A rendezvényen Székely Bulcsú, a Magyar Vízilabda-szövetség (MVLSZ) sportszakmai vezetője elmondta, a 2024-es párizsi olimpiát követően a sportágban mindkét nem válogatottjánál generációváltás zajlott le.
„Ugyanakkor a férfiaknál és a nőknél is volt U20-as világbajnok csapatunk, ezekből többen is bejelentkeztek a felnőtt válogatottba” – tekintett vissza. Székely hozzátette, Los Angelesben a korábbiaknál is nehezebb lesz jó eredményeket elérni, a férfiaknál ugyanis mostanra már hét-nyolc olyan válogatott van, amelyek közül bármelyik képes világversenyt nyerni, a nőknél az Egyesült Államok egyeduralkodását követően immár három-négy, de inkább öt együttes nyerhet érmet nagy eseményeken.
„Természetesen az első lépés a kvóta megszerzése, erre pedig az első alkalom a jövő nyári világbajnokság lesz Budapesten, amely egy óriási lehetőség, egyben hatalmas nyomás is a számunkra” – nyilatkozta.
Pálinger Katalin, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) alelnöke úgy fogalmazott, a női válogatott évről évre erősödik, a megfelelő úton halad, ugyanakkor véleménye szerint „még mindig messze van a maximális csúcsteljesítménytől”.
„A lányokkal kapcsolatban bizakodó vagyok. Ami a férfi csapatot illeti, ott a közelmúltban lezajlott egy generációváltás, ennek negatív eredménye az lett, hogy a világbajnoki részvételt nem sikerült kiharcolni. Ugyanakkor így is van még lehetőség kvótát szerezni, ehhez elsőként ki kell jutni az együttesnek az Európa-bajnokságra, ez a minimális elvárás” – nyilatkozta Pálinger, aki hozzátette, a kontinenstornán „komoly eredményt” kellene elérnie a válogatottnak a Los Angeles-i indulási jog megszerzéséhez, az Eb-n viszont 15-16 erős rivális vár majd a csapatra.
Báder Márton, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) elnöke kiemelte, náluk elsődleges cél a kvóta megszerzése, ami legutóbb nagyon kevésen múlt nagypályán és a 3x3-asoknál is.
„Most úgy látjuk, hogy a 3x3-as női szakágban van a legnagyobb esélyünk a kvótaszerzésre, különösen úgy, hogy az előző olimpián még csak nyolc, Los Angelesben pedig már 12 csapat szerepelhet majd. Erre külön stratégiánk is van, ezt szeretnénk elérni” – közölte.
Báder úgy fogalmazott, részsiker, hogy a női nagypályás válogatott 28 év szünet után kijutott a világbajnokságra, amely 16 csapatos lesz és szeptemberben rendezik Berlinben. Az MKOSZ elnöke hangsúlyozta, a mostani „gyakorlatilag ugyanaz az együttes, amely nem tudott kijutni az előző játékokra”, de kiegészült egy-két fiatal játékossal.
Tar-Ferenczi Fanni, a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) elnöki és főtitkári asszisztense arról beszélt, hogy a sportág 2017-ben került a látvány-csapatsportágak közé, ennek eredményeként sikerült biztos alapokra fektetniük a strandröplabda szakágat. „Az elmúlt években elvégzett munka nyomán tavaly, illetve az idén jutottunk el odáig, hogy strandröplabdában a férfi és a női válogatottunk is jó esélyekkel indul a Los Angeles-i kvótáért” – mondta.
Olimpia 2036: India megerősítette pályázatát
Egy évvel elhalasztva megnyitották a Maccabi Játékokat
