Csillag Péter (Katar)
2022.12.06 09:59

Katar másik vb-je: teveszépségverseny a sivatagban

Katar másik vb-je: az ősi nomád törzsekkel együtt élő állat kultusza ma is él, a gyorsasági versenyen gépostorral hajszolják, a legszebb példányt különleges vetélkedőn választják ki.

Katarban hagyomány a tevék versenyeztetése, a győztes gazdája hatalmas összeggel gazdagodhat (FOTÓ: SHUTTERSTOCK) – képre kattintva galéria nyílik!

 

Ha a labdarúgásban nem is, egy másik vetélkedésben jelentős hagyományokkal büszkélkedhet Katar: a teveversenyben. A sivatagi emlősökkel együtt élő nomád őslakosok körében évszázadokra visszanyúló szokás volt összemérni az állatok ügyességét, sebességét, és szórakoztató látványosságként a gyakorlat a huszadik században is megmaradt. Eleinte nagyobb ünnepekhez, előkelő családok fontos eseményeihez kötődött a bemutató jelleggel rendezett esemény. Szerepe azonban az 1970-es évek elejétől fokozatosan átalakult, és idővel professzionális versenysporttá fejlődött, vágtázáshoz szoktatott példányokkal, szabályos versenypályával és persze egyre több pénzzel.

A futball népszerűségét kihasználván a tevék világbajnokságán
is előkerült a labda, legalábbis a logóban

Manapság Dohától autóval egyórányi távolságra, az Al-Szahanija nevű versenyterepen zajlanak a futamok hetente egy vagy két napon, a kezdési időpont rendszerint hajnali öt és délután egy óra. Nincs megállás a futball-világbajnokság idején sem, sőt okkal gondolnánk, hogy most van csak igazán alkalom parádézni a nemzetközi vendégsereg előtt a szórakoztató produkcióval. A helyszínen aztán kiderül: tévedés ilyesmit feltételezni, az Al-Szahanija világa nem a napszemüveges amerikai turistáké, a puputevét addig csak állatkertből ismerő európaiaké. Sokkal inkább az elegáns fehér burnuszban feszítő sejkeké, az elnyűtt, kopott ruhában tüsténkedő, cserzett bőrű tevegondozóké, vagyis a belterjes közeg beavatottjaié.

Autózunk a híres pálya felé, hogy jó irányba megyünk, a háromszög alakú KRESZ-tábla mutatja – csak itt nem elénk ugró szarvasra, hanem tevére figyelmeztet. A helyszínre érve az első benyomás rendkívül különös: fél futballpályányi homokos téren tevék tucatjai bóklásznak, pihennek, mozgolódnak, miközben körülöttük nyüzsögnek a szandálos segédek, pórázon vezetve egyiket-másikat, vagy éppen a hátukon igazgatva valami furcsa szerkezetet. A színes zsákba bújtatott doboz tulajdonképpen a hajcsár egyetlen eszköze a verseny idején tevéje serkentésére: miután egy 2004-es törvény megtiltotta a korábban bevetett gyerekzsokék alkalmazását, azóta a nem egészen huszonöt kilogrammos gép helyettesíti az emberi segéderőt. Pontosabban annak közvetlen változatát, a tevét hajtó szakember elvégre ott van az állat mellett, a versenypályával párhuzamosan kialakított aszfaltúton viszi autóval sofőrje, hogy a járműből távirányítóval serkentse tevéjét a gyorsabb vágtára. Hogy miként? Bármily különösnek tetszik, a masinára erősített korbács gombnyomásra oda-odacsap a rohanó versenyző hátára, keményen továbbítva a kocsijában ülő vezérlőember üzenetét. Némelyik állat bőrén hátul gyanús elszíneződések, kenőcsökkel kezelt foltok jelzik, hogy a módszer hatékony bár, de nem éppen kíméletes.

Teveverseny és -szépségvetélkedő Katarban – az NSO Tv riportja

A katari rendezvényen a tevék játszották a főszerepet, de az érdeklődők a helyi kultúrát is jobban megismerhették a vendéglátóknak köszönhetően (FOTÓK: CSILLAG PÉTER)

 

Persze ahogyan az állatsportoknál általában, itt is fennáll a veszélye annak, hogy a teve egészsége, védelme, biztonsága háttérbe szorul, ha a siker a tét. Márpedig itt nem csupán az aznapi dicsőségért harcolnak, a legfürgébb teve gazdája jelentős társadalmi és anyagi presztízzsel járó jutalomban részesül: az emír édesapja és elődje, Hamad bin Kalifa al-Tani tiszteletére rendezett fő versenyen, az őfelsége aranykardjáért zajló viadalon egy 2019-es cikk szerint a győztes akár félmilliárd forintnak megfelelő riállal is gazdagodhat. És ha már szóba került a pénz: mivel az iszlám vallás szigorú előírásai határozzák meg az országban érvényes törvényeket, Katarban tilos a sportfogadás, így a hagyományos európai lóversenyeken kialakult szokások sem érvényesülhetnek. Helyiektől kapott tájékoztatás szerint némi kiskapu azért nyílik a szerencsejátékosok előtt, ugyanis létezik a teveversenyen tippjáték, amelynek legjobbjai között valamiféle sorsolásos rendszerben jutalmat is osztanak. Mindenesetre a „lovin” megszokott nézőtéri pénzezés itt nem működik, konkrét összeget csak a leggyorsabb teve gazdája kap.

