A lap újságírója, Jörn Petersen vetette fel cikkében az ötletet, hogy 24 helyett 32 csapatnak kellene alkotnia az Eb mezőnyét, és több problémát is felsorolt, ami a jelenlegi lebonyolítást illeti. Egyik negatívumként épp a magyar válogatott esetét hozza fel: mint ismert, nemzeti csapatunk a skótok legyőzésével vasárnap fejezte be a küzdelmeket, de csak szerdán tudta meg, hogy nem jut tovább a csoportjából.

A másik példa az 1–1-gyel végződött Szlovákia–Románia mérkőzés, amely kapcsán már a találkozó előtt többen pedzegették, hogy az összejátszás gyanúja is benne van a levegőben, azaz egy barátságos döntetlen, hiszen azzal mindkét válogatott bejut a legjobb 16 közé. Illetve nyilván az angolok pontvesztése vagy a portugálok veresége is olyan esemény, amely másfajta szisztéma esetén nem biztos, hogy megtörtént volna – főleg a játék képe volt beszédes, bár azt senki sem állítja, hogy a luzitánok szándékosan kigolyózták volna a magyar csapatot az Eb-ről.

A jelenlegi megoldás ugyebár 2016 óta él velünk, azon a tornán debütált a 24 csapatos formátum. A lebonyolítás árnyoldalai korábban is nyilvánvalóak voltak, de talán ezen az Eb-n ütköztek ki leginkább, most vált végképp világossá, hogy a helyzet messze nem ideális. S bár mondhatnánk, hogy ez csak a magyar szurkolók szemében tüske, mivel most a mieink lettek ennek a kárvallotjai, de mint látható, nem csak hazánkban foglalkoznak a témával.

Igazságtalannak tartja a szerző azt is, hogy egyes csoportmásodikok másik második helyezettekkel játszanak, míg mások valamely kvartett győztesével. Az pedig csak a hab a tortán, hogy nem is napról napra, hanem meccseken belül is változott, hogy melyik négyes harmadikja hová, melyik csoportelső mellé kerül oda a nyolcaddöntőben.

Hogy milyen megoldások lehetnek? A 16 csapatos Eb-hez aligha tér vissza az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hiszen sok kisebb nemzet válogatottja bizonyította már, itt a helye a kontinenstornán. Esetleg négy darab hatos csoport kialakítása? Nos, ezzel az lehet a gond, hogy túl sok mérkőzés várna így a válogatottakra.

Maradna tehát a 32 csapatos verzió, ahogy 2022-ig a világbajnokságokon is megszokhattuk. Elképzelhető, hogy kicsivel több gyengébb színvonalú, unalmasabb összecsapást láthatnánk, bár a gól nélküli kedd esténél aligha lehetne rosszabb a helyzet, hiszen se a Dánia–Szerbia, se az Anglia–Szlovénia meccs nem tartogatott túl sok izgalmat. És felvetődik a kérdés, valóban csökkenne a színvonal, ha Erling Haaland vagy Gyökeres Viktor is pályára lépne?

Természetesen a másik serpenyőben ott vannak azok az érvek is, hogy így még kevesebb izgalmat szolgáltatna a selejtezősorozat, illetve még nehezebb lenne rendező országo(ka)t találni, hiszen a több csapat többek között több mérkőzést is jelent – és mindez jogos is.

A fair play szellemében mégis ideálisabb lenne a nyolcszor négy csapat, ahol nem kell a csoportharmadikoknak számolgatni, és az utolsó forduló előtt már biztos továbbjutók is kevésbé sakkozhatnának, hogy mely válogatottat is szeretnék megkapni az egyenes kieséses szakaszban.