egyenlítés a Ferencváros ellen – és ekkor az egyik kollégám felkiáltott: „Ohohohó, a Kecskemét csak pimasz gólokat tud lőni!” (Na persze, nem ilyen finoman, és nem azt kiabálta, hogy pimasz, de a nyomdafesték „tűrőképessége” miatt muszáj cizellálni...)

És valóban… „Ohohohó, a Kecskemét csak pimasz gólokat tud lőni!” (Na persze, nem ilyen finoman, és nem azt kiabálta, hogy pimasz, de a nyomdafesték „tűrőképessége” miatt muszáj cizellálni...)

És valóban…

Ebben a bajnokságban volt már kecskeméti gól visszahúzós csel utáni lövésből a jobb felsőbe, cipőorral finoman megpöccintett átemelős, távolról a léc alá bombázott, a térfél közepétől a gólvonalig lecselezett és lazán begurított és persze szabadrúgásból a bal felsőbe tekert…

Az ember, persze, szeret megénekelni népmesei tetteket, és ennek tükrében a magyar futballban a bajnokságot már nem is pontokkal, hanem fény­évvel vezető Ferencváros elleni „pimaszság” pláne érdekes, az FTC–KTE 1–1-es végeredmény pedig főleg kitűnő beszéd- és írástémát jelent még napokon keresztül, de…

A történethez az is hozzátartozik, hogy a hétvége rangadóján (az első félidőben) a pártatlan meccsnéző jócskán kapott ízelítőt abból is, miért a zöld-fehérek állnak a tabella élén tekintélyes pontelőnnyel, sőt, azért az is kirajzolódott, miért mondhatjuk és írhatjuk azt, hogy az FTC kvázi már megnyerte a bajnokságot annak ellenére, hogy van még hátra tizenhárom forduló.

Viszont!

A kecskemétihez hasonló brusztolós akarás és a pályáinkon oly gyakran hiányolt csibészség (úgymint két átlépős csel után lőtt gól csaknem tízezer Fradi-fanatikus előtt) képes átlökni a kissé unalmas focizgatást egy másik dimenzióba.

A grundvilágba.

S mielőtt ebből félreértés lenne: ez a legnagyobb elismerése annak, ami szombat este az Üllői úton történt.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!