L. PAP ISTVÁN
L. PAP ISTVÁN
2020.11.27 11:32 Frissítve: 2020.11.27 11:55

Nyolcvanéves lenne Bruce Lee, a Sárkány, akit csak az allergia győzött le

Még 33 év sem adatott meg minden „karatefilmek” legnagyobb filozófus-sztárjának, aki már néhány hónapos korában filmezett, és ha éppen nem verekedett, végig az élet napos oldalán járt.

Pénteken lenne 80 esztendős Bruce Lee, aki még 33. születésnapja előtt elhunyt 1973 júliusában (Fotó: AFP)

 

Bruce Lee hatása leírhatatlan. Nem is elsősorban filmesként, még csak nem is harcművészként, sokkal inkább a hetvenes években eszmélő generáció számára amolyan hétköznapi filozófusként. Persze egy kicsit coelhós, kicsit „oravecznórás”, de tény, hogy könnyen emészthető – és a korszellemet meghatározó nihil helyett legalább az élet irányába mutat.

NÉVJEGY: BRUCE LEE
Születési neve: Li Csün-fan (Lee Jun-fan) 

Született: 1940. november 27., San Francisco (Egyesült Államok)

Elhunyt: 1973. július 20., Kowloon Town (Hongkong)

Állampolgársága: amerikai

Sportágai: jeet kune do, kungfu, karate, cselgáncs, ökölvívás

 Ismertebb filmjei: A nagyfőnök (1971), Tomboló ököl (1972), A Sárkány útja (1972), A sárkány közbelép (1973), Halálos játszma (1978 – dublőrökkel fejezték be), Halálos játszma 2. (1982 – csak a harci jelenetekben, archív forgatott anyagból)

Mindemellett a fájdalmasan korán eltávozó sztárok – mint James Dean, Marilyn Monroe, Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin, Elvis Presley, John Lennon, Kurt Cobain vagy Amy Winehouse – végeláthatatlan sorát erősíti ő is, aki még évtizedeket élhetett volna, és akár közöttünk lehetne ma is. Mert Bruce Lee a maga korában hatalmas idol volt, Hollywoodban műfajt teremtett, mi több, maga az akciófilm is az ő „karatés” (persze nem az, sokkal inkább kungfu) alkotásaiból nőtt ki. És mindezt úgy, hogy a szó szoros értelmében mindössze négy (!) igazi verekedős filmet jegyzett. Meg posztumusz még kettőt.

A FRISCÓI KÍNAI NEGYEDBEN SÁRKÁNY SZÜLETIK

1940. november 27-re virradó hajnalban, a kínai horoszkóp szerint a Sárkány Évében és a Sárkány óráiban született meg San Francisco kínai negyedében egy félig német, félig hongkongi származású (a Ho Tung család a brit gyarmat egyik leggazdagabb klánja volt) hölgy, Grace Ho negyedik gyermeke, a Kicsi Sárkány.

Bruce Lee nem volt mindig Bruce Lee (Fotó: AFP)

Természetesen Bruce Lee nem volt mindig Bruce Lee (ezt a nevet egy ápolónő javaslatára adták neki a szülei a friscói kínai kórházban), Li Csün-fanként látta meg a napvilágot Kaliforniában, ahol a kantoni opera stílusában fellépő vándorszínész édesapja, Li Hoj-suen turnézott. Ezzel együtt a családnak nem volt maradása az Egyesült Államokban, és a papa szerződésének lejártakor visszaköltöztek Hongkongba. (A legjobbkor, hiszen Pearl Harbour után, 1941 végétől az ázsiaiakra csúnya idők jártak Amerikában, a japánokat mint belső ellenséget azonnal gyűjtőtáborokba zárták, és egy hongkonginak sem feltétlenül volt ideje megmagyarázni, hogy nem Japánból érkezett, sőt.)

A jómódban felcseperedő kis Bruce nem volt egyszerű eset, utcai verekedésekben gazdag gyermekkort tudhat magáénak, agresszív volt és sokszor kibírhatatlan, végtelenül nagyképű, ugyanakkor belengte egyfajta küldetéstudat, a tökéletességre törekvés is.

