A legkevésbé nézhető a legnehezebben legyőzhető – Cube-elemzés az Arsenalról
Budapesten vághat vissza az Arsenal. Talán kevesen emlékeznek rá a Paris Saint-Germain tavalyi Bajnokok Ligája-diadala után, hogy az elődöntőben az Arsenal mind a két mérkőzésen legyűrhette volna, ha kihasználja a lehetőségeit. Egy évvel ezelőtt – ahogy 2023-ban és 2024-ben is – a Premier League-ben sem jött össze az „ágyúsoknak” a végső siker, idén viszont hat és fél évvel Mikel Arteta szerepvállalása után végre trónra ülhettek.
Amikor 2022 őszén többé-kevésbé összeállt a spanyol menedzser szája íze szerinti keret, modern, Pep Guardioláéra hajazó pozíciós játékával elsöprő eleganciával tért vissza az elitklubok közé a londoni együttes. Az ezt követő évek során erősödött meg igazán a csapat, s ugyan a klub státusa végre újra megközelítette a 2000-es évek eleji szintet, a trófeái csak nem gyarapodtak. Arteta válasza? Egyre jobb védekezés, s közben a labdás játék már-már megszállott irányítása. A kockázatvállalás, az egyéni villanások, a gyors támadások kikoptak a gárda futballjából, és szinte már parodisztikusan a szögletekre, az utolsó nüanszokra hagyatkozva nyerte meg a meccseit ebben az idényben – egyben megkapta a riválisoktól a Szöglet FC gúnynevet is –, valljuk be, egyre élvezhetetlenebbé téve a mérkőzéseit.
A Premier League-ben 71 gólt szerzett a csapat, ebből 19-et szöglet, négyet szabadrúgás, négyet tizenegyes után, tehát a góljai 38 százalékát rögzített játékhelyzetet követően érte el. A második helyen végző Manchester Citynél ez a szám 18, a címvédő Liverpoolnál 22 százalék. Érdemes rápillantani szakmai partnerünk, a Cube igencsak szemléletes grafikájára az Arsenal szögleteiről a Bajnokok Ligájában. A Paris Saint-Germainnel ellentétben igencsak ritkán hagyatkozik kisszögletekre. Bukayo Saka, Martin Ödegaard és Declan Rice viszonylag erősen betekeri az ötös vonalához a labdát, középen pedig a pankrációra hasonlító kavarodás után jön a veszély. Természetesen jóval több munka van a szögletek mögött, mint hogy pusztán szabálytalanságokkal lenne sikeres az Arsenal, de nem véletlen, hogy ez a stílus nem feltétlenül szimpatikus a saját szurkolóin kívül senkinek.
S hogy jut el szögletekig az Arsenal? A BL-ben 2.25 várható gólt termel a csapat a helyzetei alapján, amelyeket leginkább Martin Ödegaard és Bukayo Saka oldaláról, illetve rögzített játékhelyzetekből alakít ki. A Cube veszélyteremtési hőtérképét uralja a jobb oldal, illetve a csapat támadásokat lendítő térnyerő passzai is javarészt onnan jönnek.
A Cube adatai szerint kiemelkedő a csapat labdabirtoklása a támadóharmadban, s remekül jellemzi a játékot a passzok sűrűségét jelző ábra. Rengeteget jár a labda jobbról balra, a szélső védők beljebb húzódnak, a szélsők pedig rendkívül közel helyezkednek a kapuhoz. A támadóharmadba érkező passzok nagy része a szélekre megy, persze Ödegaard oldaláról a középcsatár felé is.
