A kilencedik helyen végzett a magyar vívóválogatott a tbiliszi világbajnokság éremtábláján, s ha pusztán a helyezést nézzük, még fanyaloghatnánk is, de mi biztosan nem fogunk, és óva intenénk ettől mindenkit.
Még akkor se „reklamálunk”, ha nem szerzett aranyat a küldöttség ezen a vb-n, miközben a legfényesebb éremből a legutóbbi világbajnokságon, 2023-ban Milánóban hármat is begyűjtött a férfi és női kardcsapat révén, valamint két éve Koch Máté is csúcsra ért párbajtőr egyéniben (a három vb-cím mellé egyébként kard egyéniben még Szilágyi Áron tett egy bronzot).
A számok sohasem hazudnak – mondhatják azok, akik hiányolják az aranyat a termésből, de azok is, akik felhúzzák a szemöldöküket az éremtábla kilencedik helye hallatán.
Bizony, a számok nem hazudnak.
A magyar vívók hat (!) érmet szereztek Tbilisziben, mellettünk csak a franciák és az olaszok mondhatják el, hogy hatszor voltak ott az eredményhirdetésnél.
Igen, a francia és az olasz himnusz kétszer-kétszer felcsendült a tbiliszi csarnokban, a magyar meg egyszer sem, de menjünk mélyebbre kicsit, vagyis vegyük észre (ha eddig nem vettük még…), hogy ebből a hat éremből négyet (!!) csapatverseny végén akasztottak magyar vívók nyakába.
Remélhetőleg sportolóink nem veszik a fejemet a hazaúton, mert egyértelműnek tűnik: ez az eredménysor – benne a négy csapatéremmel – igencsak karakán válasz a „Na de hol az arany?” kérdésre.
A vívás egyéni sportág, de azon is kár vitatkozni – no meg az edzők, szakemberek is gyakorta mondogatják –, hogy egy ország erejét a vívásban a csapatérmek mutatják meg igazán.
Az, hogy a férfi párbajtőr, a férfi és női kard mellé fellépett a férfi tőr, kétségkívül a tbiliszi világbajnokság legnagyobb dobása a magyar vívósport részéről – azt, hogy ebben az eredményben mennyi energia, verejték, küzdés és alázat van, igazán csak azok tudják, akik elvégezték a munkát.
A munkát egyébként a magyar vívósport egésze elvégezte.
Mégpedig kiválóan.
A legszebb álmainkat is felülmúlta ez a négy csapatérem, a férfi tőrözők dobogója mellett azért azzal is legyünk tisztában, hogy nem olyan könnyű ám állandóan ott lenni az elitben, vagyis a másik három csapat tbiliszi dobogója sem magától értetődő – a női kardozók olimpiai hatodik, vagy éppen a férfi párbajtőrözők Európa-bajnoki ötödik helyét látva ez is egyértelmű.
Ahogyan az is, hogy az egyre szélesedő sportágban és az egyre kiélezettebb küzdelemben a magyar vívósport továbbra is tartja a helyét a világ élvonalában.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!