„Az egész a kézilabdapályán megszerzett technikán múlik. Hosszú évekig kézilabdáztam, itt alakítottam ki a technikámat. Lehetnek olyanok, akiknek kétszer akkora a karjuk, mint nekem, viszont az egészet alapvetően befolyásolja az, ahogyan eldobom a labdát” – magyarázta Aron Einar Gunnarsson.
Hozzá hasonlóan bátyja, a 28 éves Arnór Thór Gunnarsson is válaszúthoz érkezett 15 éves korában, ugyanis ő is párhuzamosan űzte a két sportágat, de ő a kézilabda mellett tette le a voksát, és a Bundesligában szereplő Bergischer HC, valamint az izlandi válogatott alapemberének számít.
„Aronhoz hasonlóan én is 15 éves korom körül döntöttem, méghozzá úgy, hogy abbahagyom a labdarúgást, és a kézilabdára koncentrálok. Addigra már kaptam néhány meghívót a korosztályos kézilabda-válogatottba, míg a labdarúgó-válogatottól nem érkezett, szóval ez állt a döntésem hátterében” – mondta Arnór Thór Gunnarsson.
Ő mezőnyjátékosként kezdte labdarúgó-pályafutását, majd a kapuban kötött ki, és az egyik ifjúsági tornán megválasztották a legjobb kapusnak, de ez sem akadályozta meg abban, hogy szögre akassza a stoplist. Ahogyan testvére a kézilabdából, úgy ő a labdarúgásból tudott előnyt kovácsolni.
„Amikor még futballoztam, rengeteg kültéri futás szerepelt az edzésben. Emiatt tényleg úgy érzem, hogy az állóképességem kicsit eltér azokétól, akik csak kézilabdáztak. Úgyhogy azt gondolom, ez segítette nekem a legtöbbet” – mondta a szélsőként az egész meccsen fel-alá nyargaló kézis. Aron Einar Gunnarsson.
Hozzá hasonlóan bátyja, a 28 éves Arnór Thór Gunnarsson is válaszúthoz érkezett 15 éves korában, ugyanis ő is párhuzamosan űzte a két sportágat, de ő a kézilabda mellett tette le a voksát, és a Bundesligában szereplő Bergischer HC, valamint az izlandi válogatott alapemberének számít.
„Aronhoz hasonlóan én is 15 éves korom körül döntöttem, méghozzá úgy, hogy abbahagyom a labdarúgást, és a kézilabdára koncentrálok. Addigra már kaptam néhány meghívót a korosztályos kézilabda-válogatottba, míg a labdarúgó-válogatottól nem érkezett, szóval ez állt a döntésem hátterében” – mondta Arnór Thór Gunnarsson.
Ő mezőnyjátékosként kezdte labdarúgó-pályafutását, majd a kapuban kötött ki, és az egyik ifjúsági tornán megválasztották a legjobb kapusnak, de ez sem akadályozta meg abban, hogy szögre akassza a stoplist. Ahogyan testvére a kézilabdából, úgy ő a labdarúgásból tudott előnyt kovácsolni.
„Amikor még futballoztam, rengeteg kültéri futás szerepelt az edzésben. Emiatt tényleg úgy érzem, hogy az állóképességem kicsit eltér azokétól, akik csak kézilabdáztak. Úgyhogy azt gondolom, ez segítette nekem a legtöbbet” – mondta a szélsőként az egész meccsen fel-alá nyargaló kézis.
Népsport: csak nem lehetett a magyarokkal „kikukoricázni”
Kun Attila: A hangsúly az egyénen van!