Színész édesapja a kantoni opera filmes térhódításával párhuzamosan egyre nagyobb sztár lett odahaza, így aztán Bruce is nem egy filmben játszott jellemzően zsivány, utcai csavargó és tolvaj szerepeket. Filmes karrierje három hónapos korában kezdődött, ekkor a még San Franciscóban forgatott Golden Gate-lány című filmben „szerepelt” mint csecsemő. Hatévesen viszont a sokat betegeskedő kisfiú már komolyabb karakterként jelent meg a vásznon, ahol 18 éves koráig további tizennyolc filmben játszott. Köztük a Kölyök címűben, ebben apjával együtt szerepelt, amire összesen kétszer volt példa.

Ahhoz képest, hogy az utcán állandóan kereste magának a bajt, állítólag csak egyszer verték meg, 13 éves korában – ezután kezdett el komolyabban foglalkozni a harcművészetekkel. Hongkongi tanítója a legendás Yip Man volt. Az összes létező harcművészetbe belekóstolt, igaz, ugyanolyan impertinens maradt, mint Yip Man előtt, a középiskolából például rossz magaviselete miatt rúgták ki.

Közeli Távol-Kelet

A távol-keleti harcművészetek közül az olimpiai programban jövő nyáron debütáló japán karate is a kínai kungfusnak, Bruce Lee-nek és az ázsiai akciófilmeknek köszönheti mindent elsöprő magyarországi térhódítását. (A szintén japán cselgáncs 1964-ben bemutatóként szerepelt a tokiói programban, 1972-től annak szerves része, a koreai tékvandó pedig az 1988-as bemutató után 2000-től része a műsornak – miközben a kínai vusu többször is próbálkozott, de egyelőre reménytelenül vár a sorára...) A karate hazai sikertörténete 1972-ben kezdődött, ekkortól rakták le a hazai kyokushin alapjait. A shotokan karate Bruce Lee halálának évében, 1973-ben jelent meg hazánkban: Budapesten ekkor alakult meg az első shotokanklub. Ezt követően gombamód szaporodtak az edzőtermek, és lassan meghonosodtak a világban is meghatározó más stílusok, a shito-ryu, a goju-ryu és a wado-ryu is.

A karate 1980-tól a Magyar Judoszövetség égisze alatt, szakbizottságként működött, majd 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwondo és Más Harci Művészetek Szövetségeként létezett tovább. 1989-ben megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-szövetsége. 1994-től az új 

FEKVŐTÁMASZ KÉT UJJAL, ÚT A TÖKÉLETES STÍLUSIG

Megszállottan edzette a testét (még tévénézés és ebéd közben is izomerősítő gyakorlatokat végzett...), nemhogy egy kézzel, de két ujjal is képes volt fekvőtámaszokat nyomni. Szakított a kínai hagyománnyal, mert nem kínaiakat is oktatott harcművészetekre, holott ez az ő köreikben elvben tilos volt. San Francisco kínai negyedében az egyik harcművészeti iskola mestere ezért párbajra is kihívta Lee-t, amelynek tétje az volt, hogy ha veszít, be kell fejeznie az oktatást. Lee győzött, ám szerinte tovább tartott a küzdelem, mint kellett volna, és efelett érzett csalódottságában elkezdte újraértékelni harcművészetét.

Úgy döntött, hogy létrehozza a tökéletes stílust. Yip Man Ving Csunjának alapjaira építkezett, tanulmányozta a japán karatét és dzsúdót, a birkózást és a vívást is. Egyszerű, minden felesleges mozdulatot nélkülöző rendszert akart kifejleszteni, így jött létre végül a jeet kune do, „a feltartóztató ököl útja”. 

