Kolléganőnk Dél-Spanyolországban járt, ahol a futás mellett a túrázás sem maradhatott el. Két, kezdőknek is könnyedén teljesíthető útvonalat ajánl, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni.
El Torcal Nemzeti Park
Malagától északnyugatra, Sevilla felé, a tengerparttól 50 kilométerre található ez a fantasztikus természeti csoda, ahol a Flintstones családból ismert különböző mészkőképződményeket láthatunk. Több mint egymillió esztendővel ezelőtt még tenger borította a vidéket, amelynek nyomait a csigafélék lenyomatai is bizonyítják. A nemzeti park 1300 méteres magasságban fekszik, jelenlegi formáját a szél és a víz eróziós munkájának köszönheti.
A teljes túra 11 kilométer hosszú, de lehet rövidítve is teljesíteni, például úgy, hogy csak a sziklák körüli sétát választjuk, amely négy kilométer. Ez esetben busszal lehet eljutni a kezdőpontra és a kör végén vissza is visznek a parkolóba. A buszjegy ára egy euró, a szolgáltatás igénybe vétele nélkül pedig ingyenes a kirándulás.
Az útvonal általános sportcipőben könnyedén sétálható, jelentősebb szintemelkedés nélkül körülbelül két óra alatt kényelmes, nézelődős tempóban, de a terepfutás sem kizárt.
El Caminito del Rey
A Caminito del Rey egy olykor 100 méteres magasságban is haladó, egy méter szélességű gyalogos ösvény az El Chorro kanyon oldalán, amely kihagyhatatlan látnivaló – tudtam meg az Andalúz Kalauz idegenvezetőjétől. Az útvonal olyannyira népszerű, hogy három hónappal a tervezett bejárás előtt interneten keresztül le kell foglalni az időpontot. Ottjártamkor sajnos több tájékozatlan turista is hiába kereste fel a jegypénztárat, érvényes foglalás hiányában nem jutottak be a lenyűgöző kanyonba.
Az eredeti útvonal az 1900-as évek legelején négy év alatt épült meg, sőt 1921-ben személyesen a regnáló spanyol király, XIII. Alfonz is végigsétált az ösvényen, innen ered az elnevezés. Az idő azonban eljárt az útvonal felett, és a XXI. századra túl veszélyesnek bizonyult. Sajnálatos módon az ezredforduló környékén több halálos baleset is történt, ezért a nyilvános turistaforgalom elől az ösvényt lezárták.
Az évtizedek során veszélyessé vált átjárót néhány éve felújították, és 2015 óta az egyik legfelkapottabb turistacélpontnak számít. Az útvonal végén függőhídon kell átmenni, ami a tériszonyosoknak igazi kihívást jelent. Számomra legalábbis lábremegős élmény volt. A túra egyirányú, a végén autóbusz visz fel az indulási helyre, ahol van idő kipihenni a magasság és a mélység okozta izgalmakat.
A kanyon vize amúgy általában kristálytiszta, de amikor mi ott voltunk, a közelmúltbéli sok esőzés okán saras volt.
