MotoGP: a feledés homályából a rivaldafénybe

A Balatonfőkajár mellett található impozáns létesítményt 2023 májusában adták át, majd különböző kiegészítő munkálatokat végeztek, hogy a pálya megfeleljen a MotoGP-hez szükséges úgynevezett Grade A-licenc követelményeinek. Az esemény magyarországi promótere, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. tájékoztatása szerint a fejlesztésekkel modern infrastruktúra fogadja a világelitet. Az eredeti nyomvonal 7-es kanyarjánál szűkítettek a kanyaríven, amivel biztonsági okokból megnövelték a bukótér területét. A 11-es kanyarnál egy meglévő tavat feltöltöttek, az új sikánnak köszönhetően csökkent a sebesség és nőtt az előzési lehetőségek száma, továbbá egy technikás kanyarkombinációt is kiépítettek.

A 4075 méter hosszú pályán hét jobb- és tíz balkanyart kell bevenniük a versenyzőknek, a leghosszabb egyenes csaknem 700 méteres. A vonalvezetés technikás és nehéz: korántsem ez a leggyorsabb aszfaltcsík a versenynaptárban, ugyanakkor jelentős kihívás elé állítja a motorosokat, mert kimondottan sokat, átlagosan 240 méterenként kell kanyarodniuk. Az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak a pályán, amelynek teljesítése a sok féktáv miatt nagy precizitást igényel.

A legtöbb versenyző június végén már tesztelte a balatonfőkajári aszfaltot, amelyen júliusban a Superbike-vb mezőnye körözött. A címvédő török Toprak Razgatlioglu uralta a hétvégét, nagy fölényben motorozott – az erőviszonyok alapján a MotoGP Magyar Nagydíján Marc Márqueztől számíthatunk hasonló teljesítményre. A nyolcszoros gyorsaságimotoros-világbajnok spanyol klasszis dominanciája lenyűgöző: az eddigi tizenhárom versenyből kilencet megnyert, sorozatban hat (kettős) győzelemnél jár. Döbbenetes fölénnyel vezeti az összetett ponttáblázatot, 142 ponttal előzi meg öccsét, Álex Márquezt, míg az olasz Francesco Bagnaia jelenleg „csak” a harmadik helyen áll, de vele is számolni kell. A balos kanyarok papíron Marc Márqueznek kedveznek…
…a Balaton Park Circuit azonban tartogathat meglepetéseket.

A magyar világbajnok tiszteletköre

2007. november 4. – meghatározó dátum a magyar motorsport történetében. A 125 köbcentisek között versenyző Talmácsi Gábor tízpontos előnnyel várhatta a valenciai futamot, miután Malajziában fölényesen győzött. Üldözője és egyben csapattársa, a hazai pályán motorozó spanyol Hector Faubel ugyan megnyerte a fordulatos záró versenyt, de Talmácsi közvetlenül mögötte ért célba, így öt pont megmaradt a különbségből. A magyar klasszis pályafutása legnagyobb sikerét elérve világbajnoki címet ünnepelhetett. Később a 250 köbcentis kategóriában és a MotoGP-ben is megmutatta tudását, majd 2013-as balesete után visszavonult, de nem szakadt el a sportágtól.

„Már aktív sportolóként is volt egy vízióm, hogy mit tudnék tenni, mit tudnék visszaadni az országnak és a sportágnak abból, amit kaptam tőle – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjújában Talmácsi Gábor, aki sokat tett azért, hogy újra Magyar Nagydíjat rendezzenek a MotoGP-ben. – Feltettem magamnak a kérdést, a visszavonulása után mit tehet egy sportoló. Például azért dolgozik, hogy egy ilyen nagyszabású eseményt idehozzanak, ezzel segítve a magyar sportnak, a magyar fiataloknak, az utánpótlásnak és természetesen minden hétköznapi motorosnak is. Egy évről évre megvalósuló sportesemény, amely turisztikai attrakció, erősíti az ország gazdasági pilléreit, és jót tesz az országimázsnak is.”

Az eddigi egyetlen gyorsaságimotoros-világbajnokunk a királykategória vasárnap 14 órakor kezdődő, 26 körös futama előtt tiszteletkört teljesít a balatonfőkajári pályán. Méghozzá ugyanabban a ruhában és ugyanazon a motoron, mint 2007-ben! Talmácsi nagy megtiszteltetésnek tartja a lehetőséget, elmondása szerint a pálya első szakaszán a szurkolóknak motorozik, a tizenegyes kanyartól pedig megpróbálja kihozni a motorból a maximumot – természetesen az észszerűség határain belül.