Mozgáskultúráért tudjuk, hogy nem ment a szomszédba, így aztán az sem véletlen, hogy ragyogóan táncolt is: 1958-ban például megnyerte a hongkongi csacsacsabajnokságot. Sőt, amikor Ázsiában már égett a lába alatt a talaj, és Amerikába kellett költöznie, ott eleinte az ötvenes években hihetetlenül népszerű kubai tánc oktatójaként helyezkedett el.

Brutálisan erős és szemmel követhetetlenül gyors volt, legendás ütőmozdulatai közül az „egyinches”, nagyjából két és fél centiméteres távolságról végrehajtott ütés a szemtanúk szerint valósággal hanyatt repítette ellenfeleit. Emberfeletti gyorsasága miatt a Bruce Lee-filmekben kezdték el alkalmazni a harci jelenetek lassítását.

Amíg mások a kungfut csiszolgatták még ragyogóbb kungfuvá, addig Bruce Lee ezen túllépve filozófiai magasságokba kívánta emelni a kérdést, ezért is alkotta meg védjegyét, a jeet kune dót. A harcművész „szakmában” emiatt sem volt egyöntetű a népszerűsége, igaz, hívei mesterként bálványozták.

Heti hatszor edzett, szabadidejében pedig tükör előtt csiszolgatta a technikákat (Fotó: AFP)

 

TÜKÖR ELŐTT GYAKOROLT, FÉL LÁBON ÁLLVA ÖLTÖZÖTT

Heti hatszor edzett Yip Mannél, szabadidejében pedig tükör előtt csiszolgatta a technikákat. Reggeli közben szabad kezével az asztal lábát ütögette, és fél lábon állva öltözködött, hogy fejlessze egyensúlyérzékét. Társainak az edzések előtt többször is azt hazudta, hogy a mester betegsége miatt a tréning elmarad – az így kifejezetten neki szánt különórákon még gyorsabban fejlődött.

Tizennyolc éves korában kellett távoznia Hongkongból, de hogy pontosan miért, azt homály fedi. Egyesek szerint a szigorú kínai hagyomány tehetett erről, hiszen édesanyja félig európai származású volt (ez kevésbé hihető), mások úgy emlékeztek vissza, hogy inkább az a szomorú tény, hogy az utcán helyben hagyta az egyik nagy hatalmú triádfőnök fiát (ez sokkal valószínűbb).

Így aztán visszatért szülőföldjére, az Egyesült Államokba. Seattle-ben folytatta tanulmányait, csacsacsát oktatott, és egy vendéglőben felszolgálóként dolgozott. Ez idő tájt dolgozta ki a jeet kune dót, leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. És Amerikában korábban sohasem látott technikákat és elemeket mutatott be egy városi parkban a diáktársainak, ekkoriban már ebből élt.

Később pedig már saját iskolájából, amelyet egy barátjával nyitott Jun Fan Gung-Fu Intézet néven. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, aki a felesége lett, 1965-ben megszületett első gyermekük, Brandon, majd 1969-ben lányuk, a később ugyancsak filmszínésznek álló Shannon.

 

LEGYŐZHETETLEN A VÁSZNON, MÍTOSZ A HALÁLÁBAN

Egy 1970-ben bekövetkezett hátsérülés miatt három hónapra ágyba kényszerült, ez idő alatt számtalan harcművészeti stílust tanulmányozott, és mert olvasni bőven volt ideje, Spinoza, Krishnamurti és Konfucius műveiből rengeteget átvett saját filozófiájába.

A mozikban a 1971-es Nagyfőnök hozta el neki az átütő sikert, amellyel egyszersmind fel is helyezte a hongkongi filmet a világtérképre. A sármos, mindenkit eltakarító, kiismerhetetlen mozgású Bruce Lee egy csapásra hatalmas sztár lett, a következő két évben további három filmet (Tomboló ököl, A Sárkány útja, A sárkány közbelép – ez utóbbit hat nappal a halála után mutatták be...) jegyzett – senki sem sejtette, hogy ez a két év az utolsó kettő az életéből.

