Ötkarikás történetek: az első tízpontos gyakorlat

14 évesen írt történelmet az 1976-os montreali olimpián Nadia Comaneci. A román tornászlány lett az első, aki az ötkarikás játékok történetében a maximális, tízes osztályzatot kapta gyakorlatára. A fiatal sportoló valósággal elvarázsolta a közönség mellett a pontozóbírókat is, hiszen öt nap alatt összesen hétszer mutatták fel neki a tízest.

„Először nem értettem, hogy mi történik. Körbenéztem a csarnokban, azt hittem, hogy valami hiba történt az eredményjelzővel. Aztán átgondoltam: mivel érzésre 9.9-es gyakorlatot mutattam be, ezért mégsem a rendszerben van a hiba, mert az 1.0 pont túl kevés lett volna rá” – mondta a sporttörténelmi pillanatról Comaneci. Az egyik bíró hamar felvilágosította, hogy az akkori Omega eredményjelzők nem voltak képesek megjeleníteni a maximális pontszámot, mert akkoriban abban a hitben éltek, hogy tökéletes gyakorlat nem létezik. Erre cáfolt rá fantasztikus pályafutása során többször is.

Feldolgozni sem volt ideje a női csapatverseny felemás korlátján történteket, mert már a következő szerre kellett koncentrálnia. Márpedig azt már ekkor megmutatta, hogy hihetetlenül tud koncentrálni, három arany-, egy ezüst- és egy bronzérem volt pályafutása első olimpiáján a „termése”, amit az ekkor Nicolae Ceausescu diktátor által vezetett Romániába hazavihetett. Coma­neci fele­más korláton 20.000 pontot, gerendán 19.950, összetettben pedig 79.275 pontot kapott győztes gyakorlatára.

Hazájába visszatérve összeboronálták a diktátor fiával, Nicuval, aki semmivel sem volt különb, mint az országot vezető apja. Kettejük kapcsolatát ő maga később szigorúan szakmainak írta le, szemben az erről szóló tanúvallomásokkal. Comaneci 1989-ben tudott csak disszidálni, nem sokkal a rémuralom vége előtt. Amikor bemutatkozott a magyar határőröknek, hitetlenkedtek, hogy valóban ő „az a bizonyos” ötszörös olimpiai bajnok tornász. De természetesen szabad utat biztosítottak neki, hozzásegítve, hogy megváltsa szabadságát.