Videó: amikor Simon Tibor óriásit húzott és elúszott a váci arany

A Csank János vezette Vác az 1991–1992-es és az 1992–1993-as bajnoki idényben is csak egy ponttal maradt le az aranyéremről, mielőtt 1993–1994-ben a dobogó tetejére lépett volna. A váciak az 1992–1993-as évadban szinte végig vezettek, ám június 5-én érkezett a Ferencváros és csapást mért a bajnoki álmokra, 3–1-re győzött.

A Ferencváros Wukovics László és Gregor József góljával (utóbbi kapcsán mondta a kommentátor, Knézy Jenő, hogy „egészen furcsa potya gól, Koszta lába között…”) már 2–0-ra vezetett, így a Vácnak „mindent vagy semmit” kellett játszania, hiszen a meccs és a bajnokság is elveszőben volt. Az 56. percben a megalkuvást nem tűrő játékstílusáról és félelmetes küzdőszelleméről ismert Simon Tibor felismerte, hogy a váci védők lesre állítással próbálkoznak, mindenki általános döbbenetére maga tört át a védelmen, s megszerezte NB I-es pályafutása második, egyben utolsó gólját.

A zöld-fehérek 3–1-re győztek Vácon, s mivel a Kispest-Honvéd nyerni tudott Veszprémben, átvette a vezetést a tabellán a 28. forduló után – és már nem is adta vissza azt a Csank-csapatnak. „A Vác elveszítette (?) a bajnokságot” – írta címlapján a Nemzeti Sport, és a kérdőjel hamarosan kiegyenesedett.

A rangadón igen különös ok miatt nem léphetett pályára a váciak alapembere, Puglits Gábor, de idézzük Csank János meccs utáni nyilatkozatát.

„Balszerencsés mérkőzés volt ez számunkra, hisz Aranyos az eltiltása miatt nem szerepelhetett ezen a roppant fontos találkozón, Puglits pedig a mérkőzésre tartva forgalmi dugóba keveredett, így elkésett, ezért nem játszott.”

Ilyen indoklást is ritkán hallunk. A váciak egy évvel később vigasztalódhattak – 1994. június 4-én lettek bajnokok –, és akkor is az FTC volt a „királycsináló”, a 28. fordulóban legyőzte a Békéscsabát, s ezzel lógott meg a Vác.