Egy-egy ilyen verseny teljesítése fizikailag és mentálisan is nagy lépés, ezt idén nem próbálom meg felülmúlni – mondta Toldi Péter, aki tavaly 104 óra, 33 perc és 30 másodperc alatt teljesítette a 480 kilométeres indiai kihívást. – Idén teljesen más jellegű céljaim vannak, úgyhogy nem megyek vissza Indiába. Azt nem zárom ki, hogy a távoli jövőben elindulok a Hell Ultrán, ugyanis van még célom és motivációm ezen a versenyen, azonban most nem ez a prioritás. Ez a verseny, amely pályafutásom legnagyobb sikerét hozta, többéves felkészülést igényel, ám ha ezt nem is nézem, a kiutazástól számítva három hét folyamatos munka várt rám Indiában. A terveket ki kellett gondolni és meg kellett valósítani, rengeteg tényezőre kellett figyelni, mentálisan volt igazán nagy kihívás.
Hónapok elteltével hogyan emlékszik vissza a Hell Race Ultrára?
Ritkán kerülök annyira koncentrált állapotba, mint voltam Indiában. Talán 2021-ben, az első Authentic Phidippides Runon volt hasonló, akkor is napokig csak a cél lebegett a szemem előtt. Így emlékszem vissza a Hell Ultrára is, gyakorlatilag bármilyen nehézség jött, csak a megoldást kerestem és át tudtam lendülni rajtuk. Egyáltalán nem ijesztettek meg a fizikai tünetek és a problémák. Bevallom őszintén, meglepődtem saját magamon és azon, hogy ennyire összeszedett tudtam lenni. Persze hatalmas élmény volt az a négy nap, rengeteg kalandon mentem át. Külön öröm, hogy jól be tudtam osztani az energiámat, a legvégére fogytam csak el, mindent kiadtam magamból. Büszke vagyok a teljesítményemre.
Igen, ezek abszolút a felkészülést szolgálták, remek visszajelzést adtak arról, hol is tartok. Ahogy mondtam, a Hell Ultrára évekig készültem, ehhez pedig jelentős mérföldkő volt korábban a két görög verseny, a négyszázkilencven kilométeres Authentic Phidippides Run, illetve a két alkalommal teljesített kétszázötvenöt kilométeres Dolihosz. Mindkettő sokat segített a felkészülésben, és meg kell említenem a kőkemény edzésmunkát, amit folyamatosan csiszolgattam és fejlesztettem. Az elmúlt három évemet arra áldoztam, hogy a Hell Ultrára maximálisan felkészüljek.
Ebben az esztendőben két célversenyem lesz, az egyik az áprilisi spanyol TransEspana, ez egy ezernyolcvan kilométeres, tizennyolc szakaszból álló kihívás, amelyen mindennap hatvan-nyolcvan kilométeres szakaszt kell teljesíteni. A másik a novemberi Authentic Phidippides Run, amelyen harmadik alkalommal veszek részt. Tavaly kiemelkedő eredmények születtek a versenyen, remélem, addigra teljesen felépül a lengyel Lukasz Sagan barátom, és tudunk egy jót „meccselni”.