A tevék hátára erősített szerkezet segítségével a hajtók a távolból sarkallhatják gyorsabb futásra állataikat, nem feltétlenül kíméletes módon

 

Valójában azonban nézőtér sincsen, az éppen elrajtoló versenyt a hat kilométer hosszú, félköríves versenypályával párhuzamosan autózva figyeljük éppen, elég rossz látószögből. A betonszarkofágokkal elválasztott, több sávnyi aszfaltozott szakaszok beosztása a következő: az elképesztő tempóban, 60–65 kilométer per órás sebességgel száguldó tevékhez legközelebb haladhat a televíziós kocsi, utána következik a tevéket gépkorbácsoló hajtók autópályája, végül az eseményektől legtávolabb a semleges nézőké. Katari mellett kuvaiti, emírségekbeli, bahreini rendszámot látunk az előttünk kacsázó autókon, erősítve a benyomást, hogy ami mellettünk zajlik, sokkal inkább sivatagi népek szenvedélye, mintsem nyugati utazók hóbortja.

A vendégek hagyományos „díszletek” között élvezhették a katari vendégszeretet, és közben megkóstolhatták a nomád törzsek tradicionális italát, a karakot is

 

Nyakukat előrenyújtogatva, öles léptekkel vágtatnak a tevék, patájuk alatt porzik a föld. Igencsak szétszóródik a mezőny az első kilométer után, bár éppen most, jobbra pillantva a biztosító rendőrautó mögött egy-egy fej fej mellett száguldó versenyző párharca bontakozik ki. A pálya utolsó szakaszánál, közvetlenül a befutó előtt elválik egymástól a tevék és a velük robogó népes autókonvoj terepe, az aszfaltút visz előre, az állatok jobbra térnek, váratlanul és hirtelen szakad vége a futamnak. Egy gyors kanyar után azonban már kezdődik is a következő – és ez így megy, megállás nélkül, órákon át.
A versenytevéket kétéves koruktól képzik tudatosan, jellemzően a jobb teljesítményre képes nőstény példányokat. Naponta kétszer negyvenöt perc a kötelező edzésidejük, a tréning alól természetesen versenynapokon kívül sincs felmentés, az állatok erőnléti állapotát, ideális testmutatóit pedig speciális diétával is elősegítik. Ahhoz, hogy egy teve rajthoz állhasson, minimum negyven kilométer per órás sebességgel kell futnia, egy ideálisan edzett példány pályafutása pedig általában tíz évig tart. Hiába, tevének sem könnyű lenni errefelé.

 

Ezt megállapítom magamban a katari tevekultúra másik érdemleges állomásán is, a közelben rendezett Mzajen-világbajnokságon. A rendezvény először is arról szolgál bizonysággal, hogy manapság Katarban már nem tudnak kilépni a világbajnoki dimenzióból, kis túlzással a rántottasütő versenyt vagy az óvodai fogócskázást is világbajnokságnak nevezik. A titulus kiváltképp meglepő, ha a megnevezett esemény tulajdonképpen egy teveszépségverseny, némi kulturális bemutatóval körítve. Ha esetleg valaki nem járt még teveszépségversenyen, annak elmondom, hogyan megy az ilyesmi: egyesével a dísztribün elé vezetik az engedelmesen pózoló állatokat, a zsűri tagjai fontoskodó hümmögések közepette feljegyzik pontszámaikat, majd a végén gondos mérlegelés után győztest hirdetnek. És ha véget ér a dolog érdemi része, a főként dúsgazdag tevetulajdonosokból álló nézősereg finom tapsra ragadtatja magát, feláll a helyéről, és a békésen legelésző tevemanökenektől nem zavartatva folytatja csevegését üzletről, beruházásról, befektetésről. Mert a pénz fontos tényező itt, egy tökéletes példány ára a teveszépségiparban forgolódók körében akár egy jó sportkocsiéval vetekedhet.