A mozi harcosai
 

Tulajdonképpen mindannyian (így a fekete öves hétdanos aikidómester, Steven Seagal vagy a fekete öves karatéka, Jean-Claude Van Damme is) Bruce Lee köpönyegéből bújtak elő, közülük nem egy a tanítványa volt – de hogy filmes pályafutásukra hatást gyakorolt, és egyáltalán, hogy Hollywood érdeklődését is felkeltette a „verekedős” filmek iránt, az egészen bizonyos.

Az élre természetesen Bruce Lee kortársa, a 80 éves Chuck Norris kívánkozik, aki mesterének tekintette a bálványt. A mindenkit (is) legyőző akcióhős a főgonoszt alakította a Sárkány útja című legendás Lee-filmben.

De a legnagyobbak sajátja az is, hogy parodizálják őket – Bruce Lee sem kerülhette el a sorsát, hiszen Jackie Chan filmjei egyértelműen a „karatefilmek” laza, röhögős oldalán sorakoznak. A Csan Kong-szang néven született 66 éves sztár, aki a kungfu, a vusu és a hapkido elemeit ötvözi a vásznon, mostanra több mint 150 filmet jegyez.

Közben saját filmgyártócéget alapított Concord Production néven, innentől filmjeinek nemcsak főszereplője, de írója, rendezője és producere is volt. És persze Hollywood is felfigyelt rá, miután mozibevételei Ázsiában felülmúlták az Oscar-díjas Keresztapáét...

A sárkány közbelép forgatás alatt fejfájásra hivatkozva bevett egy kannabisz tartalmú fájdalomcsillapítót, és végül ez okozta a halálát. A boncolás szerint allergiás volt a gyógyszer egyik összetevőjére, ami agyduzzanatot okozott. 

A világ persze nem fogadta el, hogy a mester csak úgy, egy allergiát okozó pirula miatt hunyt el. Ennél sokkal „hihetőbb” elméletek keringtek és keringenek ma is. Így például a túlzásba vitt edzés vagy a túl sok szex; rivális kungfumesterek; a kínai maffia; egy ördögi gyógynövényárus; harcművészekből álló orgyilkosok titkos társasága; első két filmjének rendezője (a később Jackie Chanból is sztárt faragó Lo Vejt a bálvány kevéssel a halála előtt állítólag egy övcsatjába rejtett késsel fenyegette meg...); a filmstúdió főnöke, amelynek dolgozott; rivális hongkongi filmmágnások; szeretői vagy éppen az ő létezésük miatt a felesége; nagy mitológiai sárkányok. És a legjobb: Lee meg sem halt, csak egy Shaolin templomba/egy délkelet-ázsiai dzsungel barlangjába/egy távoli hegycsúcsra vonult vissza. És persze egyszer majd visszatér...

Kész szerencse, hogy orvosa, Dr. Donald Langford, és a korábbi balesetekor az agyi ödémáját kezelő idegsebész, Dr. Peter Wu szerint halálát egyértelműen az okozta, hogy „túl érzékeny volt a kannabisz egy vagy több alkaloidjára”.

Hollywood persze csak úgy nem hagyta veszni a pénzét, a Bruce Lee-vel korábban leforgatott akciójelentekből a koreai Kim Tai Dzsong, a hongkongi Jüen Piao és Albert Sham dublőrszereplésével 1978-ban végül a mozikba küldte a Nagy játszmát, sőt további leforgatott akciórészeket felhasználva 1981-ben piacra dobta a film második részét is is. Ekkor Bruce Lee már nyolc éve halott volt.

Bruce Lee fia, a szintén akciószínészként népszerű Brandon is máig tisztázatlan, titokzatos körülmények között halt meg 1994-ben, igen fiatalon, 28 évesen, a Holló című film forgatása közben. Filmbeli haláljelentét vették fel éppen, amikor véletlenül (?) vaktöltény helyett igazit helyeztek a fegyverbe... A legelvakultabb Lee-hívek szerint persze nemcsak Bruce, hanem Brandon halálát is természetfeletti erők okozták.

