Így osztják szét a Giro d’Italia 215 millió forint értékű összdíját

Vágólapra másolva!
2022.05.05. 17:35
A legjobbak már a hőskorban sem jártak rosszul – a viadal hajnalától kezdve a társadalmi és az anyagi megbecsülés egyaránt jelentős volt

Az első, 1909-es olasz kört a kor első ünnepelt „sztárja”, Luigi Ganna nyerte meg. Az északnyugat-lombardiai Induno Olonában született, eredetileg kőműves bringás megmutatta, hogy a profi kerékpározásból is el lehet éldegélni, méghozzá egész jól. Ganna 1904-ben állt be profinak, esztendővel később már harmadikként végzett a lombard körön, ennek hatására a Bianchi leigazolta havi 200 olasz líráért. Abban a bizonyos 1909-es évben átment az Atalához havi 250-ért, a Giro megnyerésével pedig egészen pontosan 5325 lírát tehetett zsebre – ennyire srófolta fel az összetett győztes pénzdíját az egymással rivalizáló két olasz lap, a Girót tulajdonképpen útjára indító La Gazzetta dello Sport, illetve a mellette lemaradni nem akaró Corriere della Sera.

Rengeteg emberi történet, számos nagy verseny, sok-sok csodálatos bringatúra legújabb magazinunkban. A 84 oldalas kiadvány kapható az újságárusoknál, az ára 695 forint.


Ezt az összeget nagyjából lehetetlen – vagy legalábbis értelmetlen – mai értékre átváltani, de azért elég jól lehet viszonyítani, ha megnézzük az akkori „civil” kereseteket: az 1900-as évek Olaszországában egy könyvelő éves szinten keresett 1700 lírát, egy mérnök pedig 3900 körül – szóval a három hétért kapott 5325 nem rossz… Főleg, ha hozzátesszük, minden egyéb díjával együtt Ganna 1909-es keresete végül elérte a 34 000 lírát! Aligha csoda, hogy alig három évvel később, 1912-ben saját üzletbe fogott, hét alkalmazottal megnyitotta saját bicikligyártó műhelyét, amelyből napi három vadonatúj bringa gurult ki.

A rózsaszín trikónak tehát nemcsak az eszmei értéke nagy – az összetett verseny éllovasának járó megkülönböztető trikót egyébként csak a harmincas évektől osztják ki, a színe pedig a rózsaszín papírra nyomott La Gazzetta dello Sport miatt adta magát.

A trikó viselője manapság ezer eurót kap minden egyes rózsaszínben eltöltött versenynapért, így tehát Valter Attila tavaly háromezer euróval lett gazdagabb csak az összetett éllovas napokat alapul véve.

A végső győztes markát 115 668 euró ütötte tavaly, ami a magyar fizetőeszköz gyengülése nyomán a 43 millió forintot is meghaladja. Ez első hallásra kétségkívül szép összeg, amelyet aligha utasítana vissza bárki, ha hozzávágnák – de ha belegondolunk, hogy a futball európai topligáiban a közepesen jó játékosok nagyságrendileg ugyanezt az összeget egyetlen hét leforgása alatt megkeresik, egyáltalán nem mondható kirívónak háromhétnyi extra szenvedésért. (Az összetett első 20 helyezettje egyébként összesen 289 170 euróval lett gazdagabb).

Ettől még az egyes szakaszokon is megéri jól menni, hiszen a győztes mindig 11 010 eurót kapott, a második 5508-at, a harmadik 2753-at, és így tovább arányosítva.

A legjobb sprinterek, vagyis a gyorsasági pontverseny (az élen álló ciklámen trikót visel) első öt helyezettje 10, 8, 6, 4 és 3 ezer eurót kap a verseny végeztével, a hegyi menők, azaz a hegyi pontverseny (az élen álló kék trikóban hajt) éllovasai ennek felét, 5, 4, 3, 2 és ezer eurót. Ezzel együtt a Giro összdíjazása eléri az 578 ezer eurót, ami forintosítva 215 milliónak felel meg.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik