

Vasárnap Argentína drámai küzdelemben, 3–3-as döntetlen után tizenegyesekkel legyőzte Franciaországot a katari világbajnokság döntőjében, a trófeát így Lionel Messi, a katari tulajdonú Paris Saint-Germain labdarúgója emelhette a magasba, a néhány másodperccel korábban Tamim bin Hamad al-Tani emír által ráerőltetett furcsa klepetusban. Az arab világban hagyományosan a különleges pillanatokhoz, előkelőségekhez és gazdagsághoz kötődő bist nevű öltözék volt a farsangi boszorkányjelmezre emlékeztető vékony köntös, és az elsőre kissé kínos gesztus máris elérte célját: téma lett a szóban forgó ruhanemű, a hozzá kapcsolódó szimbólumokat, tradíciókat, az arab kultúra mélyrétegeit igyekszik megfejteni a világ. Kiküldött tudósítónk, Csillag Péter vb-búcsúztató írása.
Harmincöt – ennyi utánpótláskorú, azaz 2002-ben vagy azután született labdarúgó lépett pályára a vasárnap véget ért katari világbajnokságon. Hogy érzékeltessük, mindez mekkora előrelépés a fiatalok szerepeltetése terén, számukat összevetettük az ezt megelőző két vb adataival: a 2018-as tornán tíz, míg a 2014-ben rendezetten tizenegy utánpótláskorú játékos játszott csupán (közülük tízen Katarban is pályára léptek). A szövetségi kapitányok, mondhatni, előszeretettel vetettek be fiatalokat, hiszen a harminckét részt vevő válogatott közül húszban szavaztak nekik bizalmat. A spanyolokat irányító (s a torna után leváltott) Luis Enrique volt a leginkább bevállalós, öt utánpótláskorút dobott mély vízbe. További részletek Junior mellékletünkben.

Dembélé újabb koronája; Valter Attila magasabb polcon
