Kopasz Bálint, Szilágyi Áron és Milák Kristóf már tudja, milyen az olimpiai dobogó tetején állni – Szilágyi triplán is –, a pólósok 2008 óta várnak rá… (NS-MONTÁZS: DÖMÖTÖR CSABA, FÖLDI IMRE)

Még egy vékony porréteg sem nagyon képződhetett a tokiói érmeken, máris lőtávolon belül a következő olimpia: a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott játékok után csak hároméves ciklus áll a sportolók és az edzők rendelkezésére – ennek járunk most a felénél, és lassan minden sportágban elkezdődik a kvalifikációs időszak.

Hogy a magyar csapat milyen létszámú lesz, az a jövő zenéje, de nyilvánvalóan az a cél, hogy legalább a tokiói számot elérjük: 2021 nyarán Magyarországot 23 sportágban 172 versenyző képviselte a játékokon (teniszezőink két kvótát szereztek és hárman indulhattak volna Tokióban, ám sérülések miatt végül nem volt magyar résztvevő Japánban).

Összeállításunkban a magyar szemmel a legtöbb sikerrel kecsegtető sportágak párizsi kvalifikációs rendszerét tekintjük át.

ÚSZÁS

A váltókkal „extra” embereket is lehet nevezni

Március 1-jétől (2024. június 23-ig) nyílik az „ajtó”, innentől lehet megúszni az olimpiai A-szinteket: a párizsi játékok úszóinak létszámát 852-ben maximalizálták. A kiadott A-szintek teljesítése automatikusan indulási jogot jelent azzal a megkötéssel, hogy egy számban egy ország két versenyzőt indíthat az olimpián. Fontos kitétel, s ez már Tokió előtt is így volt, hogy a B-szint megúszása (a régi szabály szerint, ha egy ország egyetlen versenyzője sem teljesítette az A-szintet egy adott számban, egy B-szintet elérő úszója indulhatott az olimpián) nem jelent automatikus rajtjogot.

Módosítottak a korábbi kiíráson, a júliusi fukuokai világbajnokság első három helyezettje kvalifikál a váltószámokban – a fennmaradó 13 helyet a fukuokai és a 2024. februári dohai világbajnokságon osztják ki az időeredmények összevetése alapján. A váltókba lehetőség van „extra” embereket nevezni: ha egy váltó kvótát szerez, két, ha két váltó kvalifikál, négy, ha három, akkor hat, ha négy, akkor nyolc, ha öt, úgy tíz, ha hat vagy hét kvartett kvalifikál, további 12 úszó nevezhető.

Fukuokában gazdára találnak az első kvóták a nyílt vízi úszók között is, hiszen mind a nőknél, mind a férfiaknál megszerzik az olimpiai indulás jogát a dobogósok – a további 13 résztvevő a dohai vb-n derül ki (ezenfelül a rendező ország és az öt kontinens legjobbjai is kvalifikálnak), ám országonként csak két versenyző indulhat. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a bármelyik vb-n megszerzett kvóta nem zárja ki, hogy egy második úszó is kvalifikáljon, és újdonság az is, hogy 800 vagy 1500 méteren A-szintet elérő sportoló is nevezhető a 10 km-es viadalra, de ezt a „kiskaput” csak azok az országok vehetik igénybe, amelyekben nyílt vízi kvótát csak egy-egy úszó szerzett a kvalifikációs időszakban.

KAJAK-KENU

Duisburgban dőlnek el a lényegi kérdések

A sík vízi kajakosoknál-kenusoknál az olimpiai kvalifikáció rendje nem változott az eddigiekhez képest, de a műsorban szereplő versenyszámok listájával együtt a maximális kvótaszám is csökkent, 248 helyett csak 236-an állhatnak rajthoz Párizsban.

Reményeink szerint 18 magyar lesz köztük – ez ugyanis a maximálisan megszerezhető kvóta országonként (kajakban nemenként hat-hat, kenuban három-három), bár a Magyar Kajak-kenu Szövetség előrejelzése szerint „csak” 17 a reális, női kenuban kettővel számolnak „biztosan”, és még egyben reménykednek a honi szakvezetők.

