A Falcóra számítottunk, ám a Szolnok diadalmaskodott

1. NHSZ-SZOLNOKI OLAJBÁNYÁSZ (NS-TIPP: 2–3.)

Vártuk, hogy az idén is a döntőbe jut az Olaj, erre már az azóta elköszönő szerb tréner, Oliver Vidin személye szinte garanciát jelentett – de azért a Paks jelentős kihívó volt. A fináléban három nullával kisöpörték a Tisza-partiak a Falcót, ez nem volt benne a levegőben, viszont tökéletesen megérdemelte a hét év után ismét diadalmaskodó Szolnok. Az egyik hős a kanadai center, Fardaws Aimaq volt, jól lőttük be, hogy ő lehet az idény ásza.

2. FALCO-VULCANO ENERGIA KC SZOMBATHELY (1.)

Véget ért a 2019 óta tartó Falco-uralom, viszont a Magyar Kupában visszaszerezte a tavaly elveszített címét a vasi alakulat, amely tavaly szeptemberben az évad nagy visszatérőjét adta lapunknál Váradi Benedek személyében, ennek nagyjából eleget is tett a kiváló válogatott irányító. Pénteki hír, hogy Perl Zoltán három, míg Keller Ákos két évvel meghosszabbította a szerződését a klubbal, ugyanakkor Pongó Marcell távozik. Nem kérdés, a jövőben is jelentős tényezők lesznek az élvonalban a sárga-feketék.

3. ATOMERŐMŰ SE (4–7.)

A dobogóra ácsingózó boly élére tettük a paksiakat, akik fantasztikus alapszakaszt zártak, a bajnoki elődöntőben viszont szoros csatában jobbnak bizonyult náluk a Szolnok. Nemcsak az NB I-ben, a Magyar Kupában is harmadik lett az Atom. A görög Kosztasz Flevarakisz távozik a kispadról, ez nagy érvágás, de a keret feltehetően nem lesz sokkal rosszabb a legutóbbinál.

4. ZALAKERÁMIA ZTE KK (8–11.)

Tökéletesen vakon voltunk az egerszegiekkel kapcsolatban, szürkének éreztük a játékoskeretüket, ezért csak a kilencedik pozíciót foglalták el az erősorrendünkben. Ehhez képest még a bronzpárharcban is nyertek egy mérkőzést, Matthias Zollner ragyogó munkát végzett, ugyanakkor a következő évadban a visszatérő szlovén Sebastjan Krasovec dirigál majd.

5. DEAC (4–7.)

A hajdúságiakat telibe találtuk, emellett ott voltak a legjobb négyben az MK-ban, abszolút vállalható évadot hagytak maguk mögött – az átütő siker azonban továbbra is hiányzik, de ki tudja, talán már nem kell rá olyan sokat várni.

6. EGIS KÖRMEND (8–11.)

A Körmendtől sem vártunk ennyire erős idényt, a bajnokságban a nehéz kezdés után hamar rendezte a sorokat Forray Gábor. Noha sok nehézség övezte a csapat útját, emlékezetes meccseket hagyott maga mögött, s bejutott a Magyar Kupa döntőjébe. Forray családi okok miatt nem dolgozik már Körmenden, utódja a korábban Pakson is ténykedő szlovén Teo Hojc.

7. SOPRON KC (4–7.)

Épp oda vártuk, ahol végzett, dicséretes, hogy a negyeddöntőben otthon egyszer elkapta a Paksot. A magyar mag nem volt különösképpen veretes, a hazánkban otthonosan mozgó edző, a szlovén Gasper Potocnik ennek ellenére ütőképes gárdát rakott össze, amelynek helye volt a playoffban.

8. ALBA FEHÉRVÁR (2–3.)

Nagy csalódást keltett a tavalyi bronzérmes, két évvel ezelőtti ezüstérmes produktuma, valahogy nem akart összeállni az együttes, nem igazán illettek bele a képbe a légiósok, noha Vojvoda Dávid remek idényt futott – ami az Alba javára írható, hogy a nyolc között el tudta venni a Falco veretlenségét. Alejandro Zubillaga hátralép (vagy oldalra, előre, ahogy nézzük), utódja egy másik spanyol szakember, a cél csakis a markáns fellendülés lehet.

9. NKA UNIVERSITAS PÉCS (4–7.)

Bizony a pécsiek szereplése is várakozáson aluli, nem tudták megismételni a 2023–2024-es idény hatodik helyét (mi erre predesztináltuk őket), ahogyan a Magyar Kupa négyes döntőjétől is távol maradtak. Messze nem voltak a rájátszástól, de egy kis plusz hiányzott, az alsóházban persze egyértelmű volt, hogy az övék a legmasszívabb alakulat.

10. ENDO PLUS SERVICE-HONVÉD (8–11.)

Nem lepődtünk volna meg, ha ismét a playoffban szerepelnek a fővárosiak, ám a tavalyi ötödik pozíció nem volt, nem lehetett reális. Zlatko Jovanovic elsőrangúan gardírozza a fiatalokat bátran a mély vízbe dobó csapatot, marad is a posztján. Az idény felfedezettjeként gondoltunk Hajdu Péterre, tévedtünk, az alapszakaszban szűk 17 percet kapott átlagosan, 3.3 pontot, 1.5 lepattanót és 0.5 gólpasszt hozott össze, ami nem számottevő, ennek dacára a Sopron felfigyelt rá, ott kötött ki.

11. DUNA ASZFALT-DTKH KECSKEMÉT (12–14.)

Kevésbé nyugalmas bennmaradást, 13. helyet vizionáltunk a kecskemétieknek, akiknek dicséretükre váljék, hogy nagyon nem kellett lefelé nézegetniük – igaz, felfelé sem. A veterán játékosokat több ifjú kosárlabdázó és néhány ütőképes légiós egészítette ki, Ivkovics Sztojan szakmai igazgató ugyanakkor májusban összeszedett egy húsznapos eltiltást, miután élesen kritizálta Nyilas István játékvezetőt.

12. SZTE-SZEDEÁK (12–14.)

Pont a 12. helyet jósoltuk a szegedieknek, akik 2022 óta messziről elkerülik a rájátszást. A playoutra elég jól összekapták magukat, ám ennél semmiképp sem volt több az együttesben, és a tendenciák nagy valószínűséggel nem változnak meg a folytatásban sem.

13. MVM-OSE LIONS (8–11.)

Nagyon nem sikerült az évad második fele az oroszlányiaknak, majdnem elbúcsúztak az NB I-től, ahová 2019-ben jutottak vissza. Váradi Kornélnak ezúttal sem jött össze az áttörés a kispadon, a beugró litván Virginijus Sirvydist feltehetően gyorsan elfelejtjük, bár a kötelezőt, a bennmaradást hozni tudta. Forray Gábor kirángathatja az apátiából a klubot.

14. PVSK-VEOLIA (12–14.)

Nem kérdés, előzetesen a pécsi vasutasokat vártuk kiesőnek, erre nem is bírtak rácáfolni, s bár egy-egy fellángolással, váratlan győzelemmel jelezték, hogy nem feltett kézzel jöttek vissza az élvonalba, túl sok örömet nem szereztek szurkolóiknak, úgyhogy jövőre ismét csak egy pécsi csapat lesz az élvonalban – és jön megint a Kaposvár, amely megnyerte az NB I B Piros csoportját.