A profi – Vincze András jegyzete

„Arra vagyok a legbüszkébb, hogy amikor annak idején Franciaországban az utcán, később az utánpótláscsapatokban játszottam, ugyanúgy szórakoztatott a futball, mint most.” „Arra vagyok a legbüszkébb, hogy amikor annak idején Franciaországban az utcán, később az utánpótláscsapatokban játszottam, ugyanúgy szórakoztatott a futball, mint most.”

Nagyszerű, sőt megszívelendő mondat (azoknak biztosan, akik sikeres labdarúgók szeretnének lenni), és mindennél erősebben kínálja a példát arra, hogy Aissa Laidouni miért lesz ott – a világbajnokságon.

Mert profi .

A magyar bajnokságból a tunéziai labdarúgó az egyetlen, aki eljutott Katarba, s nyilván a személye, szereplése ad plusz élménydózist ahhoz, hogy itt, Magyarországon csipetnyivel
nagyobb érdeklődéssel figyeljük a minden szempontból szokatlan torna mérkőzéseit. Ugyanakkor ilyenkor ébredhetünk rá arra is, hogy bizony egyre jobban hiányzik a lelkünknek az érzés, milyen jó lenne szurkolni a magyar válogatottnak a vb-n. Mexikó, azaz 1986 óta nem tehetjük ezt, igaz, 1994- ben az egész világ előtt dagadhatott a keblünk, hiszen mi, magyarok is ott lehettünk a világbajnoki döntőben, mégpedig az áldott emlékű Puhl Sándor játékvezető révén (és persze Márton Sándor, Székely Ferenc, Vágner László, Kassai Viktor, vagy most Katar kapcsán a nagykárolyi Kovács István is honfi kötődést jelentett és jelent a legnagyobb futballtornához), de a játék, vagyis az, hogy a labdához a magyar válogatott meccsein edződött rüszt, külső vagy spicc ér hozzá – na az, ami mindennél katartikusabb élményt jelentene nekünk.

A ferencvárosi légiós hozzáállása és a nem csekély kihívással kapcsolatos önbizalma mindenesetre példaértékű, hiszen a vb-címvédő franciák elleni csoportmeccsnek is úgy vág neki, hogy „...engem nem érdekel, ki jön velem szemben, kemény fából faragtak”. S e keménységet – hogy megint kicsit „hazabeszéljek” – éppenséggel a Ferencváros nemzetközi szereplése adta meg, így okkal él Aissa Laidouniban a remény, hogy a futballpályán ritkán látható csoda megtörténhet vele Katarban is.

Egy biztos, Magyarországról lesznek szurkolói ehhez – nagy hajrá minden cselhez, passzhoz és persze gólhoz is!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!