Nagyszerű reakció – Bobory Balázs jegyzete

Azért sorjáztak a kérdőjelek. 

Szakmai részről Marco Rossi vakarhatta gyakran tar fejét, vajon hogyan tegye hatékonyabbá a magyar válogatott támadójátékát, mert a Nemzetek Ligájában eddig két mérkőzésen nem sikerült kapuba találni, anélkül meg nem lehet meccset nyerni, és pontot sem egyszerű szerezni. 

Másrészt a nemzeti csapat a kritikák kereszt­tüzébe került, régen volt ennyire számonkérő vele a sajtó és a drukkerek is, szóval nem lehetett tudni, hogyan reagálnak Szoboszlai Dominikék a megváltozott a hangulatra. 

Azért a bizalom él, ezt mutatta az is, hogy megint majdnem teljesen megtelt a Puskás Aréna, csapatunk pedig úgy állt bele a grúzok elleni harcba, ahogy egy gödörből kikecmeregni akaró társaságnak kell. Az első félidőben élesek, frissek, agresszívak voltak a mienk, a le- és visszatámadások szinte minden alkalommal ültek, és próbálkozásban sem volt hiány, tüzeltek rendesen, de egy darabig megint nem volt szerencsénk. Aztán egy jó labdaszerzés után gyönyörűen végigfuttatott akció végén Kerkez Milos megszerezte első gólját a nemzeti csapatban, és a szünetig arra kellett figyelni, hogy a kapott góltól felébredő grúzok ne egyenlítsenek gyorsan. Azt azért a pihenő alatt jó volt összegezni, hogy végre egy kezdeményező, bátor magyar válogatottat láttunk az első negyvenöt percben, és az is rendkívül örömtelinek tűnt, hogy a „kísérleti” támadósor nemegyszer sakkban tudta tartani a rutinos vendégvédőket. 

Volt, amire a második félidő eleje rávilágított: egy csapat ha elveszti a bizalmát edzőjében, nem úgy futballozik, mint a mieink, úgy tűnt, minden rendben Marco Rossi és a játékosok között. Nemzeti csapatunk a szünet után rápakolt még egy lapáttal, és sorban alakította ki a lehetőségeit, a 65. percben már húsz próbálkozásnál tartottunk, csak azt bánhattuk, hogy még mindig csak egy gólt született ennyi kísérletből. 

Éppen ezért „izgulós” lett a vége, mert bár a grúzokban – Hvicsa Kvaracheliával együtt – nem volt sok ötlet, azért annyira képesek voltak, hogy az addigra lecserélt vezérét, Szoboszlai Dominikot nélkülöző magyar válogatottat beszorítsák. 

A Marco Rossi által emlegetett szerencse most végre nem pártolt el attól az együttestől, amely többet tett a győzelemért. A csapatunk nagyon fontos sikert aratott, és csoportjában újra harcba szállt akár a feljutásért is.