A MotoE-kategóriában szereplő, mindössze 18 éves Varga Tibor Erik révén hazai versenyzőnek is szurkolhat a várhatóan népes és lelkes közönség. Ha valaki, ő tényleg jól ismeri az új aszfaltcsíkot, ráadásul a formájára sem lehet panasz: a mögöttünk hagyott hétvégén az első spielbergi futamon hatodikként, a másodikon negyedikként ért célba.

Kinek az első, kinek az utolsó

Csaknem száz évet kell visszamennünk az időben, ha a magyar motorsport hőskoráról szeretnénk értekezni. Az 1929-es városligeti versenyre már Nagydíjként hivatkoztak, még ha külföldi versenyzők nem is indultak rajta. A Nemzeti Sport tudósítója szerint a szerpentineken és hajtűkanyarokon edződött motorosoknak szokatlan volt a pálya, amelyen jóval gyorsabb tempóval lehetett száguldani. A beszámoló leírja, hogy a mezőny leggyorsabbja, az 500 köbcentis motorral induló Balázs László több mint 120 km per órás átlagsebességgel robogott a millenniumi emlékmű körül.

A sportág iránt egyre nagyobb volt az érdeklődés hazánkban, amit jól mutat, hogy az 1930-as években világcsúcs is született az úgynevezett gyóni rekordpályán. A második világháború után egyre több nemzetközi versenyt rendeztünk, miközben új klasszisok jelentek meg a színtéren, Drapál János és Szabó László uralta a pályákat. Az 1971-es Csehszlovák Nagydíjon kettős győzelmet arattak a 250-es kategóriában – ilyenre azóta sem volt példa.

Másfél évtizeddel később mutatkozott be a Formula–1 mezőnye a Hungaroringen, ahol négy évre rá, 1990-ben a gyorsaságimotoros-világbajnokság versenyzői is színre léptek. S hogy mi az összefüggés? A legendás brit üzletember, Bernie Ecclestone akkor nemcsak az F1-ben volt érdekelve, hanem a gyorsaságimotoros-vb televíziós közvetítési jogait is birtokolta, sőt, a bajnokság szervezésében is részt vett.

A főpróbát illetően az előzmények hasonlóak voltak az idei Magyar Nagydíjhoz, ugyanis a mogyoródi MotoGP-futamot is a Superbike-vb vezette fel. Az érdeklődés viszont igencsak visszafogottnak bizonyult, az esemény nem kapott a rangjához méltó hírverést, ráadásul az időpontja sem volt éppen ideális. Merthogy a 14. futam akkoriban nem a versenynaptár közepébe ékelődött be, hanem az utolsó előttinek számított, márpedig addigra eldőltek a lényegi kérdések a királykategóriában (500 köbcenti), az amerikai Wayne Rainey-t nem lehetett beérni.

Az addigi 13 versenyhétvégén kivétel nélkül dobogóra állhatott, erre a Hungaroringen kiesett – amikor az ausztrál Mick Doohan megelőzte a célegyenes végén, műszaki hiba miatt már nem tudott visszatámadni. A későbbi ötszörös világbajnok pályafutása első világbajnoki futamgyőzelmét aratta az egyenetlen aszfalton, de nem volt elragadtatva a körülményektől. A szervezők levonták a következtetést, a második, 1992-es Magyar Nagydíj előtt kisebb ráncfelvarráson esett át a pálya, a lelátók ugyanakkor ezúttal sem teltek meg, talán a heves esőzés is távol tartotta a szurkolókat.

A második, egyben a legutóbbi magyarországi győztes az 500-asok között az amerikai Eddie Lawson volt – Doohannal ellentétben neki nem az első, hanem az utolsó futamgyőzelme volt a mogyoródi.

Azóta nem jártak hazánkban a MotoGP-s klasszisok (pedig már a 2000-es évek végén is volt ilyen kezdeményezés), de ezen a hétvégén visszatérnek, immár a Balaton Park Circuiten láthatjuk őket versenyezni.

MOTORSPORT
MAGYAR NAGYDÍJ, BALATONFŐKAJÁR (BALATON PARK CIRCUIT) 
A SZOMBATI PROGRAM
MotoGP
10.10: 2. szabadedzés
10.50: időmérő
15.00: sprintfutam
Moto2
9.25: 2. szabadedzés
13.40: időmérő
Moto3
8.40: 2. szabadedzés
12.45: időmérő
MotoE (Varga Tibor Erik)
12.10: 1. futam
16.10: 2. futam

A VASÁRNAPI PROGRAM
9.40: MotoGP, bemelegítés 
11.00: Moto3, futam (Tv: Arena4)
12.15: Moto2, futam (Tv: Arena4) 
14.00: MotoGP, futam (Tv: Arena4)