Áthidalni még nem, csökkenteni tudjuk a különbségeket – hoki-vb-értékelés
Ne gondolja senki, hogy könnyű lejátszani hét jégkorongmérkőzést tizenegy nap alatt, főleg olyan csapatban, amelyik az erőviszonyok alapján a mezőny alsó felében helyezkedik el. Elképesztő fizikai, mentális megterhelés nehezedik ilyenkor a játékosokra, akiknek amellett, hogy napról napra teljesíteniük kell, meg kell őrizniük a magabiztosságukat az – esetenként – sorozatos vereségek ellenére is, hogy ha esély nyílik, élni tudjanak vele. Természetes, hogy egy csapat – amelynek tagjai az idény közben kevésbé magas szinten játszanak, mint amit az idény legvégén a világbajnokság megkövetel, – elfárad testileg és szellemileg a tornán, s ennek néha nagy különbségű vereség a következménye. Nem azt akarjuk mondani, hogy például a Svájctól elszenvedett 9–0-s kiütésnek kizárólag a kimerültség az oka, hiszen nyilvánvaló, hogy a világ egyik legjobb válogatottja minden téren előttünk jár, csupán azért írjuk le ezt „felmentő tényezőként”, mert a válogatott vb-teljesítményének értékelésekor számtalan olyan véleménnyel szembesültünk, amelyek talán valamelyest megalapozatlanok és kizárólag a végeredmények számszerűségén alapulnak.
Tény, a magyar válogatott kapta a zürichi tornán a legtöbb gólt a csoportmérkőzéseken, összesen 38-at. Az is tény, hogy ez rengeteg hét meccs alatt, és az is, hogy ez eggyel kevesebb, mint amennyit Herningben kaptunk. Aki követte a világbajnokságot, tudja, ebből a 38-ból legalább nyolc elkerülhető lett volna, ha a csapat legjobb tudása szerint játszik, és nem lankad a figyelme. A kapott gólok számában tehát nem történt jelentős változás, ami viszont árnyalja a képet, hogy az emberhátrányos játékunk nem tudta hatékonyságban felvenni a versenyt az egy évvel ezelőttivel. Akkor az egész mezőnyben a hetedik legjobb volt a „penalty kill” – vagyis az emberhátrányok kivédekezése – statisztikánk 80.77 százalékkal; idén ebben a mutatóban utolsó előttiek lettünk, majdnem minden második kiállításból kapituláltunk, mindössze a hátrányok 53.85 százalékát úsztuk meg.
A szakmai stáb is többször kiemelte, a nálunk jobbakkal még öt az öt ellen is nehéz felvennünk a versenyt, nemhogy emberhátrányban, de azt mindenképpen meg kell vizsgálnia Majoross Gergelynek és Szilassy Zoltánnak (aki a másodedzők közül a hátrányos speciális egységekért felel), mi okozta a visszaesést ebben a mutatóban, mert vélhetően a kiállításaink száma nem fog drasztikusan csökkenni a jövőben, amíg leginkább védekezésre kényszerülő csapat leszünk. Márpedig az elitben még egy darabig erre van kilátás, hiszen nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni a különbségeket.
Nem elhanyagolható mértékben javult viszont a gólszerzési hatékonyságunk, és a lőtt góljaink száma is nagyot emelkedett. Szinte teljesen ugyanannyi próbálkozásból (Herning: 107, Zürich: 108), majdnem megdupláztuk góljaink számát, egy éve nyolcat, idén 14-et szereztünk (mindkét esetben kettőt emberelőnyből). Az idei hatékonyságunk a teljes mezőny hatodik legjobbja, 12.96 százalék, a csoportkör után olyan nagy együtteseket előztünk meg ezzel, mint Csehország, az Egyesült Államok, Szlovákia és Svédország.