Kareem Abdul-Jabbar és Bruce Lee (Fotó: AFP)

BRAD PITT MEGVERTE, AMERIKA MEGSÉRTŐDÖTT

Quentin Tarantino tavaly szépen kigúnyolta Bruce Lee-t a Volt egyszer egy Hollywood emlékezetes jelenetében, ahol a Cliff Booth kaszkadőrt alakító Brad Pitt a legjobb férfi epizódszereplő Oscar-díjáért cserébe hülyét csinál a hepciáskodó Lee-ből (pontosabban az őt alakító koreai származású, fekete öves tékvandósból, Mike Moh-ból). A BLM Amerikája persze a fehér felsőbbrendűséget látta Pitt ütésében, és nem győzött tiltakozni – még Bruce Lee egykori cimborájának, Kareem Abdul-Jabbarnak is sikerült megsértődnie az ügyben.

A korábbi Lakers-sztár, a sky-hook atyja tudja, miről beszél, hiszen a sztár halála után egyes jeleneteket dublőrrel felvett és csak 1978-ban bemutatott Halálos játszma című filmben az óriási Hakim szerepében szépen kapott Lee-től. Hiába próbálta embertelen hosszúságú lábaival megállítani a derekáig érő akcióhőst, miután egy karosszékben ülve átrúgta a szoba túlsó sarkába.

Amúgy pedig Bruce Lee valóban részese volt az említett Tarantino-filmben feldolgozott közegnek, hiszen a később brutálisan meggyilkolt Sharon Tate-et, továbbá Roman Polanskit és Steve McQueent a valóságban is ő oktatta harcművészetekre.

„A harcművészet egyedülálló természete egyszerűségében rejlik. Az egyszerű út egyben a helyes út, és tulajdonképpen nincs is benne semmi különös. Minél inkább rátérsz a harcművészet valódi útjára, annál inkább megszabadulsz a technikai sallangoktól” – hangzott a témában a mester egyik ars poeticája a sok közül.

Bruce Lee sírja (Fotó: AFP)

A TANULMÁNY TÁRGYA: MI AZ A BRUCE LEE?

Paul Bowman „Bruce Lee teoretizálása: a tudomány fenséges tárgya” című tanulmányában (nem vicc, született ilyen...) felteszi a kérdést: „Mi az a Bruce Lee?” És a választ is megadja: „Egy triviális és trivializáló, erőszakos, maszkulin, orientalista sztereotípia; a fetisiszta Nyugat tekintete számára csomagolt, mitologizált, áruként kezelt másság; az etnikum poszterekre, pólókra, kockafejűek filmgyűjteményeire történő mitologikus leegyszerűsítése; valami, ami a pózolás, magamutogatás és a verekedés mozdulatainak és alapállásainak teljesen új szótárával szolgált világszerte a bunyósok, pozőrök, harcosok és fantaszták számára. Tehát végső soron Bruce Lee nem tűnik másnak, mint egy olyan feltételezetten triviális dolognak, ami tulajdonképp egyáltalán nem triviális, nem »gyerekes«, hanem sokkal inkább valami, amitől a gyerekeket nagyon is távol szeretnénk tartani: egy veszélyes szupplementum, egy végérvényesen patriarchális és fetisiszta árucikk, az ideológia fenséges tárgya.”

Na, ennyire talán nem bonyolult, rajongói számára bizonyosan nem, azok, akiket pedig sohasem érdekelt, el sem jutnak a kérdés feltevéséig. Mindenesetre a következő két olimpiát kevesebb mint másfél éven belül Ázsia két „fővárosában”, a nyárit (reményeink szerint...) Tokióban – itt debütál a programban a karate –, a télit Pekingben rendezik. A keleti kontinens amúgy is rohamléptekkel tör felfelé, ma már alighanem a Hongkongban (az angolokkal kötött 99 éves szerződés lejártakor, 1997. július 1-jén kapta vissza Kína) felcseperedő Bruce Lee-t sem világszerte ismert angolszász nevén, hanem Li Csün-fannak hívnák. És aligha izgatná az amerikai állampolgárság.