Valójában én már csak a szépségver­seny „harmadik félidejét”, a kötetlen társalgást láthattam, a korábbi fázisokról csak elbeszélésből tudok, azokról egy fontos találkozó miatt lemaradtam. Meghívott ugyanis a vendégeknek kialakított, díszes szőnyegekkel kényelmessé tett sátrába az ősi tevekultúra egyik szenvedélyes követője. Miközben barátságosan megkínál a nomád törzsektől örökölt édeskés arab itallal, a karakkal, felteszek neki néhány egyszerű, kissé gyermekded kérdést. Rögtön az első után kiderül, száztizenhétszeres tevetulajdonossal van dolgom.

„Figyeljen ide, barátom! – néz a szemembe. – Őszinte leszek magával. Sokan a tevék környezetében érzik jól magukat. Szeretnek a sivatagban lenni, csendben, nyugalomban. Van, aki pénzt csinál ebből, adja-veszi a tevéket. De mi másként gondoljuk. Nem a pénz miatt tartunk tevét, hanem azért, mert így érezzük jól magunkat.”

A szépség relatív fogalom, talán egy teve esetében is, de a zsűri próbálta objektív szempontok alapján eldönteni, melyikük a legszebb

 

Nem hagy nyugodni a kérdés, mit gondol egy beduin tradíciókhoz ragaszkodó tevegazda a labdarúgó-világbajnokságról. Láthatóan nem hozza lázba a felvetés…

„A futball jó dolog. Néztem valamicskét belőle, de nem szeretem úgy, mint a sivatagot vagy a tevéket. Nekem a tevék jelentik a nyugalmat.”

A vendég fontosabb, mint a család – Miniinterjú Szadam Hamad Al-Muflahival, a teveszépségverseny sajtóképviselőjével
– Miként zajlik egy teveszépség­verseny?
– Először az állatorvosok ellenőrzik a versenyzőket, kizárva a csalás lehetőségét. Egyes tulajdonosok próbálkoznak botoxozással, mesterséges feltöltéssel és egyéb eszközökkel, hogy még szebbé tegyék az állatokat. A doktorok azért vannak itt, hogy biztosítsák, nem történik ilyesmi, nem sérül a tevék egészsége. Ha lezárult a vizsgálat, átszállítjuk a tevét az elülső, tribün előtti részre, ahol a zsűri osztályozza.
– Mely szempontok alapján?
– Nézik a fejformáját, az orrát, a szemét, a fülét, a bőrét, a méretét, az egészségi állapotát, a bőrszínét, a szőrzetét, a farkát, a púpját.
– Mi a teve szerepe a helyi kultúrában?
– A szemünkben a tevének hatalmas értéke van. Tiszteljük, mert valamikor a tejével táplálkoztunk, a bőréből készült ruhát viseltük, a húsát ettük, és közlekedési eszközünk is volt. Vele tudtuk túlélni a régi idők nehézségeit.
– A futball-világbajnokság miatt rendezték most az eseményüket?
– Igen, az időzítésnek ez a magyarázata. A Mzajen-világbajnokság azonban nem csupán teveszépségverseny. Amint láthatja, úgy alakítottuk ki ezt a helyet, hogy módot adjon kultúránk bemutatására is. Szeretnénk betekintést nyújtani abba, ahogyan régen éltünk, a sivatagban, a tevékkel együtt. Itt van az egyik oldalon a múzeumsátor, a másikon pedig a hagyományos ételeket lehet megkóstolni. Így nézett ki valamikor a mi életünk, amilyennek itt látja. Leülhet a sátorba, itt nincsen légkondicionáló, nincsen ventilátor. Amit ma látni Katarban, már nem ez a világ, de így jutottunk el oda, ahol tartunk.
– Nem kedveli Katar modern életstílusát?
– De, szeretem, szeretjük. Ugyanakkor őrizni akarjuk a kultúránkat, és úgy megyünk a jövőbe, hogy visszük magunkkal. Persze, fejlesztettünk mi is, itt van például ez a nagy VIP-sátor a tulajdonosoknak, a versenyvezetőknek és a díszvendégeknek. A mi szemünkben azonban minden vendég VIP. Hagyomány, hogy aki belép a házamba, mindenkinél fontosabb, még a saját családomnál is.

 

 

2023.01.05 21:56:56

Foci vb 2022 nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. Nehéz összehasonlítani a 2022-es vb-aranyérmes argentin válogatottat az évtizedekkel ezelőtti csapatokkal.

2023.01.04 21:38:36

Foci vb 2022 nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. A gazdasági érdekek mindig legyőzik a szakmai indokokat.

2022.12.31 00:19:21

Foci vb 2022 nemzetisport.hu

ALAPVONAL. LUCIFER Hiú törekvés! Mert egyént sosem / Hozandsz érvényre a kor ellenében: / A kor folyam, mely visz vagy elmerít, / Úszója, nem vezére az egyén. / Kiket nagyoknak mond a krónika, / Azok mind, kik meghallották, mi a kor dala.