Bár a csapat fejlődéséről nem sokat mond el, meg kell jegyezni, hogy Zürichben a briteket 5–0-ra győztük le, ami a modern kori elit világbajnokságokon az első magyar shutout volt. A statisztikák alapján egyelőre – és ez talán megengedhető az ilyen brutálisan erős mezőnyben – nem teljesen kiegyensúlyozott a magyar válogatott játéka az A-csoportban, de tegyük hozzá, először fordult elő, hogy egymást követő két évben léphetett jégre a legjobbak között, ráadásul 2027-ben újra nekifuthat. Az öt az öt elleni játékunk sokkal szervezettebb volt, mint egy éve, a nálunk jóval előrébb tartók közül Finnországgal és az Egyesült Államokkal felvettük a versenyt, Ausztria ellen megint nüanszokon múlt legalább a hosszabbítás, a briteket pedig simán vertük meg. A következő évben Kazahsztánnal vagy Ukrajnával egészül ki a csoportunk, nem lesz könnyebb a helyzetünk, az biztos, de az elmúlt két világbajnokságon látottak alapján az újabb bennmaradás kivívása – mert a realitás talaján maradva a célunk az elitben egyelőre ez – nem lehetetlen.
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSEK
KAPUSOK
BÁLIZS BENCE: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.14
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is ő kapta meg a szorosabbnak ígérkező mérkőzéseken a lehetőséget, így Ausztria, Nagy-Britannia és Lettország ellen. Az ő nevéhez fűződik az újkori elit világbajnokságok első magyar shut-outja, amivel mindenképpen beírta magát a sportág hazai történelemkönyvébe. Teljesítménye azonban nem volt végig kiegyensúlyozott, Svájc ellen ötgólos hátránynál állt be, és két elkerülhető gólt is kapott.
VAY ÁDÁM: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.97
Második számú kapusként nem volt hálás szerepkör az övé. Azokon a meccseken játszott, amelyeken szinte borítékolható volt, hogy felborul a pálya. A finnek elleni nyitó meccsen rengeteg bravúrja volt, és amíg a csapat koncentrált, az Egyesült Államok ellen is jól teljesített. Alázatosan teszi a dolgát, lehet rá számítani minden helyzetben.
HEGEDÜS LEVENTE nem játszott
Nem kapott lehetőséget a világbajnokságon, de nagyon fiatalon belekóstolhatott, milyen is az elit vb légköre. Az edzéseken a mieink legjobbjai tesztelték, és mindkét tapasztalat sokat segíthet neki az egyéni fejlődésében.
HÁTVÉDEK
CSOLLÁK MÁRKÓ: 4. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.95
Legtöbbször ő maradt ki a meccskeretből a végig a tornán lévő játékosok közül, pedig eleinte elsőbbséget élvezett Tornyai Gáborral szemben. Éppen ők ketten azok a hátvédek, akik az Erste Ligából vívták ki a helyüket a csapatban, így talán nem csoda, hogy kevesebb bizalmat kapott, mint a magasabb szinten játszók.
GARÁT ZSOMBOR: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.35
Hátvédként nem elsősorban az volt a feladata, mégis többször próbálkozott kapura lövéssel, még ha ezekből nem is lett gól, a kipattanók után alakultak ki veszélyes helyzetek. A csapaton belül a fizikailag erősebb védők egyike, de a sebességére sem lehetett panasz. Önfeláldozása példás volt, de nem emelkedett ki a csapatból.
HADOBÁS ZÉTÉNY: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.68
Válogatottunk egyik legtechnikásabb hátvédje, Horváth Milánnal a fiatal, lendületes második csatársorunk mögött állt, és sokszor kombinatívan, lendületesen hozták ki a korongot a kapunk mögül és a védekezőharmadunkból, amivel még a képzettebb ellenfeleknek is sikerült problémát okozni. Sokkal jobb vb-je volt, mint egy évvel ezelőtt Herningben.
HORVÁTH MILÁN: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.63
A hátsó alakzatunk egyik legjobbja volt, amihez az ő esetében is az kellett, hogy meglegyen az összhang a mellette játszó Hadobással, valamint az előtte lévő támadósorral. Határozott és jól olvassa a játékot, emberhátrányban Garát mellett is kapott szerepet, de a speciális egységeinknek ez a változata a teljes tornán nem volt az igazi.
KISS ROLAND: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.28
Az egyik legagresszívabb hátvédünk volt a világbajnokságon, tesztelték is az „idegrendszerét” az ellenfelek rendesen. Az akarásával nem volt semmi gond, de a keménysége többször átlépte a határt, amelyet már kiállítással büntetnek a játékvezetők, az emberhátrányokkal pedig végig meggyűlt a bajunk, így ezek az esetek különösen fájók voltak.
