„Világbajnok vagyok, erről álmodtam, ezért dolgoztam” – mondta a boldog győztes, miután 8:4-ről fordítva, 15:11-re felülmúlta a dél-koreai Ku Bon Gilt a férfi kardozók döntőjében.– A Hartung elleni, nyolcaddöntőbeli asszóban 1:5-ről fordítva nyertem, akkor fordult meg először a fejemben, hogy világbajnok leszek. Gárdos Gáborral a nyolc közé jutást tűztük ki célként, de azért titkon reménykedtünk az éremben. Ez lett belőle. Hogy honnan volt erőm fordítania a döntőben négy tusos hátrányból? Ezt a mesteremnek is köszönhetem, ugyanis a szünetben nyomatékosította: nem lehet az ember minden nap világbajnok, és ez erőt adott."
Természetesen Gárdos Gábor is nagyon boldog volt, miután tanítványa a dobogó legfelső fokára állhatott fel a lipcsei vb-n. A Magyar Vívó Szövetségnek adott nyilatkozatában megemlítette, hogy az eddig utolsó magyar férfi világbajnok kardozó, Nébald György 1990-es sikerében oroszlánrészt vállalt Pézsa Tibor, akinek a munkája Szatmári diadalában is benne van.
„Ahogy András, úgy én is a nyolcaddöntő után éreztem azt, hogy akár az arany is meglehet. A Hartung elleni asszóban ugyanis nagyszerűen vívott. A döntő félidejében a taktikai tanácsok mellett valóban azt mondtam neki, hogy nem kerül az ember minden nap világbajnoki döntőbe, ha már odáig eljutott, meg kell nyernie. A folytatásban káprázatosan vívott, nagyon büszke vagyok rá!”
Annak ellenére, hogy Szilágyi Áron ezúttal már a nyolcaddöntőben búcsúzott, Decsi Andrásnak és Gémesi Csanádnak pedig a 32 között ért véget a verseny, a férfi kardozók vezetőedzője, Decsi András sem volt elégedetlen.
„Andris egyszerűen fantasztikus volt! A Hartung elleni asszó sorsfordító volt, a némettől az Európa-bajnokságon és az azt megelőző Világ Kupa-versenyen is kikapott, most azonban nagyszerű vívással győzte le. A döntőben akciódúsan, szellemesen és remekül teljesített, nagyszerű megkoronázása volt ez az aranyérem az idei szezonnak. Várjuk a csapatversenyt, onnan sem szeretnénk üres kézzel távozni.”
A férfi kardozók csapatversenyét hétfőn rendezik.