Jégkorong: miért vonul vissza annyi fiatal magyar hokis?

Ne legyenek tévképzeteink, a magyar bázisú bajnokság, az Erste Liga jelenlegi színvonala nem elegendő ahhoz, hogy a válogatottunkat előrébb juttassa. Ez minden bántó szándék nélkül kijelenthető, a májusi elit-világbajnokság előtt és alatt is elhangzott a játékosok és a vezetők szájából: amíg a mieink zömét az osztrák bajnokságban pallérozódó fehérváriak és Erste-játékosok teszik ki, ellenfeleinknél elvétve, a negyedik sorban és a tartalék játékosok között találhatunk egy-egy hokist, aki hasonló szinten játszik hétről hétre. Így kellene felvenniük a versenyt.

Természetesen nem varázsütésre orvosolható a probléma, hosszú évek céltudatos utánpótlás-nevelésével szűkíthető a szakadék a világelit és Magyarország között. Éppen ezért egy éve az Erste Liga vezetői bejelentették az osztrák mintára – de sok esztendős csúszással – létrehozott új pontrendszert, elősegítendő a fiatal magyarok fejlődését.

Az elképzelés dicsérendő, a megvalósítás azonban egyelőre nem az igazi. A nyáron több fiatal vonult vissza méltatlanul korán, köztük például Illés Márton – a DVTK Jegesmedvék 20 éves védője a legutóbbi U20-as divízió 1/A-világbajnokságon húzóembere volt válogatottunknak, s első ránézésre az sem tűnik rossznak, hogy a miskolciaknál 32 bajnokin is jégre lépett. Igen ám, csak sok esetben a játszott meccsek száma nem tükrözi híven a valóságot, nem mindegy, hogy valaki 25 percet vagy epizódszerepet kap. Márpedig sokszor fordul elő, hogy a fiatalok, akiknek az Erste Liga-szereplés ajánlólevél kellene legyen a külföldi, erősebb bajnokságokba, alig-alig lépnek jégre, s nincs mit felmutatniuk, amivel kiérdemelnék az előrelépést.

Persze az sem könnyíti meg a dolgukat, hogy alapesetben is viaskodnak a jégidőért a légiósokkal, az orosz–ukrán háború pedig megszámlálhatatlan negatív vonatkozása mellett a feltörekvő európai jégkorongozókat is újabb akadályok elé állítja. Ugyanis a világ második legerősebb bajnokságából, az orosz bázisú KHL-ből sok külföldi távozott, akik egy fokkal alacsonyabb szinten jegyzett ligába szegődtek – kiszorítva azokból többeket, láncreakciót kiváltva.

A magyar fiatalok patthelyzetbe kerülnek. Továbbállni nem tudnak, mert nem mutattak hozzá eleget, az Erste Ligában pedig nemigen kapnak lehetőséget, főleg akkor, ha betöltötték 23. életévüket, s már „nincs szükség rájuk” a pontrendszer kvótájának teljesítéséhez. Félreértés ne essék, a szisztémának igenis van létjogosultsága. Nem véletlen, hogy a „sógoréktól” például az NHL-draft ötödik (!) helyén választották ki David Reinbachert, miután tavaly 8.-ként kelt el Marco Kasper, 2020-ban pedig 9.-ként Marco Rossi. De a mi változatunkon még hangolni kell.