 Bruce Lee megmondta...
 „Egy cél nem mindig azért van, hogy elérd, sokszor csak arra szolgál, hogy meg kelljen harcolnod érte.”
„A céltalanságot használd célként, a korlátozottságot pedig korlátlanságként.”
„Nem a bukás a bűn, hanem a túl kicsi cél. A nagy próbálkozásoknál még a bukás is dicsőség.”
„Mindig a pozitívat válaszd, mert van választásod. Viselkedésed mestere te magad vagy. Válaszd a pozitív, építő hozzáállást. Az optimizmus az a hit, amely elvezet a sikerhez.”
„A pokolba a körülményekkel! Én lehetőségeket teremtek!”
„Az élet széles és határtalan. Nincsenek határok, nincsenek korlátok!”
„Mindig légy önmagad, fejezd ki magad, higgy magadban. Ne keress sikeres példaképet, akit leutánozhatsz.”
„Szívd magadba, ami hasznos, dobd ki, ami nem, és add hozzá azt, amit egyedül csak te tudsz!”
„Az az igazi élet, amit másokért élünk.”
„A hencegés az ostobák dicsősége.”
„A félelem a bizonytalanságból fakad. Akkor győzhetjük le, ha jobban megismerjük önmagunkat.”
„Lásd be, hogy a félelem a tisztánlátás kezdete.”
„A bánat a legkiválóbb nevelő. Egy könnycseppen keresztül messzebbre látsz, mint a legmodernebb távcsővel.”
„Ne azért imádkozz, hogy könnyű életed legyen, hanem azért, hogy elég erős lehess elviselni a nehezet is.”
„A vereség csak tudatállapot. Senkit nem lehet legyőzni addig, amíg a vereséget el nem fogadja valóságnak.”
„Nem attól az embertől félek, aki tízezer ütést begyakorolt egyszer, hanem attól, aki tízezerszer gyakorolta be ugyanazt az ütést.”
„A bölcs ember többet tanul egy ostoba kérdésből, mint az ostoba egy bölcs válaszból.”
„Vedd észre, hogy a legmerevebb fát a legkönnyebb eltörni, míg a bambusz a széllel együtt hajolva képes túlélni.”
„Ürítsd ki az elméd, légy alaktalan, mint a víz. Ha a vizet csészébe öntöd, a csészévé válik, ha üvegbe, akkor az üveggé, ha kancsóba, akkor pedig kancsóvá. Mégis ömlik, és pusztító erejű.”
„A kiválóság kulcsa az egyszerűség.”
„Ha szereted az életet, ne vesztegesd az időt, mert az idő maga az élet.”
2021.01.21 23:42:57

Egyéb egyéni KUN ZOLTÁN

ALAPVONAL. Kiszámíthatatlanság – talán ez a legjobb szó, ami valahol még manapság is jellemzi az itáliai miliőt. Aztán jött 2020, és átalakult a világ. Sőt, megszűnt a világ, legalábbis egy vérbeli olasz futballszurkoló világa. Üresek a stadionok, üresek a lelkek.

2021.01.21 10:42:04

Egyéb egyéni LIPICZKY ÁGNES

„Értékelni kell és »jól tartani« azt a szervet, amelyet kaptam, azt a testet, amelyben élhetek.”

2021.01.13 15:47:10

Egyéb egyéni L. PAP ISTVÁN

A 46. amerikai elnök, Joe Biden elődei többek között lovagoltak, bokszoltak és amerikai futballoztak is.

2021.01.18 20:28:38

Egyéb egyéni CSURKA GERGELY

ALAPVONAL. Az olimpia örök szerelmeseként is legfeljebb reménykedem: elég erős az öt karika ahhoz, hogy kötőanyag legyen ott, ahol minden szétesni látszik.

2021.01.18 10:59:21

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Az egészséges élethez nem csupán a testmozgás szükséges. (x)

PR