Alvás a pokolban – Somogyi Zsolt jegyzete

Már az furcsa volt, hogy Athénban a visszavágót övező hangulatról beszélt Dejan Sztankovics. Éppúgy, ahogy a poklot emlegette szerdán is, és ezen a görögök csak mosolyogtak, mert bár sok mindentől tarthatnak Budapesten, de speciel a tüzes nézőtéri hangulathoz nagyon hozzászoktak. A forró atmoszférájú Tumba Stadionból, a listavezető PAOK szaloniki arénájából érkeztek a magyar fővárosba – vagyis nem valamiféle skandináv falusi csapat volt az ellenfél, amely dermesztő csendben játssza a mérkőzéseit. Amúgy már a feröeri ellenfél sem rettent meg a miliőtől fél éve, és rettentő ostobaságnak gondolom, hogy néhányan félreértették a ferencvárosi vezetőedzőt, és az Olympiakosz szálláshelyénél, az éjszaka közepén rendeztek tűzijátékot, megzavarva a görögök pihenését. Most abba ne menjünk bele, sportember továbbjutna-e ilyen segítséggel, de ez szinte mindig visszaüt, a futball istenei azonnal megbüntetik az ilyesmit: melyik csapat tűnt a pályán kialvatlannak, bágyadtnak? Az igazi szurkolókat sokkal jobban zavarta, hogy miközben a görög csapat bajnokit játszott, a Fradi halasztott, mégsem lehetett látni, mivel készült meglepni ellenfelét a magyar bajnok. Mire készültek egy hétig? S amikor Dejan Sztankovics a meccs után is a szurkolókat sajnálta, arra lehetett gondolni, alig van olyan lelkes drukker, aki igényelné, hogy ennyiszer hangsúlyozzák a fontosságát – az udvariaskodás nem feledteti a kiesés okozta keserűséget.

Úgy tűnt, mintha az lett volna az elképzelés, hogy a szurkolói támogatással majd „valahogy” szerez egy gólt a Fradi. A játékoskeretek közötti különbséget kár tagadni, de az volt az ember érzése, a szerb edzővel ellentétben José Luis Mendilibar megértette csapatával, mi a teendő, és néhány percnyi várakozás után ráküldte övéit a hazaiakra, akiket ez teljesen megbénított. Nagy dolog, hogy az FTC ismét megérte a kupatavaszt, de mintha még mindig olyan játékosok alkotnák a keretet, akik a magyar bajnokságot félgőzzel is megnyerik, míg ezen a szinten ötlettelennek, tanácstalannak tűnnek. És fáradtnak. Korábban nem volt érezhető kondicionális probléma, az Olympiakosz ellen már nagyon nem esett jól senkinek a mozgás a 70–75. perc után. No de minden relatív, és akár már vasárnap lendületesnek, kreatívnak, lehengerlőnek tűnhet a Ferencváros – még akkor is, ha a drukkerek hagyják aludni az újpesti játékosokat.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!