Először vett részt a Suhanj6!-on, s rögtön nagyszerű eredményt ért el: ezüstérmet szerzett.
Nem ismertem a versenyt, habár természetesen hallottam már róla, de való igaz, korábban nem vettem még részt rajta – mondta a Csupasportnak Filep Ákos. – Alapvetően szeretek éjszaka futni, így számomra megfelelő volt ez az időpont. Előzetesen ötperces átlagot terveztem, ez hetvenkét kilométert jelent, ennyit mindenképpen el szerettem volna érni. Futás közben éreztem, hogy jobban megy a vártnál, gyorsabbnak éreztem magam, így több mint hetvenhárom kilométer lett a végére.
Minden a terv szerint ment, elégedett vagyok, stabil tudtam maradni és ennek nagyon örülök.
Milyennek értékeli a versenyét?
Az esetek többségében az utolsó utáni pillanatban érek a rajthoz, ez most is így volt, a nagy rohanásban pedig elhagytam az övemet… Szerencsére gyorsan megtaláltam, felvettem, így körülbelül tíz másodperccel a rajt előtt értem oda. Pedig mindig eltervezem, hogy nem centizem ki az érkezést, de ez eddig még nem jött össze. A versenyen jól éreztem magam, gyorsan telt az idő, simán ment minden. Persze, lehetett volna még jobb eredményt is elérni, de ezúttal a stabilitást tartottam szem előtt. A tempómra és a frissítésemre helyeztem a hangsúlyt, ezek pedig nagyszerűen mentek. Abszolút edzőversenyként éltem meg, tudtam tesztelni egy-két dolgot, készülök az októberi huszonnégy órás franciaországi világbajnokságra.
Semmiféle hullámvölgy nem jött hat órán keresztül?
Bevallom, négy és fél órát követően megéltem egy kisebbet, akkor spóroltam az erőmmel, hogy a hajrára tudjak gyorsulni. Talán a frissítésem egy kicsit kevés lett, de vittem be plusz szénhidrátot és ismét rendben éreztem magam. Fontos, hogy a végére maradtak tartalékjaim, ekkor négy ötvenes tempóban haladtam, s azt éreztem, gyorsabb is lehetnék.
Tekintsünk vissza: milyen eddig az esztendeje?
A Balaton SzuperMaraton nagyszerűen sikerült, jó tempóban haladtam mind a négy napon, stabil futás volt. Majd következett az esztergomi backyard, amely nem sikerült jól, a chipem leesett a lábamról a karámban, emiatt kizártak, pedig jó formában éreztem magam, harminchét kört tettem meg, és még volt benne jócskán. A tihanyi backyardon javítani szerettem volna, de ott máshogy alakultak a dolgok, mások voltak a nehezítő tényezők, a végére dehidratált állapotba kerültem és gyomorproblémáim is lettek. Összességében nem pörögtem túl a dolgokat, igyekezem tartalékolni, ezzel a taktikával pedig második helyezést értem el ötven kört és 335 kilométert megtéve. Ezt követően jött képbe a franciaországi huszonnégy órás világbajnokság, azóta gőzerővel készülök rá, a Suhanj6! is ennek a felkészülését szolgálta.
Hogyan várja a huszonnégy órás világbajnokságot?
Örülök neki, hogy a Suhanj!6-on tudtam gyakorolni egy-két dolgot a vb-re, amely október közepén lesz Franciaországban. Hogy mi a célom? Ez nehéz kérdés. Szeretnék egyéni csúcsot futni, ami azt jelenti, hogy kétszázhúsz kilométernél többet tennék meg. Sőt, jó lenne elérni a nemzetközi A-szintet, ami kétszáznegyven kilométer. Jelen pillanatban nagyszerű formában érzem magam, de az ultrafutásban nem lehet biztosra menni, bármikor bármi közbejöhet, porszem kerülhet a gépezetbe… Aztán ha úgy alakul, hogy nem érem el a célomat, de kihozom magamból a maximumot, akkor is elégedett leszek.
SUHANJ!6, EGYÉNI, FÉRFIAK
1. Tamás Krisztián 77.264 kilométer
2. Filep Ákos 73.578 kilométer
3. Sipos Ádám 73.052 kilométer