A szóban forgó kvótákat az augusztus 23-tól 27-ig tartó duisburgi világbajnokságon kezdik el kiosztani. Természetesen a szövetségi kapitánynak, Hüttner Csabának a legnagyobb könnyebbséget az jelentené, ha válogatottunk már Németországban megszerezné a maximális számú kvótát, ezért a kajakosoknál ügyesen kell összeállítania a kirakóst, hiszen egy versenyző egy kvótát szerezhet. Így a párosok és a négyes hajók között a nőknél egyáltalán nem lesz átfedés, de a férfiaknál is csak egy versenyző indulhat el több olimpiai számban. Ráadásul a négyeseknél nincs javítási lehetőség, egyedül a duisburgi vébén vívhatják ki a kvótákat – ehhez elég az első tízben végezni, feltéve, hogy négy kontinens országa is bejut a döntőbe. Ellentétben egyesben és párosban még nincs veszve semmi, ha a németországi teljesítmény elmarad a várttól, és nem jutna be magyar egység a legjobb hat közé – bár ne így legyen. Egyrészt a 2024-es első világkupaversenyen kettő, másrészt az európai pótkvalifikációs versenyen még egy kvótát osztanak, s bár remélhetőleg ekkor már nem kell izgulni, ha mégis, a hazai pálya a mieink mellett szól, hiszen mindkettőt Szegeden rendezik.

VÍVÁS

Egy csapatkvóta három egyéni indulási jogot ér

Maradtak a korábbi szabályok a sportágban, vagyis az április 1-jén induló (és 2024. március 31-én záruló) kvalifikációs időszakban rajtol a kvalifikációs ranglista is – a folyamatosan frissülő világranglista mellett.

Az előbbi mutatja majd meg, mely csapatok indulhatnak a játékokon, s azt is, hogy egyéniben ki szerez kvótát Párizsra, az utóbbi pedig az egyébként megszokott módon „dolgozik tovább”, és fontos kitétel, hogy a kvalifikációs időszakban is a világranglista alapján állnak össze az ágak a versenyeken.
Az olimpián nyolc csapat indulhat (illetve ha a rendező ország, azaz Franciaország az adott fegyvernemben nem szerzett kvótát, élhet az indulás jogával): a rangsor első négy helyezettje automatikusan kvalifikál, utána osztják ki kontinensenként a kvótákat azzal a kikötéssel, hogy ha egy földrész valamelyik csapata nincs ott a legjobb 16 között, helyébe az indulókon kívül legjobb helyen álló együttes lép.

Ha egy ország válogatottja valamelyik fegyvernemben csapatkvótát szerez, akkor négy vívót utaztathat Párizsban, és ebből hármat az egyéni viadalon el is indíthat – a negyedik versenyzőt csak a csapatversenyen lehet bevetni azzal a kitétellel, hogy esetleges változtatás után a lecserélt vívót már nem küldheti ismét pástra az edző.

Ha egy ország egy fegyvernemben nem szerez csapatkvótát, egyéniben egy versenyzőt indíthat – ha az a vívó a világranglistán az európai versenyzők között a legjobb kettő között van (a csapattal kvalifikáló sportolók után).

Klujber Katrin, Tóth Krisztián, Szőke Alex és Gulyás Michelle egyaránt Párizsról álmodik (NS-MONTÁZS: ÁRVAI KÁROLY, DÖMÖTÖR CSABA)

VÍZILABDA

Az idén csak a vb-n osztanak kvótát

A mezőny létszáma nem változik Tokióhoz képest, tizenkét férfi- és tíz női válogatott lehet ott a párizsi játékokon. Rendezőként Franciaország mindkét nemnél automatikus résztvevő, a többi csapat elsőként a júliusi vizes világbajnokságon szerezhet kvótát. Fukuokából a férfiaknál és a nőknél egyaránt az első két helyezett jut ki az olimpiára – kivéve, ha a francia válogatott döntőt játszik, de az erőviszonyok ismeretében ez nem valószínű –, vagyis az elődöntő győztesei biztosan ott lesznek Párizsban.

Férfiválogatottunk 1928, a női együttes 2004 óta minden olimpiára kijutott, így ezúttal is jó esély mutatkozik a kvótaszerzésre, ugyanakkor nem mindegy, mikor harcolják ki az indulási jogot csapataink. Hivatalosan még nem jelentették be, de biztosra vehető, hogy az idén októberre tervezett Európa-bajnokságot 2024 januárjában rendezik meg, így ebben az évben csak a világbajnokságról lehet kvalifikálni a játékokra.

