
Nem tudom, a mai gyerekek hol töltik a nyári szünidőt; amikor én iskolás voltam, szüleim minden nyáron egy-két hétre valamilyen táborba adtak. Felidézni sem tudom, mennyi vidéki településen jártam, de a természetjárás mindig része volt a programnak. Napközben számháború az erdőben, kirándulások, ismerkedés a növényekkel, állatokkal, este bátorságpróba, őrködés és az elmaradhatatlan tábortűz...
Nagyjából ezt a hangulatot hozhatja vissza, aki vadkempingre vállalkozik. Hogy miben tér el a vadkemping attól, amikor kinézünk az interneten egy kempinget, lefoglaljuk a sátorhelyet, majd miután megérkeztünk az autóval, felverjük a sátrat, betérünk a közeli vendéglőbe, ahol kényelmesen megvacsorázunk, reggel pedig a közeli pékségből hozunk magunknak friss péksüteményt?
Meglehetősen sokban. Vadkempingezés során ugyanis kifejezett célunk, hogy elkerüljük a civilizációt. Minden evéshez, alváshoz, létezéshez szükséges felszerelést magunkkal cipelünk, táborhelyünket pedig a természet lágy ölén ütjük fel. A magunkkal hozott ennivalót esszük, esetleg felhasználjuk azt, amit az erdőben találunk. Tábortüzünket szintén az erdő száraz gallyaival tápláljuk. Este, ha felnézünk az égre, látjuk a csillagos égboltot, éjszaka elalvás előtt megfigyelhetjük az erdő neszeit. Másnap reggel pedig összepakolunk, felveszünk mindent a hátunkra, majd megyünk tovább...

A vadkempingezés a túrák kiegészítője. Jellemzően gyalogos vagy biciklis túrázók alkalmazzák, akik nagyobb távot járnak be több nap alatt, de spórolnának a szállásdíjakon vagy egyszerűen csak szeretnének kicsit közelebbi kapcsolatba kerülni a természettel. Mielőtt azonban elindulnánk és magunk is útra kelnénk, fontos tudatában lenni, milyen jogi szabályozás alá tartozik Magyarországon a vadkemping.
Sokan a 1996. évi LIV. törvény, 9. fejezetére hivatkoznak, ennek is „Az erdőterület üdülés és sportolás céljából történő látogatása”címen futó szakaszára, amely kimondja: „Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.”
Dr. Nagy Gergő jogász szerint azonban ez a törvény már hatályát vesztette, és azóta már az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezései az irányadóak.
Ennek a törvénynek a 93. paragrafusa kimondja, hogy kizárólag erdőgazdálkodói engedéllyel lehet huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási céllal tartózkodni, táborozni, sátrat felverni az erdő területén.
A gyakorlatban tehát akkor vadkempingezhetünk, ha nem maradunk huszonnégy óránál többet egy helyen, tehát mindennap máshol verjük fel a sátrunkat. Fontos azt is megjegyezni, hogy tilos tábort verni természetvédelmi, illetve magánterületen.
Hátunkon a házunk
Vadkempingezés során kritikus feladat kiválasztani, hol jelöljük ki a táborhelyet. Lakott területektől mindenképp tartsunk legalább 500-1000 méteres távolságot, ezt már csak saját biztonságunk érdekében is ajánlott megtenni, senki sem szeret ugyanis az éjszaka közepén arra ébredni, hogy idegenek járnak a sátrában. Hasonló okokból a turistautaktól és a műutaktól is ajánlatos legalább ekkora távolságot tartani. A hely kiválasztásakor figyeljünk az élővilágra, hangyaboly közepébe nem szerencsés letáborozni, ugyanígy az is kerülendő, hogy védett növényekre feküdjünk rá, károsítván a természetet.
Fontos továbbá, hogy tisztában legyünk a tűzgyújtás szabályaival. Arról, hogy az adott helyen lehet-e, és ha igen, milyen formában tüzet gyújtani, mindenképp érdeklődjünk előzetesen az erdő fenntartásáért felelős illetékes szervnél. Tüzet általában kijelölt tűzrakóhelyen gyújthatunk, ennek hiányában kövekkel rakjuk körbe a kinézett helyet, amely semmiképp se száraz fa alatt legyen.
Az előzetes tájékozódás nemcsak a tűzgyújtásra, hanem a vadkempingezés teljes egészére érvényes. Semmiképp se keljünk útra úgy, hogy nem egyeztettünk az illetékesekkel arról, milyen formában és mennyi ideig tolerált az erdőben tartózkodásunk!

Mire figyeljen, aki magashegyi túrára indulna?

Miként váltsunk a túrázásról hegymászásra?

Hamarosan itt az idő, hangolódjunk a Kinizsi Százasra!

Túra és nordic walking: ne keverjük a kettőt!

Így vágjunk neki a magashegyi túrázásnak

Könnyed körtúra a Rákos-patak mentén



