Az 1980-as moszkvai játékokról a nyugati világ számos országa távol maradt, így benne volt a levegőben, hogy négy évvel később a Szovjetunió vezetésével hasonló lépésre szánják el magukat. Ennek ellenére még 1984 első hónapjaiban is gőzerővel készültek sportolóink a nyári játékokra, miközben Moszkvában már javában egy ellenolimpia terve körvonalazódott. Meddig ködösítettek a szovjetek és mikorra időzítették a bojkott bejelentését? Milyen mondvacsinált indokkal támasztották alá a döntésüket? Hogy lehet, hogy a pártvezetés már két nappal a Magyar Olimpiai Bizottság szavazása előtt elfogadta a szavazás eredményére építő bejelentés szövegét? Schmitt Pál miért nem vett részt a szavazáson? Kik próbáltak Kádár Jánosnál lobbizni a döntés ellen? Kádár János miért nem vállalta a konfrontációt Moszkvával? A magyar pártvezetéssel szemben a Romániát diktátorként vezető Nicolae Ceausescu miért tudott nemet mondani a szovjeteknek? Felvetődött-e bármilyen alternatív lehetőség magyar részről? Az olimpián résztvevő újságírók kaptak-e utasítást arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni a játékokat? Hogyan értesültek a sportolók a bojkottról és miként fogadták a döntést?
A bojkott és az 1984-ben történtek eddig nem ismert részleteit igyekeztünk feltárni, korabeli hazai és szovjet lapokban megjelenő reakciók mellett többek között Schmitt Pál és Fábián László exkluzív nyilatkozata teszi teljessé az összeállítást.
A Nemzeti Sportrádió Újratöltve című magazinjának júliusi adása az alábbi linkre kattintva is meghallgatható.