Unikum – Thury Gábor jegyzete

Amikor 2013-ban Marco Rossi bronz­érmes lett a Bp. Honvéddal, felkaptam a fejem; attól a kispesti együttestől bravúr volt a bajnoki dobogó. S ugyan 2014-ben távozott, kilenc hónap elteltével visszatérve ismét Kispesten bizonyított, 2017-ben aranyérmes lett a csapattal. Karakteres, érzelemdús embert ismerhettünk meg a személyében, habitusa közel áll a magyarokéhoz.

Megkockáztatom, az MLSZ vezetői ezt is figyelembe vették, amikor a rossz emlékű Georges Leekens után 2018. június 19-én kinevezték szövetségi kapitánynak. A 2018-as vb-selejtezőt Bernd Storckkal elbuktuk, a Nemzetek Ligája-mérkőzések előtt ott álltunk, ahol a part szakad. Nem sikerült tőkét kovácsolnunk a 2016-os Eb-szereplésből, nem az volt a kérdés, felzárkózunk-e Európa középmezőnyéhez, hanem a vergődés mikéntjét vizionáltam. Ráadásul a finnektől kikaptunk 1–0-ra, ezen még az sem segített, hogy Rossi megható szavakkal üzent az Aranycsapatért rajongó néhai nagypapának. Az NL-csoportban második helyen végezve vágtunk az Eb-selejtezőnek, csoportnegyedik pozíció lett a vége. Utólag tudtuk meg, a Wales elleni idegenbeli második félidőbeli hozzáállást látva a hazánkban az Unicumot is megkedvelő Rossi feltette magának a kérdést: kell-e ez neki? Sarkára állt, a többit ismerjük.

Érdemes röviden szakmázni: jó taktikát ötlött ki, a kényszerhelyzetekben is megtalálta embereit a posztokra, nincsenek erőnléti problémák. Nem tagadta, szerette volna visszahozni az országba az öt évvel ezelőtti Eb hangulatát. Eggyé forrt a csapattal, futballistáink tisztelik, márpedig nem utolsó dolog, ha az öltöző a kapitánnyal van, mi több, a szurkolók is. Rossi bölcsen kezelte a magyar drukkerhad körül kialakult nemzetközi helyzetet: nem foglalkozott a Münchenben a hatóságok által vegzált szurkolóinkkal, sem azzal, hogy az itthoni meccseken történtekért az UEFA – a futballban a rasszizmus ellen harcoló szervezet, a FARE kezdeményezésére – „lehetséges diszkriminatív esetek” miatt vizsgálatot indított, noha a francia Lucas Digne kijelentette, nem tapasztaltak ilyen bekiabálásokat. Az UEFA ugyanakkor a németek ellen nem indít eljárást sem a Himnuszunk kifütyülése, sem a mieinket a meccs előtt szivárványos zászlóval provokáló szurkoló miatt – a németek elleni 2–2 után szurkolótáborunk előtt Rossi futballistáinkkal énekelte a Himnuszt, mintegy állásfoglalásaként.

Apropó, Himnusz! Az ő szóhasználata szerint örökbe fogadott magyarként nekilátott, hogy megtanuljon magyarul, s ennek lényege nem abban rejlik, hogy nyelvünkön tartsa a taktikai értekezlet. Az örökbe fogadott gyerek gesztusa, tisztelet a befogadó országnak.

Unikum az ilyen.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!