Lázár Vilmos: A magyar lovassport a II. világháború óta nem volt ilyen jó állapotban

„A párizsi olimpián 1996 óta először lesz magyar induló. Sportvezetőként ez mérföldkő. Amikor 2009-ben átvettem a szövetség irányítását, az olimpiai kvóta utópiának tűnt, mert a fogathajtáson kívül minden szakágban fényévekre voltunk a világ élmezőnyétől. A magyar lovassport a II. világháború óta ilyen jó állapotban nem volt. Ez olyan erős alap, amire bátran lehet építeni” – mondta az MTI-nek az 56 éves sportvezető arra utalva, hogy a lovastusázó Kaizinger Balázs párizsi szereplése január elején biztossá vált.

A kettesfogat-hajtásban 12-szeres világbajnok Lázár Vilmos megjegyezte, a kvóta konkrét mércéje az eredményességnek, márpedig a sportágnak paralimpiai indulási joga is van. Úgy vélte, utánpótlásban sikerült utolérni az élmezőnyt, de a felnőtteknél ez még távolabb van, ugyanakkor hangsúlyozta, a másik két olimpiai szakágban, azaz díjlovaglásban és díjugratásban is közel volt a kvótaszerzés, ráadásul ott csapatban, mert a kvalifikációs versenyen az utolsó versenyzőig versenyben voltak a magyarok.

„Az idén a vezérfonal a szövetség megalakulásának centenáriumi évfordulója lesz, ami az egész évet meghatározza. Ennek nyitó programja február 28-án egy lovasgála lesz a budai várban, ahol az esemény átnyúlik majd az éjfélen, mert 29-én lesz pontosan száz éve a megalakulásnak – mondta Lázár Vilmos. – Ez a jeles jubileum egységes arculattal minden szakág fő versenyén megjelenik. A legrangosabb esemény pedig kétségtelenül szeptemberben a szilvásváradi négyesfogathajtó-világbajnokság lesz.”

Lázár Vilmos az esemény kapcsán kifejtette, ez a kerek évfordulók éve, ugyanis negyven esztendeje éppen a szilvásváradi vb hozta minden idők legnagyobb fogathajtósikerét, amikor is az első öt helyen magyar hajtó végzett, így a Bárdos György, Fülöp Sándor és az egyéniben is első Juhász László alkotta csapat is aranyérmes lett.

„Nekem és a testvéremnek ekkor dőlt el, hogy fogathajtók leszünk. Akkor már érdeklődtünk a lovak iránt, de ott választottuk ezt a szakágat. Tizenhét évesen segédhajtóként kerestem a példaképeimet – mondta az 1984-es vb jelentőségéről Lázár Vilmos. – Ez a páratlan diadal érdekes módon visszavetette a magyar fogatsportot, mert nemzetközi szinten ezt a hegemóniát meg akarták törni, ami mostanra sikerrel járt. Annak ellenére, hogy a hazai vb hatalmas erőket mozgat meg, azt azért ki lehet mondani, hogy kettesfogat-hajtásban vagyunk jók, négyesben nem mi vagyunk az esélyesek.”

Lázár Vilmos felidézte, hogy az utolsó magyar vb-arany négyesfogat-hajtásban szintén kerek, huszadik évfordulójához érkezett.

„Kecskeméti László, Dobrovitz József és Lázár Zoltán csapatban aranyérmes lett Kecskeméten. Az öcsém egyéniben második helyen zárt a pályán, de a német Michael Freund doppingesete miatt később aranyérmes lett. Ez a siker kettőnk pályafutásának megkoronázása, ugyanis kettőnk kettes fogataiból raktuk össze az ő négyes fogatát. Nagyon bátor próbálkozás volt, mert Zolinak az első éve volt négyesben, még a jóisten is mellénk állt” – mondta Lázár Vilmos, aki hozzátette, testvére most is ott lesz a mezőnyben és ha valakinek van esélye a magyarok közül dobogóközeli helyre, az éppen ő.

A szilvásváradi négyesfogathajtó-világbajnokságot szeptember 4. és 8. között rendezik.