ORTENSZKY TAMÁS: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.49
Ahogy egy évvel ezelőtt, úgy most is igyekezett hozzátenni a támadásokhoz, de ezúttal nem annyira eredményesen, mint Herningben. Se felfelé, sem lefelé nem lógott ki a csapatból, de ez a csoportkör legtöbb gólját kapó válogatottból inkább negatívum, mint pozitívum.
STIPSICZ BENCE: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.85
Rutinja, munkabírása és technikai képességei nagyon fontos erények a védelemben. Játékintelligenciája szintén kiemelkedő, a válogatott hátsó alakzatának meghatározó oszlopa, nem véletlenül szerepel rendre az első sorban. Magabiztos teljesítményt nyújtott, vezér volt védekezésben, rengeteg jégidőt kapott.
TORNYAI GÁBOR: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.40
Kevés lehetőséget kapott, többször a keretből is kimaradt, de amikor szükség volt rá, lehetett rá számítani a negyedik sorban, hogy amíg jégen van, pihenhessenek a többiek. Ha támadott a csapat, jól biztosított a kék vonalon, egy-két lövése is volt távolról, sőt, az Egyesült Államoknak be is talált, látszott rajta, mindegy, milyen szerepet kap, igyekszik a legjobbját nyújtani.
CSATÁROK
BARTALIS ISTVÁN csak 4 percet játszott
Sajnálatos sérülése miatt csak perceket kapott a világbajnokságon. A finnek ellen még elővigyázatosságból nem játszott, a második, Ausztriával szembeni összecsapásunkon viszont hamar megsérült a mellizma, utána vissza sem térhetett a jégre.
ERDÉLY CSANÁD: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.16
Csapatkapitányként a mentalitásával már nem lepett meg senkit, hajt, motivál és az utolsó csepp erejéig küzd. Így volt ez Zürichben is, és hiába volt ez már a negyedik A-csoportos világbajnoksága, korábban még nem lőtt gólt az elitben. Ezúttal kétszer is eredményes volt, ráadásul ugyanazon a meccsen, az Egyesült Államok ellen.
GALLÓ VILMOS: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.60
Két mérkőzésen kapott csak szerepet, hiszen kislánya születése miatt hazautazott feleségéhez a britek legyőzését követően. Kimerülten, hetedik meccsig tartó finn bajnoki döntő után érkezett meg a válogatotthoz, mégis mindent beleadott, és bár egy ilyen idény után húzóember nem tudott lenni, a teljesítményére nem lehetett panasz.
HÁRI JÁNOS: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.46
Nem villogott, nem vont magára minden tekintetet parádés megmozdulásaival, de adott két gólpasszt, és lőtt egy gólt a németeknek. Ráadásul +1-gyel zárta a világbajnokságot, ami nem kis szó egy ilyen mezőnyben.
HORVÁTH BENCE: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.53
Az egyik üde színfoltja volt a csapatnak. Energikus, technikás, erős, a támadásból és a védekezésből is kiveszi a részét. Az egyetlen, ami ellene szól, a sok összeszedett kiállítás: négyszer is emberhátrányba kerültünk a szabálytalanságai miatt, ezzel rendesen megnehezítette a csapat dolgát.
NAGY KRISZTIÁN: 8. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.20
Elképesztő tartás van benne. Miután megtudta, hogy kikerült a keretből, egy szó nélkül dolgozott tovább, edzett, gyakorolt, és amikor Bartalis sérülése miatt ismét tagja lett a csapatnak, élt a lehetőséggel, Nagy-Britanniának alig több mint két perc alatt gólt lőtt, ráadásul az utolsó találat is az ő nevéhez fűződött.
NEMES MÁRTON: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.46
Egy évvel ezelőtt iskolai kötelezettségei miatt lemaradt az elit vb-ről, de ezúttal megkapta a lehetőséget a bizonyításra. A második támadósorunkban jól mozgott együtt a társaival, technikás és gyors, de a védekezés nem az erőssége. Ő is megszerezte az első gólját az A-csoportban, a lettek ellen szépített.
