Az amerikai futballt is űző Anglin hatodik helyen végzett az állami bajnokságban, elnyerve a szurkolók elismerését és támogatását.
„Így születtem, el kellett fogadnom magamat, hiszen ezen nem változtathatok. Így is a lehető legtöbbet, legjobbat szeretném kihozni az életemből. Nagy álmom lenne, ha az amerikafutball-karrierem során eljutnék egy egyetemi csapatba. Tudom, hogy őrült beszédnek hangzik, de el szeretném érni ezt a célomat” – nyilatkozta Anglin.
„Védőfalemberként játszom az amerikaifutball-csapatban, nose tackle a posztom, ez pedig segít a birkózásban is. Az alacsony súlypontom miatt nagyon jól tudok lábra támadni, gyorsak a reakcióim, és ezt ki tudom használni mindkét sportágban. Rengeteg szeretetet és támogatást kapok az iskolatársaimtól és barátaimtól, ez fantasztikus érzés, és persze extra motivációt is jelent, hogy ennyien állnak mögöttem. A birkózás sportemberhez méltó viselkedésre és életstílusra nevel, örömöt hozott az életembe” – tette hozzá.
„Nem akarja, hogy segítsék, mindent maga szeretne megoldani. Nem hajlandó az áldozat szerepét felvenni. Kimondhatatlanul büszke vagyok a fiamra, csakúgy, mint az egész család” – vélekedett a nevelőapa Harold Anglin a Northlands News Centernek adott interjúban.