A kontinenstornákról csak az aranyérmes – ha már olimpiai résztvevő, akkor az ezüstérmes – jut ki Párizsba, Európa mellett Afrikában, Ázsiában, Amerikában és az óceániai térségben is gazdára talál egy kvóta. Olimpiai selejtezőtornát ezúttal nem rendeznek, azaz a fennmaradó négy férfi- és két női kvótát a jövő februári dohai világbajnokságon osztják ki.

ÖTTUSA

Utoljára ül lóhátra a mezőny

Három kiemelt kvalifikációs eseményük lesz öttusázóinknak 2023-ban, egy 2024-ben. Egy-egy olimpiai kvótát osztanak a férfiaknál és a nőknél is a világkupa-sorozat május legvégén kezdődő ankarai döntőjében, vagyis a győztes kijut Párizsba, ahol utoljára szerepel a programban a lovaglás.

Nemenként nyolcan szerezhetik meg az indulási jogot az Európa-bajnokságon, amelyet a sportágban a krakkói Európai Játékok keretében rendeznek meg, de itt nemzetenként csak egy kvóta szerezhető. A három-három dobogós versenyző megváltja párizsi repülőjegyét a világbajnokságon, az ang­liai Bathban, augusztus második felében – ha közülük valaki már kivívta az indulás jogát, annak a kvótának a sorsa az olimpiai kvalifikációs ranglista alapján dől el, s ugyanez igaz a 2024-es vb-re is.Összesen 36-an indulhatnak az olimpián mindkét nemnél, és nemzetenként legfeljebb két versenyző szerepelhet a férfiaknál és a nőknél is, 28 hely sorsa dőlhet el a kvalifikációs eseményeken, két szabadkártyáról pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönthet, a fennmaradó helyeket a ranglista alapján osztják ki.

Ha egy országnak több olyan sportolója van, aki az olimpiai kvalifikációs ranglista alapján benne van a legjobb 36-ban, a hazai szövetség eldöntheti, közülük ki indulhat az olimpián – ebben az esetben egyébként biztosan két kvóta fölött rendelkezik a nemzet. Egy kvalifikációs versenyen csak egy kvótát szerezhet minden ország, de ha a kvalifikációs eseményeken más-más versenyzőnk végez kvótaszerző helyen, már bőven a rangsor 2024. június 17-én történő lezárása előtt meglehet a maximális létszám, amire jó esély van, a válogatotton belül viszont nagy lesz a verseny a helyekért.

BIRKÓZÁS

Marad a tokiói minta

Párizsban marad a tokiói minta, azaz a három szakág hat-hat súlycsoportjában 16-16 tagú mezőnyök szerepelnek, tehát összesen 288 kvótát lehet megszerezni. A kvalifikációs rendszeren azonban változtatott a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW), hiszen a 2023 őszén Belgrádban esedékes világbajnokságon nem 108, hanem mindössze 90 kvótáért küzdenek a versenyzők – az arany-, az ezüst- és a bronzérmesek automatikusan kvalifikálnak, az ötödik helyezetteknek viszont birkózniuk kell egymással a Párizsba szóló repülőjegyért. A kvalifikációs időszak második szakasza az eddig megszokott metódusban zajlik, a kontinentális kvalifikációs versenyeken minden súlycsoportban az első két helyezett szerez kvótát, ezzel 144 birkózó harcolja ki a játékokon való részvétel jogát. A harmadik, egyben utolsó világkvalifikációs viadalon az eddig megszerezhető kettő helyett ezúttal kategóriánként három kvóta talál gazdára (összesen 54) – ezen a megméretésen a súlycsoportok bronz­érmesei szőnyegre lépnek egymás ellen a kvalifikációért.

