A szigetországi média nem fogta vissza magát kedden, a szalagcímek szerint a vereség nemcsak „szégyenletes”, hanem egyenesen „megalázó”.
Tudósításában több szakíró is párhuzamot vont az 1950-es világbajnoksággal, amelyen Anglia bombameglepetésre 1:0-ra kikapott az Egyesült Államok csapatától, de a nizzai eredményt a legtöbben még ennél is katasztrofálisabbnak tartják.
„Ez Anglia történetének legmegalázóbb éjszakája volt a nemzetközi porondon. Sokkal rosszabb, mint az 1950-es vereség Belo Horizontéban – írta Paul Hayward a The Telegraph-ban. – A nizzai kudarc sokkal nagyobb trauma, mert abban a korszakban jött, amikor a Premier League már globális iparág.”
A The Guardian szakírója, Daniel Taylor ugyancsak az 1950-es vereséghez hasonlította a hétfőit és úgy vélte: ezek után alaposan megkérdőjelezhető, hogy Anglia még mindig a nagyágyúk közé sorolandó-e a világ futballjában.
A Daily Mail újságírója, Martin Samuel földrengésként jellemezte a kudarcot, és szerinte Roy Hodgsont valószínűleg már azután meneszteni kellett volna a szövetségi kapitányi posztról, hogy a csapat a csoportszakaszt követően búcsúzott a 2014-es világbajnokságtól.
„Micsoda elvesztegetett idő volt ez az elmúlt két év – fogalmazott. – Hodgson két éve sem volt a megfelelő ember a posztra, és most sem az.”
Miközben a szövetségi kapitányt azért kritizálták, mert nem volt tiszta, átlátható terve a tornára, nem találta a legerősebb összeállítást és azt, hogy hogyan is játsszon a csapata, a játékosokat és az angol Premier League-et körülvevő légkört is sokan bírálják.
„Az ország azért nem tud kapcsolódni a játékosokhoz, azért nem érez velük együtt, mert túl sok az ego – írta Ian Herbert a The Independent című lapban. – Túl híresek, túl fontosak, túl gazdagok, túlságosan is hatalmasak… Ez a mostani angol válogatott.”
Hasonló véleményen van Phil McNulty, a BBC vezető szakírója is.
„A végső felelősség a szövetségi kapitányé, de azt látni kell, hogy több játékosa is alaposan cserbenhagyta. Többen ennél sokkal többre képesek” – írta McNulty.
Hozzátette: Hodgson viszi el a balhét, s lemondásával már meg is fizette a kudarc árát, de a jól fizetett Premier League-játékosok sem kerülhetik el a kritikát.
Tudósításában több szakíró is párhuzamot vont az 1950-es világbajnoksággal, amelyen Anglia bombameglepetésre 1:0-ra kikapott az Egyesült Államok csapatától, de a nizzai eredményt a legtöbben még ennél is katasztrofálisabbnak tartják.
„Ez Anglia történetének legmegalázóbb éjszakája volt a nemzetközi porondon. Sokkal rosszabb, mint az 1950-es vereség Belo Horizontéban – írta Paul Hayward a The Telegraph-ban. – A nizzai kudarc sokkal nagyobb trauma, mert abban a korszakban jött, amikor a Premier League már globális iparág.”
A The Guardian szakírója, Daniel Taylor ugyancsak az 1950-es vereséghez hasonlította a hétfőit és úgy vélte: ezek után alaposan megkérdőjelezhető, hogy Anglia még mindig a nagyágyúk közé sorolandó-e a világ futballjában.
A Daily Mail újságírója, Martin Samuel földrengésként jellemezte a kudarcot, és szerinte Roy Hodgsont valószínűleg már azután meneszteni kellett volna a szövetségi kapitányi posztról, hogy a csapat a csoportszakaszt követően búcsúzott a 2014-es világbajnokságtól.
„Micsoda elvesztegetett idő volt ez az elmúlt két év – fogalmazott. – Hodgson két éve sem volt a megfelelő ember a posztra, és most sem az.”
Miközben a szövetségi kapitányt azért kritizálták, mert nem volt tiszta, átlátható terve a tornára, nem találta a legerősebb összeállítást és azt, hogy hogyan is játsszon a csapata, a játékosokat és az angol Premier League-et körülvevő légkört is sokan bírálják.
„Az ország azért nem tud kapcsolódni a játékosokhoz, azért nem érez velük együtt, mert túl sok az ego – írta Ian Herbert a The Independent című lapban. – Túl híresek, túl fontosak, túl gazdagok, túlságosan is hatalmasak… Ez a mostani angol válogatott.”
Hasonló véleményen van Phil McNulty, a BBC vezető szakírója is.
„A végső felelősség a szövetségi kapitányé, de azt látni kell, hogy több játékosa is alaposan cserbenhagyta. Többen ennél sokkal többre képesek” – írta McNulty.
Hozzátette: Hodgson viszi el a balhét, s lemondásával már meg is fizette a kudarc árát, de a jól fizetett Premier League-játékosok sem kerülhetik el a kritikát.
Besült az angol csere
Bellingham elmondta, miért szólalkozott össze Messivel
