Gyerünk, gyerekek!

A kisgyermekeknek naponta legalább három órát kellene mozogniuk, legfeljebb egy órát a babakocsiban vagy széken ülniük és minél kevesebb időt a képernyő előtt tölteniük – ajánlja az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az idősebb gyerekekre és serdülőkre érvényes útmutatás naponta legalább hatvanperces, közepes intenzitású mozgást, valamint izom- és csonterősítő gyakorlatok heti háromszori végzését irányozza elő.

A valóság viszont általában teljesen más képet mutat. Erre az osztrák Der Standard című lap figyelmeztetett, amely összeállításában aggodalmát fejezte ki az Ausztriában (is) terjedő mozgáshiányos életmód és az azzal járó túlsúly, valamint magas vérnyomás miatt.

A probléma egyik megoldását a testnevelésórák átalakítása jelentené. Ezt egy német kutatócsoport javasolja, mondván: az iskolai tesiórákon végzett magas intenzitású intervallumedzés (HIIT) rövid időn belül is javíthatja a gyerekek egészségi állapotát.

Az intervallumedzés során a magas intenzitású szakaszok váltakoznak a pihenőszakaszokkal. A Luther Márton Tudományegyetem munkatársa, Sascha Ketelhut azzal érvelt, hogy ez a fajta edzésmódszer sokkal jobban illik az izgő-mozgó gyermekekhez:

„A kicsik nem feltétlenül vállalkoznak hosszútávú kocogásra, inkább rövid időn belül mozognak igen intenzíven. Ezért érdemes például különleges futó- vagy fogócskajátékokat beiktatni.”

Muszáj ugyanakkor kiemelni, hogy a HIIT hatásait ez idáig inkább felnőtteknél vizsgálták, gyermekek esetében kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Sascha Ketelhut és munkatársai ezért harmadik osztályosok specifikus testnevelésóráit vizsgálták. Az első húsz percben a megszokott mozgáselemek helyett rövid sprintekből álló váltófutást végeztek, a „versenyszámok” között pedig rövid pihenőidőt tartottak.

„Igyekeztünk mindig olyan mozgásformákat kiválasztani, amelyek intenzívek, egyúttal élvezetesek is” – nyilatkozta Ketelhut. A vizsgált időszak csupán három hónapig tartott, a kutatók mégis általános érvényű következtetéseket vontak le. Méréseik szerint a gyakorlatok hatására jobb lett a gyermekek állóképessége, és a vérnyomásuk is normális értéket mutatott.

„Annak a gyereknek, akinek magas a vérnyomása, felnőttként is az lesz” – zárta szavait Sascha Ketelhut, rámutatva arra, hogy nem lehet eléggé korán kezdeni a megelőzést.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!