A center elszigeteltsége rávilágít, mennyire rosszul illeszkedik a csapatba Viktor Gyökeres. A játékstílus miatt a gyakran sérült Kai Havertzhez, vagy a néhány évvel ezelőtti Gabriel Jesushoz hasonló pótlás kellett volna, aki a középen tátongó űrt visszamozgásaival betölti, helyet hagyva a területbe mozgó szélsőknek vagy Ödegaardnak. Bravúr, hogy 22 év után a magyar származású svéd csatár látványos szenvedése ellenére is bajnok lett a csapat, és a Bajnokok Ligájában is döntőbe jutott, de a kulcsjátékosok sorozatos sérülései miatt is igaz ez a megállapítás. Sokatmondó, hogy amikor egészséges volt Kai Havertz, megkérdőjelezhetetlen volt a szerepe csatárposzton.
Mikel Arteta hatalmas dicséretet érdemel, amiért a csapat alapjátéka üzembiztos annyira, hogy sérülésekkel együtt is menetrendszerűen képes szállítani a győzelmeket. Kai Havertz az ezer, Mikel Merino, Ben White és Martin Ödegaard a kétezer játékpercet is alig éri el a 2025–2026-os idényben. A letámadás is az „ágyúsok” erényei közé tartozik, a keret tele van kitűnő, intelligens nyomásgyakorló futballistával. A labdaszerzések rangsorában Martín Zubimendi előkelő helyen áll, beférkőzik a törvényszerűen a listát vezető védők közé. Nem gyakori jelenség, hogy egy gárda a félpálya közelében, illetve az ellenfél térfelén olyan sokszor szerezzen labdát, és annyi párharcot vívjon meg, mint az Arsenal.
Ha egy csapat esetleg képes eljutni labdával az angol bajnok térfelére, kőkemény védelemmel kerül szembe. Tavalyhoz képest a bajnokságban csökkent, a BL-ben kicsit nőtt az együttes várható góljainak száma. Gabriel Magalhaes és William Saliba az egyik legjobb védőpáros a világon, saját tizenhatosukon belül legalább olyan tekintélyparancsoló a jelenlétük, mint a saját szögleteiknél, amikor a kapust kell földbe döngölni. Ahogy egy modern spanyol edzőnél (és egy modern spanyol kapustól) alapelvárás, David Raya is tevékeny részese a labdakihozataloknak, de vonalkapusként is kitűnően vizsgázik hétről hétre.
Megalapozott tehát az a szurkolói vélekedés, hogy az Arsenal miatt talán kevésbé lesz látványos a Bajnokok Ligája-döntő, és elképzelhető, hogy az olykor lenyűgözően futballozó Paris Saint-Germain játékát elrontva 1–0-ra győz, s az sem kizárható, hogy egészen a tizenegyesekig eljut a budapesti finálé. Ennek ellenére muszáj értékelni Mikel Arteta munkáját, mert felülmúlni a Pep Guardiola-féle Manchester Cityt hatalmas fegyvertény, ahogy egymás után kétszer legalább négy közé jutni a BL-ben. Rengeteg kritikát kapott furcsa, és sokáig eredménytelen motivációs módszerei, és az egyre nehezebben emészthető játék miatt, de végig kitartott mellette az Arsenal vezetősége, s lehet, hogy az utolsó lehetőséget ragadta meg, mielőtt megköszönték volna neki az eddigi erőfeszítéseit.
A PSG esetében a családias légkört és az egók visszaszorulását emeltük ki, mint olyan összetevőt, amelyet adatokkal nem lehet leírni. Az Arsenalt elemezve ki kell hangsúlyozni, hogy a játékosokról már nem lehet azt mondani, hogy vesztes mentalitásúak, az angol bajnoki címmel pedig lehet, hogy olyannyira megszabadultak a béklyóktól, hogy rájuk sem ismerünk majd Budapesten. Azt eddig is tudtuk, hogy David Raya, William Saliba, Declan Rice, Martin Ödegaard, Bukayo Saka, Eberechi Eze, Leandro Trossard vagy Kai Havertz személyében klasszisokkal van tele a londoniak kerete, de ahogy Thierry Henry is mondta az Atlético Madrid kiejtése után, a PL és a BL megnyerése után örökre ráragadna a felejthetetlen jelző erre a garnitúrára.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. május 30-i lapszámában jelenik meg.)