PAPP KRISTÓF: 4. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.46
Halványabb volt a vártnál az Észak-Amerikában légióskodó csatár, de a vb-n szerzett két emberelőnyös gólunk egyikénél ő adta a második asszisztot Vincze Péternek. Technikás, de ezen a tornán nemigen tudta megmutatni, hogy több van benne.
RAVASZ CSANÁD: 4. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.12
Amikor bekerült a meccsnapi keretbe, a 4-5. sorban kapott helyet. Kiegészítő szerepben nehéz villogni, pláne, hogy az egyetlen győzelmünk alkalmával nem nevezte a stáb a csapatba. Egyelőre nem tudjuk, mire képes ezen a szinten, talán ha több játékperce lesz, bebizonyíthatja, helye van a csapatban.
SÁRPÁTKI TAMÁS: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.64
Elsősorban a védekezőjátéka volt megsüvegelendő támadóként, amellett, hogy kulcshelyzetekben elöl is jól teljesített. Az egész csapat önfeláldozó volt, de ebben Sárpátki még a többieken is túltett. Rengeteget blokkolt, már a támadóharmadban keményen védekezett, elvégezte a piszkos munkát, és a britek ellen két gólpasszt is adott Nagy Krisztiánnak.
SEBŐK BALÁZS: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.81
Egyike a legjobb képességű játékosainknak, látszott rajta, hogy a finn ligában játszik. Feltűnően gyors és jó elképzelései vannak, három asszisztja és egy gólja magáért beszél, nagy erősítés volt a csapatnak azok után, hogy Herningben tavaly nem lehetett ott mentális kimerültsége miatt.
SOFRON ISTVÁN: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.03
Jelenléte óriási motivációt jelent a fiatalabb kerettagoknak. Hihetetlen a munkabírása és a tudása, eredményei ellenére a csapat egyik legalázatosabb játékosa. A fakultatív edzéseken is mindig részt vesz, és az utolsók között hagyja el a jeget. A zürichi vb-n is kitette szívét-lelkét, és az osztrákok ellen egyenlítő gólt lőtt az első harmadban.
SZONGOTH DOMÁN: 6. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.25
Nem alaptalanul reméljük sokan, hogy elkel az NHL-draftján, nagyszerű képességei vannak és még mindig csak 17 éves. Zürichben a briteknek parádés gólt lőtt, amivel a rendkívül magas szintű hokihoz szokott svájci szurkolók elismerését is kivívta. Sokkal jobb vb-je volt, mint egy évvel ezelőtt, de még ennél is több van benne.
TERBÓCS ISTVÁN: 8. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.79
A csapatkapitány-helyettes valóban az egyik vezér volt, a bennmaradást jelentő britek elleni győzelem alkalmával duplázott, mérkőzés utáni nyilatkozatában még az ellenfél szövetségi kapitánya is elismeréssel beszélt róla, kiemelve, ő jelentette a különbséget. Összesen öt pontot szerzett a vb-n, amivel a magyar válogatott legeredményesebb játékosa lett.
VINCZE PÉTER: 5. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.72
Egy góllal és egy assziszttal zárta a tornát, de nem nyújtott olyan kiemelkedő teljesítményt, mint egy évvel ezelőtt. Ezúttal az emberelőnyeinkben sem tudott igazán csillogni, igaz, összesen két emberelőnyös gólunkból az egyiket ő szerezte.
SZÖVETSÉGI KAPITÁNY
MAJOROSS GERGELY: 7. Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 6.03
Második idényét fejezte be kapitányként. Következetesen kitart amellett a hosszú távú stratégia mellett, amelyet stábjával kitalált, de közben taktikailag igyekszik újra és újra frissíteni a repertoárt. Hiába ugyanúgy három szerzett ponttal és egyetlen győzelemmel maradtunk bent az elitben, mint egy évvel korábban, néhány mérkőzésünkön érződött, hogy valóban fejlődött irányítása alatt a válogatott. A finnek, az osztrákok, a britek és az Egyesült Államok ellen is élvezetes volt nézni a mieinket, különösen az öt az öt elleni játékot, ebben tudjuk leginkább felvenni a versenyt a világelittel.
