A hajrában ráijesztett a Twente az emberhátrányban játszó FTC-re, de megvan a bravúrtovábbjutás!

EURÓPA-LIGA
SELEJTEZŐ, 2. FORDULÓ, VISSZAVÁGÓ
FERENCVÁROSI TC–TWENTE (holland) 2–2 (1–0)
Budapest, Groupama Aréna, 17 200 néző. Vezette: Kopijevszki (ukrán)
FTC: Dibusz – Osváth, M. Gómez, Raemaekers, Cadu (Levi, 88.) – Rommens, Kanikovszki – Zachariassen, Corbu, O'Dowda (Yusuf, 74.) – Joseph (Zohoré, 78.). Vezetőedző: Borbély Balázs
TWENTE: Unnerstall – Van Rooij, Lemkin, Nijstad, Adelgaard (Weidmann, a szünetben) – Zerruki, Van den Belt (Taha, 63.) – D. Rots (Pjaca, 73.), Hlynsson (Lammers, a szünetben), Örjasaeter (Vennegoor of Hesselink, 73.) – Weghorst. Vezetőedző: John van den Brom
Gólszerző: Raemaekers (22. – 11-esből), Joseph (50.), ill. Weghorst (82.), Vennegoor of Hesselink (86.)
Kiállítva: Rommens (36.)
Továbbjutott: a Ferencváros, 4–3-as összesítéssel

ONLIVE TUDÓSÍTÁS ITT!

ÖSSZEFOGLALÓ

Az első üdvrivalgás Erik ten Hagot, az Ajax és a Manchester United korábbi vezetőedzőjét fogadta, amikor jó háromnegyed órával a kezdés előtt odasétált a már akkor jelentős létszámú vendégszektor elé. Meglehet, a Twente sportigazgatója a szokásosnál is lelkesebb drukkolásra biztatta az enschedei tábort, néhány szót legalábbis váltott a szektor előtti korlátnál a holland együttes vezérszurkolóival. Aztán megfordult, elindult vissza a főlelátóra, közben magyar és holland rajongókkal is udvariasan leállt szelfizni.

Hogy vendégoldalon ugyanennyire népszerű lesz-e a lefújás után, azt ekkor még nem lehetett tudni, de hasonlóan Herberthez, a Budapestre látogató, a VIP-szektor mögötti sétányon egy órával a meccs előtt békésen sörözgető németalföldi vendéghez, azt remélte, jobb Twentét lát, mint a múlt héten. Vagy kevésbé jó Fradit…

„Meg kell hagyni, a Ferencváros nagyon jó benyomást tett rám, sokkal jobban futballozott, mint gondoltam – dicsérte Herbert a Mol Magyar Kupa-címvédőt. – Különösen a két gólt szerző csatára nyűgözött le. És amiatt lehetünk igazán bosszúsak, egyben kétségbeesettek, hogy a legjobb csapatunkkal álltunk fel, sőt az új szerzemény Wout Weghorst is a kezdőcsapatban kapott helyet. Úgyhogy nem tudom, mit reméljek a visszavágótól, a fiam mindenesetre magabiztos. Szerinte három egyre nyerünk.”

Az apa pesszimizmusát tovább táplálhatta, hogy az Enschedében duplázó Lenny Joseph ezúttal is pályára bandukolt öt perccel fél kilenc előtt, méghozzá azzal az eltökélt szándékkal, hogy ismét beveszi a holland kaput. Addigra nemcsak a vendég-, hanem a hazai tábor is feltekerte a hangerőt, és bizony a fanatikusok sokkal jobban teljesítettek az első húsz percben, mint a gyepen lévők – utóbbiak mentségére váljék, este kilenckor is 34 fokot mutatott a hőmérő. A feszültség az óvatosabb játék ellenére is tapintható volt, nem csoda, jelentős tétért futballoztak a felek. A Fradi viszonylag magasra tolta fel a védekezését, letámadta a hollandokat, akik látszólag a „csak ne kapjunk gólt” alapfelfogást választották.

Mégis kaptak. Kristoffer Zachariassen remekül játszott össze Josephfel, a tizenhatoson belülre betörve a norvégot buktatták – a tizenegyest Toon Raemaekers roppant magabiztosan váltotta gólra.

A gól után értelemszerűen változott a meccskép, a Fradi térfelére tolódott a játék, ám egy rossz ütemű belépő után Philippe Rommenst leküldte az ukrán játékvezető – a VAR-szoba jogos közbenjárásával. Lehetett elkezdeni izgulni.

Ilyenkor jönne jól Nagy Ádám – hallatszott a lelátóról a második félidő elején, nos, jó hír a ferencvárosi híveknek, hogy lapunk információja szerint az Angliát és Olaszországot is megjáró 88-szoros válogatott védekező középpályás pénteken már a Fradival edz. Annál is jobb hír persze nekik, hogy Lenny Joseph továbbra is a Fradi csatára. Mit sem törődve az emberhátránnyal, a világbajnokságon is szereplő haiti válogatott csatár kevéssel a szünet után egymaga hátára vette a holland védelmet, jóval a felezővonalon túlról megiramodva egészen a tizenhatosig vezette a labdát, majd mindenkit meglepve visszahúzta a rövidre. Klasszis játékosra valló pazar megoldást választott.

Idénybeli négy Európa-liga-selejtezőjén már négygólos, kérdés, meddig lehet megtartania a Fradinak a legkiválóbb játékosát... Amíg nem derül ki, alapszakaszba jut-e a csapat, aligha lehet szó az értékesítéséről, azután ki tudja. Jó tíz perccel a vége előtt mindenesetre a szurkolók vastapsától kísérve hagyta el a pályát.

A második hazai gól persze Borbély Balázs érdeme is, az FTC mestere a kiállítás dacára sem változtatott csapatán, nem hozott be plusz egy védőt vagy valamelyik szélső helyett védekező középpályást a kiállított Rommens helyére, 4–4–1-es rendszerben igyekezett meggátolni a hollandok helyzetbekerülését, miközben viszonylag bátor labdás játékra buzdította övéit. A Ferencváros dicsérete, egyben a Twente súlyos kritikája, hogy a piros lap ellenére sem tudtak a hollandok igazán nagy helyzetet teremteni. (Egészen a hajráig.)

Az idő múlásával a Fradi-tábor, ha lehet, még hangosabbá vált, az addig frenetikusan szurkoló Twente-drukkerhad viszont kezdte ugyanannyira elveszíteni a hitét, mint kedvenceik. Távoli lövésekkel azért próbálkoztak a piros mezesek, sokáig mindhiába. Meglehet, a zöld-fehérek is kezdték elhinni, megvan a továbbjutás, két kihagyást azonban megbüntetett az enschedei gárda: előbb Wout Weghorst stukkolt a kapuba, majd kevéssel a vége előtt Lucas Vennegoor of Hesselink (az egykori kitűnő csatár, Jan Vennegoor of Hesselink fia) bólintott védhetetlenül. Sőt, Stav Lemkin ugyancsak fejjel a győztes gólt is megszerezhette volna a rendkívül izgalmas hajrában, de megúszta az órási szívvel játszó Fradi.

Összességében persze megérdemelten ment tovább, és ha úgy játszik a következő körben a Górnik Zabrze ellen, mint a Groupama Arénában nyolcvan percig, bízhat abban, hogy az Európa-liga alapszakaszáért futballozhat majd. 2–2

ONLIVE TUDÓSÍTÁS ITT!