CSELGÁNCS

Egy jelentős változás

A hölgyeknek kedvező változást vezetett be a Nemzetközi Cselgáncsszövetség a 2024-es kvalifikációs időszakra, ugyanis a korábbi játékokkal ellentétben Párizsban már egyenlő létszámban vehetnek részt cselgáncsban a két nem képviselői. Tizenöt kategóriában rendeznek versenyt, mindegyik súlycsoportban és vegyes csapatversenyben is. Összesen 372 kvóta kiadó, nemenként 181. A kvótákból 343-at az olimpiai kvalifikációs rangsor alapján osztanak ki, amihez a pontokat világbajnokságokon, Mesterek tornáján, Grand Slam- és Grand Prix-viadalokon, Continental Open-versenyeken és kontinensbajnokságokon lehet szerezni. Ezek alapján mindegyik súlycsoport első tizenhét helyezettje vívja ki az olimpiai indulás jogát, de országonként legfeljebb egy dzsudoka, ezenfelül pedig a kvalifikációs pontok rangsorolnak. A fennmaradó helyek közül a rendező, Franciaország kap 14-et, 15 szabadkártyáról pedig háromoldalú bizottság dönt – leginkább olyan országok javára, amelyek máshogy nem tudtak indulási jogot szerezni cselgáncsban vagy egyik sportágban sem. A kvalifikációs időszak tavaly június 24-től 2024. június 23-ig tart.

KÉZILABDA

Bonyolult a matek

A magyar női és a férfi kézilabdázók is túl vannak már egy-egy kvalifikációs világversenyen: az előbbiek 2022 novemberében rendezett Eb-n, az utóbbiak a vasárnap záruló vb-n szerezhettek kvótát, illetve helyet a selejtezőtornára. Franciaország rendezőként résztvevője az ötkarikás játékoknak, a négy kontinensbajnok és a világbajnok ugyancsak egyenes ágon tagja a nemenkénti tizenkettes olimpiai mezőnynek. A fennmaradó hat kvótáért a világbajnokság 2–7., az Európa-bajnokság és az Afrika-kupa 2–3. helyezettjei, valamint az Ázsia-bajnokságon és a Dél- és Közép-Amerika-bajnokságon 2. válogatottak selejtezhetnek majd három csoportban 2024 tavaszán. A olimpiai kvalifikációs tornára szerezhető világbajnoki helyek a kontinenstornák végeredményeitől függően változhatnak, ugyanis ha az utóbbiak győztesei közül valamelyik vagy a francia válogatott a legjobb hétben végez a vb-n, a nyolcadik, kilencedik vagy akár a tizedik pozíció is selejtezős részvételt jelent. A női vb-t 2023. november 30. és december 17., míg a férfi Európa-bajnokságot 2024. január 10. és 28. között rendezik a kvalifikációs torna előtt.

 A tokiói létszám elérése a cél – FÁBIÁN László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára

– Milyen céllal vág neki a Magyar Olimpiai Bizottság a kvalifikációs időszaknak? – A cél Tokió, legalább akkora csapattal szeretnénk indulni a párizsi játékokon, mint Japánban. Hogy ezt elérjük, elengedhetetlenül fontos, hogy minél több csapat kvalifikáljon. Tokióban a férfi és a női vízilabdázóink és a női kézilabdázóink voltak ott. – A létszám mellett az is fontos, hogy az olimpián csapatsportágban is képviseltesse magát egy ország. – És nem is a létszám az elsődleges, hanem az az összetartó erő, amelyet egy csapat szereplése magával hoz, mert ha nincs meccsnap, arról beszélgetnek a szurkolók, vajon megverjük-e másnap az aktuális ellenfelet. Összehozza, „összerántja” a sportrajongókat egy-egy csapatjáték, a 2024-es olimpiát ráadásul Párizsban rendezik, vagyis közel hozzánk, így abban bízunk, hogy sok magyar a helyszínen is buzdíthatja a mieinket. – Az egyéni sportágakban hogyan kalkulál a MOB? – Jó lenne, ha tartanánk a riói és a tokiói számokat, vagyis ha a harmincöt sportág kétharmadában indulnának magyar versenyzők. Minél szélesebb a spektrum, az annál inkább mutatja a magyar sport erejét. Ha az íjászattól a karatén át a tollaslabdáig van versenyzőnk az olimpián, az büszkeséggel tölthet el minket: persze nem mindenkitől várhatjuk el, hogy megverje a világot, fontosabb, hogy sok sportágban jelen legyünk. – Mit gondol, miért szerepelünk rendre jól az olimpiákon? – Szerintem a titok a magyar mentalitásban keresendő. Bár a történelmünk ezt nem gyakran támasztotta alá, a magyar mindig és mindenhol nyerni akar – a versengés a lételemünk. Emellett mindig is fantasztikus edzők segítették sportolóinkat, és mindig akadtak kiemelkedő tehetségeink.